Saját fejlesztésű szovjet drónokkal támadtak az ukránok a hét elején

2022. december 8. – 07:49

frissítve

Saját fejlesztésű szovjet drónokkal támadtak az ukránok a hét elején
Tűzoltók egy orosz csapásban megrongálódott épületnél a kelet-ukrajnai Bahmut városában 2022. december 7-én – Fotó: Diego Herrera Carcedo / Anadolu Agency / Anadolu Agency via AFP

Másolás

Vágólapra másolva

„Nagy zajt keltettek a szomszéd ország (Ukrajna) energetikai infrastruktúrája elleni támadásaink. Igen, megtettük. De ki kezdte? Ki lőtte ki a krími hidat, mi történt a kurszki atomerőmű távvezetékével, ki nem látja el vízzel Donyecket? Ha nem adnak vizet egy milliós városnak, az népirtás. Senki nem kért bocsánatot ezekért sehol. Nagy a csend.”

– mondta Vlagyimir Putyin a Kremlben, az Arany Csillag kitüntetés átadási ceremóniáján a Medusa.io tudósítása szerint.

Az orosz erők a helyiek besorozását tervezik Zaporizzsjában, állítja az ukrán hadsereg. Az ukrán fegyveres erők vezérkara közölte, hogy az oroszok által megszállt régióban a hatóságok behívókat adtak ki a hadköteles korú férfiaknak Melitopolban. „Az orosz megszállók a helyi lakosok mozgósítását tervezik a jelenlegi veszteségek pótlására” – áll a frissítésben. (Guardian)

Ukrajna saját fejlesztésű szovjet drónokat használt arra a hét elején, hogy a határától több száz kilométerre lévő orosz támaszpontokat támadja. A Politico információi szerint a drónok a hét elején két oroszországi katonai légibázist támadtak meg. A támadásban meghalt három orosz katonatiszt és két repülőgép megrongálódott.

A támadáshoz használt drónok szovjet maradványokból átalakított Tu-141-es felderítő repülőgépek voltak – mondták névtelenül nyilatkozók a lapnak. „A kulcsfontosságú sikertényező a meglepetés volt. Oroszország egyszerűen nem számított ilyesmire” – mondta egyikük, aki az ukrán kormánynak dolgozik. „Most már fel lesznek készülve”. Ukrajna hónapok óta kér nagy hatótávolságú rakétákat és drónokat nyugati szövetségeseitől, de eddig elutasították őket. (Guardian)

Az orosz pénzügyminiszter azzal számol, hogy az idén a költségvetés hiánya a hazai össztermék, azaz a GDP 2 százaléka lesz az eddig becsült 0,9 százalék helyett és jövőre is 2 százalékos GDP-arányos hiány várható.

Anton Sziluanov újságíróknak csütörtökön elmondta, hogy 2024-ben a hiány várhatóan a GDP 1,4 százaléka, 2025-ben 0,7 százaléka lesz. A pénzügyminiszter szeptember végén nem zárta ki, hogy az idei költségvetés a várt 0,9 százaléknál nagyobb GDP-arányos hiánnyal zár.

Anton Sziluanov csütörtökön elmondta, a költségvetési hiány finanszírozásának fő forrása idén és jövőre is a piaci hitelfelvétel és a Nemzeti Jóléti Alap forrásainak felhasználása. Hangsúlyozta: tekintettel arra, hogy a Nemzeti Jóléti Alap komoly forrást biztosít az infrastrukturális fejlesztésekhez, ezért az a cél, hogy minél kevesebbet kelljen az alap pénzéből felhasználni a költségvetési hiány finanszírozására.

A pénzügyminiszter szerint túl korai még arról beszélni, hogy az orosz olajra vonatkozó nyugati árplafon milyen hatással lesz az orosz költségvetésre, de Moszkva válaszra készül. Az olaj- és gázbevételek a legnagyobb arányt képviselik az orosz költségvetésben. (MTI)

Nem érheti orosz találat Harkiv karácsonyfáját, a feldíszített fenyőt ugyanis egy metróállomáson, a rakétáktól, tüzérségi támadástól védve állították fel. Az orosz határtól mintegy kb. negyven kilométerre fekvő várost, illetve a harkivi régiót kb. két hónappal ezelőtt foglalták vissza az ukránok az oroszoktól. Ezután annak a szimbólumává vált, hogy az ukránok túl fogják élni a háborút.

