Az oroszok figyelmeztették a Herszonban élőket, hogy hagyják el a várost

Erről az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij beszélt egy több mint félórás, a kanadai CTV-nek és CBC-nek adott interjúban, egészen pontosan azt mondta, hogy az oroszok akkor keressék őket, ha visszaadtak minden tőlük elvett területet. Mint mondta, el kell hagyniuk Ukrajna területét, beleértve ebbe a 2014-ben elcsatolt Krím félszigetet is, hiszen az 1991-ben megállapított határok szerint ez is Ukrajna része. Ha ez megtörtént, akkor lehet arról beszélni, hogy kivel és milyen körülmények között fognak tárgyalni az ukránok.

Zelenszkij szerint ebben egyébként nincs is semmi meglepő, hiszen ahhoz, hogy tárgyalás jöhessen létre, vissza kell térni oda, amikor még beszélőviszonyban volt a két ország, ez pedig a 2014 előtti időszakot jelenti. Ha ez megtörtént, onnantól lehet diplomatikus megoldással próbálkozni. Zelenszkij azt is hozzátette, hogy a szinte csak az oroszok által érvényesnek tekintett népszavazások és a megszállt területek elcsatolására tett kísérletek minden potenciális tárgyalást ellehetetlenítettek, de szerinte lesz még olyan vezetése Oroszországnak, amellyel tudnak majd tárgyalni.

Zelenszkij arról is beszélt, hogy a két ország jövőbeni kapcsolata is attól függ, hogy visszakapják-e a területeiket, vagy meg kell harcolniuk értük, és ha utóbbi, akkor ennek mi lesz az ára. Az elnök szerint nem valószínű, hogy vissza fognak térni a háború előtti viszonyhoz, ehhez az oroszok túl sok életet oltottak ki, ezt pedig az ukrán társadalom nem fogja nekik könnyen megbocsátani.

(Pravda)

A jelek szerint az oroszok szerint sem lehet elkerülni azt, hogy Herszon a harcok középpontjává váljon, szombaton ugyanis már a TASZSZ orosz hírügynökség is megírta, hogy a jelenlegi helyi vezetés arra buzdítja a herszoni civileket, hogy haladéktalanul hagyják el a várost. A kiadott közlemény mindenkit figyelmeztetett arra, hogy menjenek át a Dnyeper túlpartjára, a hivatalos indoklás szerint azért, mert a városban fennáll az ágyúzás veszélye és egy esetleges terrortámadásra is nagyobb az esély. Ahogy arról korábban írtunk, Herszonban utcai harcokkal számolnak a megszálló orosz erők.

Herszon oroszbarát vezetője, Vlagyimir Szaldo a TASZSZ szerint már kedden bejelentette, hogy a Dnyeper jobb partján élőket a túloldalra fogják evakuálni, ekkor ő főként árvízveszéllyel magyarázta a dolgot. Ez összefügg a fentebb már emlegetett terrorveszéllyel, az orosz narratíva ugyanis az volt az elmúlt napokban, hogy az ukránok a Nova Kahovka-i vízerőmű gátjának felrobbantására készülnek. Ahogy az legfrissebb elemzésünkből is kiderült, ez óriási katasztrófát okozna a lentebbi szakaszokon, így Ukrajnának egyáltalán nem áll érdekében a gát megrongálása, az oroszok viszont a jelenlegi helyzetben nyerhetnének rajta.

Az Insitute for the Study of War (ISW) amerikai agytröszt eközben szombaton arról írt, hogy az oroszok visszavonulása már megkezdődött Herszon megyéből, és a következő hetekben valószínűleg folytatódik is majd, de amennyiben az ukránok támadnak, nem biztos, hogy rendezett marad. Arra ők is felhívták a figyelmet, hogy az oroszok megpróbálhatják majd felrobbantani a vízerőmű gátját, hogy ezzel fedezzék a visszavonulásukat, és megpróbálják majd úgy beállítani az egészet, mintha az ukránok lennének felelősek a támadásért. Az ISW térképén jelenleg így néz ki a régió:

A spanyol védelmi minisztérium bejelentése szerint Bulgáriába hat Eurofighter és százharminc katona érkezik majd november közepe és december eleje között, Romániában pedig december elsejétől március 31-ig fog állomásozni nyolc F18-as vadászgép és ugyancsak százharminc katona. A légierő kötelékébe tartozó katonák gyakorlatokat tartanak majd, illetve rendészeti feladatokat is ellátnak majd a küldetésük alatt.

