Putyin: Közös megegyezéssel zárulhat majd le a háború

Oroszország „több száz ballisztikus rakétát” próbál megszerezni Irántól, mondja az Egyesült Királyság ENSZ-nagykövete, Barbara Woodward. Szerinte Oroszország sok fegyverhez próbál hozzájutni Irántól, köztük több száz ballisztikus rakétához.

Moszkva „példátlan mértékű” katonai és technikai támogatást kínál Teheránnak, cserébe azért, hogy az fegyvereket szállít az ukrajnai háborúhoz – mondta Woodward újságíróknak.

Augusztus óta Irán több száz drónt – más néven pilóta nélküli légi járművet (UAV) – adott át Oroszországnak, amely ezeket arra használta, hogy „civileket gyilkoljon és illegálisan célba vegye a polgári infrastruktúrát” Ukrajnában – mondta.

(Guardian)

„A rendezési folyamat egésze, valószínűleg nehéz lesz, és eltart egy ideig. De így vagy úgy, a folyamat minden résztvevőjének egyet kell értenie a helyszínen kialakuló realitásokkal.” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök egy kirgizisztáni találkozón. Szerinte a „különleges katonai művelet” a tervek szerint halad.

A megjegyzések néhány nappal azután hangzottak el, hogy Putyin úgy tűnt, az oroszokat egy elhúzódó ukrajnai háborúra készíti fel, mondván, hogy katonai művelete „hosszú távú folyamat” lehet. Az orosz parancsnokok a háború elején zsákmányolt tervek szerint kezdetben azzal számoltak, hogy a háború mindössze hetekig tart majd az orosz győzelemig. Most a tizedik hónapnál tart, és Oroszország már több hónapja visszavonulásra kényszerül.

(Guardian)

Az orosz diplomaták hónapokig nyomultak egy orosz merénylő német őrizetből való szabadon bocsátása érdekében, mielőtt végül beleegyeztek, hogy az amerikai kosárlabda-sztárt, Brittney Grinert szabadon engedjék a fegyverkereskedő Viktor Butért cserébe – közölték amerikai tisztviselők.

Vagyim Kraszikovot életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Németországban, miután 2019-ben fényes nappal meggyilkolta az egykori csecsen harcost, Zelimkhan „Tornike” Khangosvilit egy berlini parkban.

A gyilkosság felháborodást váltott ki Németországban, és arra késztette a kormányt, hogy a bírósági eljárás kezdetén, 2019 decemberében kiutasítson két orosz diplomatát, ami Moszkva kölcsönös válaszlépéséhez vezetett. A német hatóságok szerint a gyilkosságot az orosz titkosszolgálatok megbízásából követték el.

Amerikai tisztviselők azt mondták a New York Timesnak, hogy Oroszország Kraszikovot akarta az alku részeként Griner és Paul Whelan szabadon bocsátásáért cserébe. Whelan továbbra is orosz fogságban van.

A lap azt írja, hogy a tisztviselők megkeresték német kollégáikat, hogy megtudják, fontolóra vennék-e Kraszikov kiszabadítását, beleértve egyfajta háromoldalú alku lehetőségének feltárását, amely cserébe a németek is kapnának valamit. Ez azonban nem valósult meg.

A fogolycsere előzményeiről és a tárgyalások körülményeiről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

(Guardian)

Oroszország fontolóra veszi, hogy a katonai doktrínájába hivatalosan bevezeti a megelőző nukleáris első csapás intézményét az ellenfelei lefegyverzése érdekében – mondta pénteken Putyin. Megvalósítása esetén ez azt jelentené, hogy az oroszok atombombát dobhatnának ellenfeleik katonai infrastruktúrájára, hogy megelőzzenek egy későbbi támadást.

Az Amerikai Egyesült Államokban ez régóta létező opció – ők adott esetben úgy „előznének meg egy atomháborút”, hogy egy ilyen csapást mérnek ellenfelükre. Putyin erre azt mondta: „Ha lefegyverző csapásról beszélünk, talán el kellene gondolkodnunk azon, hogy amerikai partnereink megközelítéseit használjuk”.

Putyinnak ez volt a második megjegyzése a héten a nukleáris kérdéssel kapcsolatban. Szerdán azt mondta, hogy az atomháború kockázata növekszik, és az orosz arzenált „elrettentő tényezőnek” nevezte a konfliktusokban. Oroszország doktrínája jelenleg a nukleáris fegyverek alkalmazását végső megoldásként irányozza elő, amennyiben az állam létét fenyegetés éri.

