Zelenszkij szerint Putyin halála után gyorsan vége lenne a háborúnak

Ha ő (Putyin) már nem lesz, akkor nehéz dolguk lesz, a belpolitikával fognak foglalkozni, nem a külpolitikával – így elmélkedett Volodimir Zelenszkij arról, hogyan alakulna az országa ellen Oroszország által indított háború sorsa, ha az orosz elnök meghalna. Volodimir Zelenszkij mélyinterjút adott David Lettermannak, amelyet a Netflix mutat be.

Ha Putyin nem lesz, akkor „a háború sem lesz.” Az autoriter rendszerek gyengeségét épp az adja, hogy minden egyetlen embertől függ. „Így amikor ez az ember meghal, minden intézmény működése leáll” – mondta Zelenszkij.

Igaz, a háború gyors befejezésére a gyakorlatban kevesen számítanak. Az Egyesült Államok kijevi nagykövete közölte, nem kész prognózisokat tenni erre vonatkozóan a jövő évre sem.

Az ukrán vezetés ennél optimistább, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára közölte, hogy az idei tél sorsdöntő lesz. Olekszij Danyilov szerint már jövő tavasszal bevonulhatnak az ukrán erők az oroszok által 2014 óta megszállt Luhanszkba és Donyeckbe.

Zelenszkij azt is megvallotta Lettarmannak az interjúban, mire vágyik a legjobban: „A győzelemig elnök leszek. Hogy utána mi lesz, azon most nem gondolkodom. De nagyon szeretnék egyszerűen elmenni a tengerhez. Őszintén megmondom, David, nagyon szeretnék. Egyszerűen ott lenni a tengernél, miután győztünk, és meginni egy sört.”

Az Európai Unió további iráni személyeket és szervezeteket vett szankciós intézkedések hatálya alá az Oroszországnak szállított, és általa Ukrajnában bevetett drónok, valamint az iráni tüntetések vérbe fojtása miatt – közölték az uniós tagállamok külügyminisztereinek hétfői brüsszeli ülése után.

A büntetőintézkedések az Európai Unióba való beutazási tilalomra és az unióban tárolt pénzeszközeik befagyasztására terjednek ki. Ezenfelül uniós országok állampolgárai és az unió területén bejegyzett szervezetek és bankok nem bocsáthatnak pénzügyi eszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére. Az Irán elleni emberi jogi szankciórendszer emellett magában foglalja a távközlési eszközök megfigyelésére szolgáló berendezések, valamint a belső elnyomásra felhasználható berendezések iráni exportjának tilalmát is.

Az EU október 20-án vetett ki először szankciókat az iráni drónok Oroszországnak történő szállítása és ukrajnai bevetése miatt. Akkor három iráni személy, valamint egy szervezet került jegyzékbe. Az Európai Unió Tanácsa november 14-én két személyre és két szervezetre vetett ki szankciókat.

(MTI)

Maria Zaharova orosz külügyi szóvivő egy verset olvasott fel az egyik orosz TV-ben, amikor elsírta magát. A nagy hatású szovjet énekes-dalszerző-költő, Vlagyimir Viszockij egyik második világháborús versét olvasta fel, amikor elérzékenyült. A költemény a háború borzalmait mutatja be.

(Sky)

Az elmúlt hónapok ukrajnai harctéri veszteségeinek sorozata után Vlagyimir Putyin egyre inkább mozgósítja az orosz gazdaságot is a háborús gépezet ellátására. Az orosz pénzügyminisztérium adatai szerint a védelmi kiadások idén 2021-hez képest mintegy 30 százalékkal, 78 milliárd dollárra emelkednek, és jövőre még tovább nőnek.

Putyin létrehozott egy széleskörű hatáskörrel rendelkező különleges bizottságot, amely előírhatja a magánvállalkozások számára, hogy felszereléseket gyártsanak a hadseregnek. A szalvétagyártók és bútorgyártók most már golyóálló öltözeteket, bakancsokat és elsősegélycsomagokat készítenek.

Azonban a katonai termelés gyors növelése komoly akadályokba ütközik. A nagyarányú elvándorlás okozta munkaerőhiány, az alkatrészek és ipari berendezések hiánya, a vállalatok nem hatékony szervezeti felépítése és a korrupció jelenti a legfőbb gondot. Az orosz hadseregnek leginkább rövid hatótávolságú rakétákra és drónokra lenne szüksége, de pont ezeknek a termelését nagyon rövid idő alatt nem igazán lehet felfuttatni.