Romániában egyébként egy új radart is felszereltek a spanyolok a Konstanca közelében található légibázison, ezt harmincnyolc katona kísérte, akik legalább jövő március végéig 24/7-ben üzemeltetik majd az eszközt.

Az intézkedések hátterében természetesen az orosz-ukrán háború áll, Spanyolország ezzel is a NATO keleti határait akarja erősíteni. Austin Lloyd amerikai védelmi miniszter üdvözölte a döntést, és megköszönte az ország gyors reakcióját az ukránok légvédelmi kéréseire.

Mihajlo Podoljak szerint ezért mérnek csapásokat az ország működéséhez nélkülözhetetlen infrastruktúrára, vagyis elsősorban az energiatermelő létesítményekre. Ezeket az elmúlt hetekben valóban rengeteg támadás érte, és olyan erőműveket is célba vettek, amelyeket korábban még nem, amivel egyrészt több milliárd dolláros károkat okoztak, másrészt pedig rengeteg ember maradt miatta áram vagy éppen fűtés nélkül. Ez komoly humanitárius katasztrófával fenyeget a közelgő télre, így van is logika abban, hogy Podoljak szerint még többen fognak elmenekülni az országból emiatt.

A tanácsadó a poszt második felében a szokásos ukrán álláspontot képviselte, mint írta, az, hogy ebben sikerrel járnak-e, csak a nyugati vezetőkön múlik. A humanitárius katasztrófát csak akkor lehet megakadályozni, ha minél előbb légvédelmi rendszerekkel és rakétákkal látják el Ukrajnát – fogalmazott.

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök a Twitteren gratulált Giorgia Meloninak, Olaszország első női miniszterelnökének, aki szombaton délelőtt tette le esküjét kormányával együtt. „Várom a további gyümölcsöző együttműködést a béke és a jólét biztosítása érdekében Ukrajnában, Olaszországban és a világban!” – írta Zelenszkij.

Meloni korábban egyértelműen kiállt az Oroszország elleni szankciók mellett, EU- és NATO-pártiságát hangoztatta – miközben a magyar kormány ezt ellentmondásosan teszi, erről bővebben itt írtunk.

Irán határozottan elítélte Franciaország, Németország és Nagy-Britannia felhívását arra, hogy az ENSZ vizsgálja ki azokat a vádakat, amelyek szerint Oroszország iráni eredetű drónokat vetett be Ukrajna ellen, írja a Reuters. Nasszer Kanaani, az iráni külügyminisztérium szóvivője azt mondta: az úgynevezett E-3 országcsoport pénteki felhívása „hamis és alaptalan”, amit Teherán határozottan elutasított és elítél.

Ukrajna azt állította, hogy Oroszország iráni gyártmányú Shahed-136 drónokat használt, amelyek célpontjuk felé cirkálnak, majd a becsapódáskor felrobbannak. A gyanú szerint az Ukrajnában lefényképezett Geran-2 álnevet viselő drónok valójában iráni Shahed-drónok, amelyek megkülönböztethetők delta szárnyalakjukról.

Korábban amerikai szakértők is arról számoltak be, hogy iráni szakértők jártak a Krímben kiképzést tartani a drónok kezelésével gondban lévő orosz katonáknak. Teherán tagadja, hogy Moszkvának szállította volna a drónokat, Oroszország pedig tagadta, hogy iráni drónokat használtak volna Ukrajna ellen. Szerda este egy orosz csatorna élő beszélgetős műsorában ugyanakkor az orosz védelmi minisztérium egyik intézetének katonai szakértője azt hitte, még nincs élő adásban, és elszólta magát az iráni drónokról.

Franciaország, Németország és Nagy-Britannia ENSZ-megbízottjai írták alá azt a Reuters birtokába került levelet, amelyben támogatják a felhívást az ENSZ-vizsgálatra. A levél szerint a drónok használata megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának (UNSCR) 2231-es határozatát, amely támogatja a 2015-ös iráni nukleáris megállapodást.

