Egymilliárd eurónyi adomány gyűlt össze Ukrajnának, hogy átvészelje a telet

Terápiás kutya is segíti a háború által traumatizált gyerekeket Ukrajnában: Bice, az amerikai pitbull terrier Kijev egyik elővárosának rehabilitációs központjában állt munkába.

A bojarkai szociális és pszichiátriai rehabilitációs központ eredetileg 2000-ben nyílt meg a csernobili atomkatasztrófa által érintett, lélektani problémákkal küzdő emberek segítésére. Az orosz invázió kezdete óta azonban a háború által traumatizált emberek kerültek a középpontba az intézményben, amely manapság egyike azon kevés épületeknek, ahol még van fűtés és áram.

Bice, a 8 éves pitbull terrier Okszana Szljepova pszichológus munkáját segíti, aki egy csapat különböző korú gyereknek tart terápiás foglalkozásokat a központban. „Mindegyik gyerek más és más traumával küzd” – mondta az AP hírügynökségnek Szljepova. Mint elmesélte, az egyik testvérpár például végignézte, ahogy az orosz fegyveres katonák berontanak harkivi otthonukba, majd zacskót húznak nagyapjuk fejére és megverik őt. Sokaknak közvetlen családtagjaik harcolnak vagy estek már el a fronton, megint mások pedig minden nagyobb zaj hallatán összerezzennek, és ösztönösen fedezéket keresnek.

Bice azonban segít a gyerekeknek abban, hogy egy rövid időre elfeledkezzenek aggodalmaikról. Jutalomfalatokért cserébe a gyerekek minden parancsát teljesíti: ül, kétlábra áll, hempereg, de pacsit és ölelést is ad.

A Telex tudósítói szeptemberben a harkivi delfináriumban jártak, ahol traumatizált delfinek gyógyítanak traumatizált katonákat. Az erről szóló riportunkat itt olvashatják el.

(MTI, AP News)

Oroszország arra készül, hogy a 2023-as év elején, januárban vagy februárban nagyszabású offenzívát indít Ukrajna ellen, miközben folytatja az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadását is, állította Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. „Ez az, amire törekednek. Mi pedig természetesen mindent megteszünk, hogy ezt megakadályozzuk. Senki se hagyja, hogy megtévesszék. Oroszország nem változtatott az ultimátumain, és továbbra is egész Ukrajnát el akarja foglalni. Amit most akarnak, az nem a béke, hanem az agresszió szüneteltetése, hogy később folytathassák azt. Mi nem fogjuk ezt a játékot játszani”. (Guardian)

A Riporterek Határok Nélkül nevű svéd szervezet Sajtószabadság-díjjal tüntette ki azt a két fotóst, akik az ukrajnai Mariupolban örökítették meg a háború borzalmait, amikor március kilencedikén egy szülészetet ért orosz rakétatámadás. Jevgenyij Malotetka és Msitiszlav Csernov három hetet töltött a városban, az orosz invázió legkeményebb napjaiban ők örökítették meg az ott lakók fájdalmát, és mindennapi küzdelmeit.

A megsérült, és a romok alól kimentett, hordágyon kimenekített várandós nőről készült fotójuk bejárta a világot, és még inkább ráirányította a figyelmet a háború borzalmaira. (Guardian)

Miközben Ukrajna nagy részén fagyott, az orosz támadások miatt milliók maradtak megbízható áramellátás, központi fűtés és víz nélkül. A leginkább rászorulók megsegítésére Ursula von der Leyen három fontos bejelentést tett a Kiállunk az ukrán nép mellett című, Párizsban tartott konferencián:

• az EU újabb, sürgős generátorszállítmányt juttat el Ukrajnába,
• létrejön egy rescEU egészségügyi és energetikai adományközpont Lengyelországban, amely EU-n kívüli hozzájárulásokat is fogad majd,
• az Unió 30 millió energiatakarékos izzót adományoz Ukrajnának.

Az ukrajnai segítségnyújtásról tartottak kedden Párizsban nemzetközi konferenciát, amelyen a francia külügyminiszter tájékoztatása szerint megközelítőleg egymilliárd eurónyi (411 milliárd forint) adomány jött össze – jelentette az MTI. Hetven ország és nemzetközi szervezet küldöttségei, köztük számos kormányfő vett részt az eseményen. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta: országának legalább 800 millió euró (mintegy 328 milliárd forint) gyorssegélyre van szüksége a téli időszakban.

„Meghaladtuk ezt a számot, és közel vagyunk az egymilliárd euróhoz” – mondta Cathérine Colonna francia külügyminiszter. Ebből az egymilliárd euróból 415 milliót az energiaszektorra, 25 milliót a vízellátásra, 28 milliót élelmezésre, 17 milliót az egészségügyre, 22 milliót a szállításra költenek, a fennmaradó közel 493 eurót pedig még nem nevesítették.

„Országunk nem fog sötétségbe borulni” – mondta az összegre reflektálva Smihal, aki örült a civilizált világ jelentős segítségének. A rendezvény fő célja a Moszkva által október óta alkalmazott stratégia semlegesítése volt, amely a polgári infrastruktúra elleni támadásokra összpontosít.