A nyugati szankciók ráadásul korlátozzák a hozzáférést néhány kulcsfontosságú csúcstechnológiás fegyveralkatrészhez. Oroszország több ezer harckocsit és páncélozott járművet veszített el az ukrajnai harcokban, és Iránhoz, valamint Észak-Koreához fordult fegyverzet és lőszerek beszerzéséért.

(The Wall Street Journal)

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök idén nem tartja meg a szokásos év végi sajtótájékoztatóját. Ez lesz az első alkalom az elmúlt tíz évben, hogy az elnök évzáró sajtótájékoztatóját elhalasztják vagy elmarad – írja a Guardian.

Peszkov nem indokolta a hagyományokkal való szakítást, de hangsúlyozta, hogy az orosz vezető „rendszeresen beszél a sajtóval, többek között külföldi látogatásokon”.

Putyin 2021 végén közel négy órán keresztül beszélt mintegy 1500 újságíró előtt a maratoni sajtótájékoztatón.

Viktor But orosz fegyverkereskedő, aki múlt héten egy nagy horderejű fogolycsere keretében szabadult ki az amerikai fogságból, csatlakozott a Kremlhez hű ultranacionalista Liberális Demokrata Párthoz (LDPR) – közölte annak vezetője egy Telegramon közzétett videón.

Az LDPR keményvonalas, ultranacionalista ideológiát képvisel, többek között azt követeli, hogy Oroszország hódítsa vissza a volt Szovjetunió országait. A videóban szereplő But azt mondta: „Azt hiszik, hogy újra elpusztíthatnak minket, és sok részre oszthatják Oroszországot”.

Az Amerikában fegyvercsempészésért 25 év börtönbüntetésre ítélt férfi 12 év után szabadult, miután múlt héten az amerikai kormány elcserélte a februárban Oroszországban bebörtönzött amerikai kosárlabdázóra, Brittney Grinerre. But hazatérését élőben közvetítette az orosz média, azóta pedig több nyilvános szereplésen elmondta, mennyire hálás Putyinnak.

But fegyverkereskedői karrierjéről, és az amerikai–orosz fogolycsere jelentőségéről ebben a cikkben írtunk bővebben.

(Guardian)

Egy rövid videó sokat elárul, hogy mennyire megváltoztak az emberi szükségletek, és arról is, hogy ha baj van, a szolidaritás még mindig működik.

Az ukrán belügyminisztériumi tanácsadó, Anton Gerascsenko tett ki egy olyan felvételt, amelyen egy odesszai szupermarketet láthatunk, és az oda behúzódó helyieket, akik éppen elektromos telepekről töltik a telefonjaikat tucatszámra, mint a létezés egyik legfontosabb kellékét.

A hétvégén az orosz erők két energiaközpontot is eltaláltak a fekete-tengeri kikötővárosban, és körülbelül másfél millió ember maradt áram nélkül. Gerascsenko azt írta, hogy még ma is sokan nélkülözik az elektromosságot, és nagyon nehéz a helyzet.

Az Európai Unió külügyminiszterei és a G7 vezetői hétfőn találkoznak, hogy megpróbáljanak megállapodni az Oroszország és Irán elleni további szankciókról, valamint az Ukrajnának szánt további 2 milliárd euró értékű fegyverszállításokról.

Az online találkozót Olaf Scholz német kancellár tartja, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vesz rajta.

Hogy születik-e megállapodás, az nagy mértékben függ Magyarországtól is, diplomaták szerint ugyanis a visszatartott uniós források miatt Magyarország blokkolhat egyes döntéseket.

„Elvben van megállapodás, de ott van a nagy elefánt is a szobában” – mondta újságíróknak egy magas rangú uniós diplomata, utalva arra, hogy Budapest élni fog vétójogával. „Ez egyfajta zsaroló diplomácia, amit inkább nem szeretnénk látni, de ez van, ami van.”

A külügyminiszterek egy kilencedik oroszországi szankciós csomagról is tárgyalnak, ez további közel 200 személyt és szervezetet helyezne fel az EU szankciós listájára.

Céljuk lesz továbbá, hogy 2 milliárd euróval feltöltsék azt az alapot, amelyből a tagállamok a Kijevnek szánt fegyvervásárlásokat finanszírozták, de amely az ukrajnai háború közel 10 hónapja alatt nagyrészt kimerült.

(via Guardian)

Ukrajna vezető biztonsági tisztviselői büntetőintézkedéseket rendeltek el hét magas rangú egyházi személy ellen – közölte Volodimir Zelenszkij elnök, a nemzetbiztonság szolgálatnak az ukrán ortodox egyház Moszkvához kötődő ága elleni akciósorozata után, írta az MTI.