(Bloomberg)

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint további fogolycserék lehetségesek Oroszország és az Egyesült Államok között. A kirgizisztáni Biskekben tartott sajtótájékoztatón Putyin azt mondta, hogy a két ország hírszerző szolgálatai között folytatódni fog a kapcsolatfelvétel. Egy nappal korábban Brittney Griner amerikai kosárlabdázót Viktor But orosz fegyverkereskedőre cserélték ki.

A Sky News megjegyzi, hogy Paul Whelan, egy volt amerikai tengerészgyalogos jelenleg 16 éves büntetését tölti Oroszországban kémkedés vádjával. A 2018 decemberében letartóztatott Whelan tagadta, hogy kémkedést követett volna el.

Putyin arról is beszélt, hogy elárulva érzi magát a minszki megállapodások felbomlása miatt, mondván, hogy Németország és Franciaország – amelyek 2014-ben és 2015-ben közvetítették a tűzszüneti megállapodásokat Ukrajna és az oroszok által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok között – „elárulták Oroszországot, és most fegyverekkel pumpálják Ukrajnát”.

(Sky News)

Egy moszkvai bíróság nyolc és fél év börtönbüntetésre ítélte Ilja Jasin ellenzéki politikust, amiért „hamis információkat” terjesztett az orosz hadseregről. Jasint „hamis információk” terjesztésében találták bűnösnek egy áprilisban közzétett YouTube-videó miatt, amelyben a Bucsában elkövetett orosz háborús bűncselekményekről beszélt. A videóban a Kreml-kritikus volt önkormányzati képviselő kétségbe vonta a hivatalos orosz narratívát.

A héten a bírósághoz intézett utolsó nyilatkozatában Jasin közvetlenül Vlagyimir Putyin elnökhöz szólt, őt nevezte „a mészárlás felelősének”, és arra kérte, hogy „állítsa meg ezt az őrületet”. Azt mondta: „Elszigetelődtem a társadalomtól, mert azt akarják, hogy hallgassak. Ígérem, amíg élek, nem fogok hallgatni. Az én küldetésem, hogy elmondjam az igazságot. Ezt a rácsok mögött sem fogom feladni.”

(Guardian)

Tíz hónappal azután, hogy elhagyta az Egyesült Államokat, hogy Oroszországban kosárlabdázzon, Brittney Griner újra hazájában Texas államban landolt – írja a BBC.

Grinert február 17-én, egy héttel az orosz–ukrán háború kitörése előtt tartóztatták le a Moszkva melletti seremetyjevói nemzetközi repülőtéren, miután hasisolajat tartalmazó, elektromos cigarettához való patronokat találtak a poggyászában. Csütörtökön egyezett meg Oroszország és az Egyesült Államok, hogy elcserélik a februárban bebörtönzött amerikai kosárlabdasztárt, a hírhedt fegyverkereskedőre, Viktor Butra, akit 12 éve tartanak fogva egy amerikai börtönben. But az egyik legjelentősebb illegális fegyverkereskedő volt a '90-es években és a kétezres évek elején.

A fogolycserét az Abu Dzabi repülőterén bonyolították le. A kosárlabdázót a szülővárosa közelében található San Antonioba szállították, ahol orvosi vizsgálaton esik át. Felesége, Cherelle Griner, aki csütörtökön részt vett Joe Biden bejelentésén a Fehér Házban, várhatóan itt találkozik vele.

Grinerről és a túszdiplomáciáról itt írtunk részletesebben.

Az ukrán népet ágyútölteléknek használják, Ukrajnát pedig gyarmatukká tették a nyugati országok – erről beszélt Putyin orosz elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet és a Független Államok Közössége (FÁK) tagállamai védelmi miniszteri találkozójának résztvevőihez.

Az orosz elnök szerint a Nyugat évek óta „szégyentelenül kiszipolyozza és kihasználja” Ukrajna erőforrásait, hozzátette: népirtásra és terrorra buzdítottak a Donyec-medencében.

Putyin véleménye szerint a nyugati országok faltörő kosnak használják az ukrán népet Oroszország ellen, miközben továbbra is fegyverrel és lőszerrel látják el az országot.

Putyin azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy a „NATO agresszív bővítésével szerinte „gyakorlatilag lerombolta a stratégiai stabilitás évtizedek alatt kialakított struktúráját”.

Az orosz elnök kezdeményezte, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet és a FÁK tagállamainak védelmi szervei egy, a jelenlegi kihívásoknak megfelelő biztonsági és együttműködési rendszert alakítsanak ki, de nem „valami mitikus íratlan szabályok”, hanem kizárólag a nemzetközi jog és egymás érdekeinek tiszteletben tartása alapján.