Josep Borrell, az EU külügyi vezetője az Európai Védelmi Ügynökség éves konferenciáján csütörtökön azt mondta, hogy Európa sebezhetőbb a magasabb szintű fenyegetésekkel szemben, híján van ugyanis a „kritikus védelmi képességeknek”.

Borrell észrevétele a finn miniszterelnök, Sanna Marin korábbi nyilatkozatát idézi, ami szerint „Európa nem elég erős” az Egyesült Államok nélkül. (Guardian)

93 ezer, sőt még annál is több orosz katona halt meg az invázió óta az ukrán statisztikák szerint, csak az elmúlt napon 340 újabb orosz katona vesztette életét az ukrán haderő által – közölte a fegyveres erők vezérkara a Facebookon.

December 8-i harcokban két orosz harckocsi, két páncélozott harcjármű és két tüzérségi rendszer is odaveszett. További két drónt, amelyeket Ukrajna infrastruktúrájának és lakott területeinek támadására használtak, lelőttek. (Guardian)

Az orosz fegyveres erők már több mint 1000 rakétát lőttek ki az ukrán energiainfrastruktúta létesítményeire – mondta szerdán Volodimir Kudrickij, az Ukrenergo hálózatüzemeltető cég vezetője. Szerinte történelmi teljesítmény, hogy ilyen csapások után az ukrán energiahálózat még egyáltalán működik.

Felelőtlennek nevezte az amerikai külügyminisztérium szóvivője Vlagyimir Putyin orosz elnököt, miután Putyin szerdán azt mondta, növekszik az atomháború veszélye. Ned Price külügyi szóvivő azt mondta, a hidegháború vége óta minden atomhatalom, köztük Oroszország is elkötelezett volt a nukleáris fegyverek leszerelésében, ilyen előzmények után pedig minden olyan kijelentés, ami atomfegyverekkel való fenyegetőzésként értelmezhető, a korábbi eredményeket rombolja. (Guardian)

Új harci képességre tehetett szert az ukrán hadsereg azoknak a dróntámadásoknak az alapján, amelyeket most hajtottak végre Oroszországban. A nehezen bevehető Bahmutban akar győzelmet kicsikarni az orosz hadsereg, de ez mindkét oldalon óriási áldozatokkal jár. Erről a cikkünket itt olvashatják el.

  • Vlagyimir Putyin Orosz elnök azt mondta, hogy Oroszország „minden rendelkezésére álló eszközzel megvédi magát” a szerinte a Nyugattal szemben a nemzeti érdekeikért folytatott küzdelemben.
  • Putyin arról is beszélt, hogy szerinte a „különleges katonai művelet” Ukrajnában hosszú folyamat lehet, de jelenleg nem látja szükségesnek újabb katonák mozgósítását. Az orosz nukleáris arzenált védelmi elrettentésnek tekinti, de azt mondta, hogy egy nukleáris háború veszélye növekszik.
  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt választotta idén az év emberének az amerikai Time magazin.
  • Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta, nem bátorították az ukránokat, hogy Oroszországon belül csapást mérjenek, miután több katonai repülőteret is támadás ért Oroszország belsejében.
  • Az elmúlt időszakban összesen 31 gyanús csomag érkezett 15 ukrán követségre. Minden borítékon „ugyanazt a feladói címet tüntették fel: Tesla-kereskedés a németországi Sindelfingen városában”.
  • Belarusz szerdán és csütörtökön katonai felszerelés és a biztonsági erők „mozgatását” tervezi.
  • Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Oroszország megpróbálja „befagyasztani” a háborút, hogy a tél végeztél újult erővel tudjon támadni.
  • Ferenc pápa a második világháború borzalmaihoz hasonlította az ukránok szenvedését.

A szerdai híreket az orosz-ukrán háborúról itt tudja elolvasni.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!