Zelenszkij hangoztatta, mindent megtesznek annak érdekében, hogy „az agresszor államnak” ne legyenek olyan kapcsolatai, amelyek az ukrán társadalmat hátrányosan érinthetik.

Az ukrán Biztonsági Tanács által kiadott rendelet értelmében mind a hét személy vagyonát lefoglalták, számos gazdasági és jogi tevékenységtől eltiltották őket, és utazási tilalom alá helyezték őket.

A Moszkvához kötődő ortodox egyház a februári támadás után megszakította kapcsolatait a moszkvai patriarchátussal – írta jelentésében a Reuters brit hírügynökség. Az ukrán Biztonsági Tanács a múlt hónapban vizsgálatot rendelt el az egyház tevékenységével kapcsolatban, és jelenleg is vizsgálja az egyház tevékenységének korlátozását célzó jogszabályokat.

Az ukrán biztonsági szolgálat sorozatos razziákat tart az ukrán ortodox egyház tulajdonában lévő ingatlanokban. A múlt héten egyben azzal vádolt meg egy magas rangú egyházi személyt, hogy a közösségi médiában közzétett posztjaiban az orosz politikát támogatva ukránellenes tevékenységet folytat.

Az orosz kötődésű egyház szóvivője a múlt héten azt mondta, hogy mindig az ukrán törvények keretein belül cselekedtek, annak pedig nincs jogi alapja, hogy nyomást gyakoroljanak híveikre.

Joe Biden amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap tartott megbeszélést az orosz invázióról és az ukrán légvédelem megerősítéséről.

Zelenszkij megköszönte Bidennek a további 275 millió dolláros biztonsági támogatást, amelyet a Pentagon pénteken jelentett be. Ez a csomag fegyvereket és tüzérségi lövedékeket, valamint olyan felszereléseket tartalmaz, amelyek segítenek Ukrajnának megerősíteni légvédelmét.

„Az USA prioritásként kezeli az Ukrajna légvédelmének megerősítésére irányuló erőfeszítéseket biztonsági segítségnyújtásunk révén, beleértve a december 9-én bejelentett 275 millió dollár értékű további lőszer és felszerelés biztosítását, amely magában foglalja a pilóta nélküli légi járművek orosz használatának megakadályozására szolgáló rendszereket.” – állt a Fehér Ház közleményében.

Az ukrán elnök azt mondta, hogy az Egyesült Államok segítsége Ukrajna gazdasági stabilitásának fenntartásához is hozzájárul. Míg a Fehér Ház közleményében arról írt, hogy felelősségre vonja Oroszországot és agressziója miatt költségeket is ró majd rá.

Biden a Fehér Ház közleménye szerint kiemelte azt az 53 millió dolláros csomagot is, amelyet a múlt hónap végén jelentettek be Ukrajna elektromos rendszerének támogatására.

(via CNN)

• Támadást indított az ukrán haderő a Melitopolban állomásozó oroszok ellen. „Ha Melitopol elesik, az oroszok teljes védelmi vonala – egészen Herszonig – összeomlik” – mondta az ukrán elnök tanácsadója, Olekszij Arestovics.
• Robbanások voltak a Krím több pontján. Az oroszok által 2014-ben annektált félsziget két nagyobb városából, Szevasztopolból és Szimferopolból is robbanásokról érkeztek jelentések.
• Ukrajna összes hő- és vízerőműve megrongálódott az orosz csapásokban.
• Nem állítják le a gabonaszállítmányokat az ukrán miniszter szerint. Odesszát szombatra virradó éjjel orosz dróntámadások érték, és szinte teljesen áram nélkül maradt. „Vannak nehézségek, de egyik kereskedelmi partner sem beszélt a szállítmányok felfüggesztéséről. A kikötők alternatív energiaforrásokat használnak” – fogalmazott a miniszter.
• Az ukránok szerint robbanás volt a Wagner-csoport egyik főhadiszállásán. A csoportot egy Putyin-közeli orosz oligarcha, Jevgenyij Prigozsin alapította.
• Oroszország növeli a „legerősebb” új generációs fegyverek gyártását – mondta Dmitrij Medvegyev. Erre szerinte azért van szükség, hogy Oroszország megvédje magát az európai, amerikai és ausztrál ellenségektől. Az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője nem közölt részleteket arról, milyen fegyverek gyártását fokozzák.
• Gázprojektekről, gabonaszállításról és Szíriáról tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdoğan török elnök telefonon.

A háború vasárnapi híreit itt találja meg.