(MTI)

Ukrán tisztviselők szerint az orosz erők több rakétavetőt telepítettek a zaporizzsjai atomerőmű területére. Az Enerhoatom ukrán állami atomenergetikai vállalat azt közölte, hogy az erőművet megszálló orosz csapatok több Grad típusú rakétavetőt helyeztek el az egyik reaktor közelében.

Ezzel felerősödtek a félelmek, hogy az oroszok Európa legnagyobb atomerőművét tüzérségi támaszpontként használhatják. A Grad rakétavetők akár 40 kilométeres lőtávolságra is képesek, és az Enerhoatom szerint ez lehetővé teszik az orosz erők számára, hogy a Dnyeper folyó túlsó partját vegyék célba.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőröket állomásoztatott az erőműnél, és megpróbálta meggyőzni mindkét felet, hogy egyezzenek bele egy demilitarizált övezet létrehozásába az erőmű körül.

(Sky News)

Oroszország ismét iráni gyártmányú drónokkal kezdhetett támadásba – közölte a brit védelmi minisztérium napi jelentésében. Hozzátették: Oroszország utoljára három hete támadott iráni gyártmányú drónokkal.

A minisztérium szerint valószínű, hogy Oroszország korábban kifogyott a több száz Shahed-131-es és 136-osból álló drónkészletéből és most kapott utánpótlást. A keddi nap folyamán az ukrán vezérkar 17 drón lelövéséről jelentett, köztük 14 Shahed-136-os volt. Az ukrán beszámolók szerint szerdán az Irán által gyártott drónokat bevetették Zaporizzsja és Dnyipro megyében is. Legutóbb november 17-én jelentettek ilyen harci eszközökkel végrehajtott támadásról, így valószínűsíthető, hogy újonnan leszállított drónokról van szó – írja a jelentés.

Ferenc pápa könnyek között beszélt csütörtökön az ukránok szenvedéséről a szeplőtelen fogantatás ünnepnapján mondott imádsága közben Róma központjában. A pápa hangja először remegni kezdett, amikor az ukránokról beszélt, majd egy idő után meg kellett állnia, mert nem tudta folytatni.

Közvetlenül Ferenc pápa mellett állt Roberto Gualtieri római polgármester, aki tapsolni kezdett, amikor meglátta, hogy a pápa azért szakította félbe beszédét, mert sír. „Ma szerettem volna köszönetet mondani neked az ukrán népért…” – mondta, mielőtt elöntötték az érzelmek, és meg kellett volna állnia. Majd kis szünet után így folytatta: „Ehelyett újra gyerekek, idősek, apák, anyák és a mártírhaláloktól szenvedő ország fiataljainak könyörgését kellett elhoznom.”

Később újságírói kérdésre a pápa azt válaszolta, hogy valóban elöntötték az érzelmek, majd az emberiség kudarcának minősítette az Ukrajnában zajló háborút.

Mióta Oroszország februárban megtámadta szomszédját, Ferenc pápa szinte minden nyilvános beszédében megemlítette Ukrajnát, és egyre kritikusabb Moszkvával szemben. Szerdán az ukrajnai háborút egy náci hadművelettel hasonlította össze, amelyben a második világháború első éveiben mintegy kétmillió ember, többségében zsidó halt meg.

(Reuters)

Öt civil halt meg a Donyeck megyét ért csütörtöki orosz támadásokban – közölte Pavlo Kirilenko, a régió ukránok által ellenőrzött részének kormányzója a veszteségekről szóló reggeli jelentésében. Hárman az ostromlott Bahmut városában vesztették életüket, egy ember Toretszkben, egy másik pedig Netajlovóban halt meg.

(Guardian)

• Putyin szerint teljesen oké az ukrán infrastruktúra elleni támadássorozat, mert még Ukrajna sem kért bocsánatot azért, hogy visszalőtt;
• Az ukrán hadsereg szerint az oroszok besoroznák a helyieket Zaporizzsjában;
• A Politico információi szerint az ukránok saját fejlesztésű szovjet drónokkal támadtak a hét elején;
• Az orosz pénzügyminisztérium közleménye szerint a költségvetés hiánya a GDP 2 százaléka lesz idén és jövőre;
• Az oroszok már több mint 1000 rakétát lőttek az ukrán energiahálózat létesítményeire;
• Az ukránok szerint már 93 ezer orosz katona halt meg a háborúban;
• A biztonságpolitikai EU-főképviselő szerint Európa sebezhetőbb az erősebb fenyegetésekkel szemben.

Ha a háború csütörtöki híreire kíváncsi, itt megtalálja őket.