Macron francia elnök további 76,5 millió eurós francia támogatást jelentett be a tél átvészeléséhez, 2023 elejére az energiaágazatban. Ez a májusban már bejelentett, folyósítás alatt álló 48,5 millió eurón felül van. Annalena Baerbock német külügyminiszter azt közölte, hogy Berlin is külön 50 millió eurót ad.

Szó sem lehet arról, hogy az orosz csapatokat az év vége előtt kivonják Ukrajnából, ez ellentmond a „realitásoknak”, mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden arra, hogy Volodimir Zelenszkij arról beszélt, Oroszország azzal bizonyíthatná képességét az agresszióról való lemondásról, hogy a karácsonyi időszakban megkezdi csapatainak kivonását Ukrajnából. Peszkov szerint „az ukrán félnek figyelembe kell vennie az elmúlt időben kialakult realitásokat. Ezek arról szólnak, hogy az Oroszországi Föderációnak új alanyai lettek, amelyek az ezeken a területeken tartott népszavazások eredményeként jöttek létre”.

Peszkov emellett pletykának nevezte, hogy Putyin Valerij Geraszimov vezérkari főnök felmentésére készül, és tagadta, hogy Putyin december 27-én beszédet mondana az orosz szövetségi parlament két házában. (MTI)

Oroszország közeli szövetségese, Belarusz kedden új külügyminisztert nevezett ki, miközben azt is bejelentették, hogy soron kívüli katonai ellenőrzést tartanak – írja a Reuters. „A katonai tevékenységek átfogó jellegűek lesznek, a csapatoknak a lehető leghamarabb a kijelölt területekre kell vonulniuk a műszaki felszerelésekkel együtt, ki kell találniuk a védelmi stratégiát, valamint hídátkelőket kell létesíteniük a Nyeman és a Berezina folyókon” – írja a Guardian a belarusz védelmi minisztérium közlései alapján.

Belarusz elnöke, Alekszandr Lukasenko Szergej Alejnyiket nevezte ki a külügyminisztérium élére, aki a múlt hónapban váratlanul, 64 éves korában elhunyt Vlagyimir Makej helyére lépett. A tisztviselő halála a mai napig tisztázatlan. Alejnyik mellett egy másik tisztviselő kinevezésére is sor került a nap folyamán, ugyanis Andrej Lukjanovicsot, aki korábban a légierő parancsnokhelyettese volt, előléptették a légierő és a légvédelmi egységek élére.

Belarusz korábban kijelentette, hogy nem lép be az ukrajnai háborúba, de Lukasenko február 24-én engedélyezte, hogy Oroszország Belarusz területről betörjön Észak-Ukrajnába, októberben pedig elrendelte, hogy az orosz erőkkel együtt csapatokat vezényeljenek az ukrán határ közelébe.

Információk szerint az ukrán hadseregnek hétfő éjszaka sikerült megrongálni egy hidat az Ukrajna déli részén fekvő Melitopol városánál, írja a Guardian.

Az ország délkeleti részén fekvő Melitopolt még tavasszal sikerült elfoglalni az orosz csapatoknak. Az ukrán elnök tanácsadója, Olekszij Arestovics szerint Melitopol egy kulcsfontosságú város az orosz haderőnek, hisz ezen a városon keresztül fut minden logisztika, ami összeköti az orosz csapatokat Herszontól egészen Mariupolig. Arestovics szerint, ha az ukrán csapatoknak sikerül visszaszerezni Melitopolt, akkor az egyenes utat jelenthet egészen Krímig.

Az Euromaidan Press Twitter oldalán megosztott videón látható, hogy a támadás során a Molocsna folyó felett átívelő híd két támasza megsérült, és a hídfő részben összeomlott a robbanás következtében, így a híd a jelentések szerint használhatatlanná vált a nehéz katonai forgalom számára:

A brit külügyminisztérium bejelentette, hogy 12 orosz parancsnokot szankcionál az ukrán városok és az ukrán polgári infrastruktúra elleni támadásokban játszott szerepük miatt, köztük Robert Baranov vezérőrnagyot, akit a Bellingcat oknyomozó újság az orosz cirkálórakéták parancsnokaként azonosított. A szankcionálás értelmében a parancsnokoknak felelniük kell tetteikért a háborús bűnöket vizsgáló bíróságon – amennyiben valaha is sor kerül majd ezekre a perekre. A hírt a Guardian diplomáciai szerkesztője, Patrick Wintour Twitter oldalán is megosztotta:

Az Egyesült Királyság továbbá azt is közölte, hogy az orosz parancsnokok mellett négy iráni vezetőt is szankciónál, köztük a MADO, egy iráni drón motorgyártó cég társtulajdonosát és ügyvezető igazgatóját. A külügyminisztérium a brit védelmi hírszerzés jelentéseire hivatkozva azt állítja, hogy az orosz haderő nehezen tudja feltölteni rakétatartalékaikat, ezért egyre inkább kénytelenek az Irán által szállított másodosztályú drónokra támaszkodni, hogy folytathassák Ukrajna bombázását.

(Guardian)

Donyeck térségében az elmúlt hetekben zajló heves harcok miatt nem világos, hogy a kelet-ukrajnai régió mely részei állnak orosz és ukrán ellenőrzés alatt. Ukrajna legfelsőbb katonai parancsnoksága kedden napi harctéri jelentésében azt közölte, hogy az ukrán erők Donyeck tíz különböző pontján visszaverték az oroszokat.

Míg a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség a Donyecki Népköztársaság Moszkva által beiktatott legfőbb tisztségviselője, Gyenyisz Pusilin szavai alapján arról számolt be, hogy Donyeck több mint fele továbbra is orosz ellenőrzés alatt áll. Pusilin azt is hozzátette, hogy a régió északi részén, a Liman-vonal mentén kemény a helyzet. Ukrajna órákkal azután foglalta vissza Limant, hogy Putyin szeptemberben kihirdette Donyeck annektálását.

A donyecki frontvonal oroszországi tartós ágyúzása teljesen lerombolta Bahmut városát, és súlyosan megrongálta a régió központjában fekvő Avdijivka városát – közölte korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az ukrán államfő hétfő este sürgette a G7-csoport vezetőit, hogy támogassák elképzelését, miszerint télen egy különleges globális békecsúcsot hívjanak össze. A csúcstalálkozó Kijev tíz pontos béketervének végrehajtására összpontosítana, amely többek között azt követeli, hogy Oroszország vonja ki minden csapatát Ukrajnából, és Kijev ne tegyen területi engedményeket. A G7-vezetői egyelőre nem kommentálták az elképzelést, de azt mondták, hogy elkötelezettek a béke megteremtése mellett.

(MTI)

A francia elnök, Emmanuel Macron szerint megszületett a megállapodás, ami lehetővé teszi, hogy elszállítsák a nehézfegyvereket az ukrajnai zaporizzsjai atomerőműből. Az ENSZ nukleáris felügyelő szerve részt vett az Oroszországgal és Ukrajnával folytatott tárgyalásokon, ahol Európa legnagyobb atomerőművének védelmével kapcsolatban vitattak meg kérdéseket.

Az atomerőművet az orosz haderők nem sokkal a bevonulásuk után, márciusban foglalták el, és az információk szerint fegyvereket tárolnak a létesítményben, illetve orosz csapatok is állomásoznak ott. Bár november végén az ukrán állami atomenergetikai vállalat vezetője arról beszélt, hogy vannak arra utaló jelek, hogy az orosz csapatok készülnek elhagyni az erőművet.

A francia elnök azt mondta, hogy jelenleg is folynak tárgyalások arról, hogyan lehet biztonságosan kihozni a fegyvereket az erőmű belsejéből.

(SkyNews)

Mintegy 13 millió dollár (ami több mint ötmilliárd forint) értékű segélycsomagot, pontosabban energetikai berendezéseket küld az USA Ukrajnának, hogy segítse az Oroszországgal hadban álló országot átvészelni a telet. Egy amerikai tisztviselő szerint Moszkvának a támadásokkal – amelyek szándékosan az infrastrukturális létesítményeket rombolják – az a célja, hogy az ukránok halálra fagyjanak télen.

A héten várhatóan még két további repülőgépnyi felszerelés indul az Egyesült Államokból.

(SkyNews)

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szerint Ukrajnának egymilliárd dollárra (ami közel négyszázmilliárd forint) van szüksége ahhoz, hogy helyreállítsa az ország elektromos hálózatát és a fűtési rendszert. A miniszterelnök a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ülésén arról beszélt, hogy az elmúlt hetekben az orosz légitámadások miatt az ország kulcsfontosságú infrastrukturális létesítményei megrongálódtak. „A cél most a túlélés, az infrastruktúra és az energiaszektor gyors helyreállítása, hogy átvészeljük a telet” – írta az ukrán miniszterelnök a Telegram-csatornáján.

Oroszország október óta szinte minden héten rakéta- és dróntámadásokat indított ukrán infrastrukturális létesítmények ellen, a támadások után ukránok milliói maradtak áram és fűtés nélkül. Ukrán energia szakértők már dolgoznak hálózat helyreállításán Odesszában, az ukrán kikötővárost ért hétvégi támadások miatt 1,5 millió ember maradt áram nélkül.

(SkyNews)

• Joe Biden amerikai elnök ismét ígéretet tett Ukrajna légvédelmének megerősítésére.
• Ukrajna vezető biztonsági tisztviselői büntetőintézkedéseket rendeltek el hét magas rangú egyházi személy ellen.
• Az amerikai–orosz fogolycserével szabadult orosz fegyverkereskedő, Viktor But csatlakozott az ultranacionalista orosz Liberális Demokrata Párthoz.
• A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök idén nem tartja meg a szokásos év végi sajtótájékoztatóját. Erre tíz éve nem volt példa.
• Az Európai Unió további iráni személyeket és szervezeteket vett szankciós intézkedések hatálya alá.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt, hogy Putyin halála után gyorsan véget érne a háború.

A háború hétfői híreit itt olvashatja vissza.