Az orosz haderő szombaton reggel Kh-101-es cirkálórakétákkal és Kalibr rakétákkal lőtte Ukrajnában több helyen az alapvető infrastruktúrát. Az ukrán légvédelem 18 orosz rakétát lőtt le – írja az Ukrainska Pravda. A nem ellenőrizhető hitelességű közlés szerint az orosz légierő legalább tíz Tu-160-as és Tu-95-ös stratégiai repülőgépet vetett be, amelyek a Rosztovi megyei Volgodonszk környékéről indultak a támadásban.

A lap szerint összesen 17 darab Kh-101 (Kh-555) cirkálórakétát indítottak el, emellett 16 Kalibr cirkálórakétát indítottak a Fekete-tenger vizein állomásozó hajókról, Volodimir Zelenszkij viszont később összesen 36 rakétáról számolt be.

Hasonlóan nem ellenőrizhető a TASSZ orosz hírügynökség beszámolója arról, hogy az ukrán hadsereg Grad rakétákkal, tüzérségi fegyverekkel, tankokkal és gránátvetőkkel lőtte a Donyecki Népköztársaság (DPR) területét. Összesen 194 különböző kaliberű lövedéket lőttek ki Donyeck, Zajcevo, Golmovszkij, Gorlovka, Jaszinovataja és Makejevka területére. A jelentés szerint két civil meghalt, és két sebesült van.

Az orosz hadsereg Herszonnál megerősíti a Dnyeper (Dnyipro) folyó feletti átkelőhelyeket, befejezték az uszályhíd építését a megsérült Antonovszkij-híd mellett – olvasható a brit védelmi minisztérium friss hírszerzési jelentésében. Az összefoglaló szerint bár a nehéz uszályhidak használata szinte biztosan szerepelt a szovjet korszak európai hadműveleti tervezésében, valószínűleg ez az első alkalom, hogy az orosz hadseregnek évtizedek óta szüksége van ilyen típusú hidak használatára.

A minisztérium szerint a civil hajók és bárkák használata valószínűleg „további anyagi és logisztikai előnyökkel járt” Oroszország számára, miután a hadsereg az Ukrajnával vívott háborúban jelentős mennyiségű katonai műszaki-logisztikai felszerelést és mérnöki személyzetet veszített. Ha az uszályhíd megsérül, akkor szinte biztos, hogy Oroszország igyekszik gyorsan megjavítani vagy kicserélni a sérült szakaszokat, mivel erőire és a folyó feletti átkelőhelyekre egyre nagyobb nyomás nehezedik Herszonban. (Guardian)

Szombaton is folytatódtak az orosz rakétatámadások, Kijevben és Lvivben működésbe lépett a légvédelem. Luckban, Rivnében és Hmelnyickijben – békeidőben mindegyik nagyjából negyedmilliós város – azonban megsérült a villanyhálózat, több körzet áram nélkül maradt – írta az Unian.

Egyre több jel utal arra, hogy az Oroszország által megszállt Herszon városa felé közeledik az ukrán hadsereg. A békeidőben félmilliós várost és a megye nagy részét a február 24-én indított orosz invázió első napjaiban foglalta el az orosz hadsereg – bár a városban még hosszú ideig voltak békés tüntetések a megszállás ellen az orosz páncélosok között, később azonban már fegyvert vetettek be a megszállók a tömegoszlatáshoz.

A megyétől nyugatra azonban nem jutott az orosz hadsereg, nem vette be Mikolajivot, így nem nyílt meg az út nyugatra Odessza felé – amely nélkül Ukrajnát teljesen elzárták volna a Fekete-tengertől az orosz erők –, és nem indulhattak meg északra Kijev felé sem, ami nagy szerepet játszott abban, hogy az ukrán fővárost végül nem sikerült bekeríteni és március végén az orosz erők vissza is vonultak a térségből keletebbre. Szeptemberben azonban az orosz erők északkeleten is visszaszorultak, Harkiv megye teljes területe felszabadult, miközben délebbre, Herszon megyében is támadásokat hajtott végre az ukrán hadsereg.

A jelek szerint ez utóbbi erősödik most. Ukrán katonai források szerint az oroszok ezért kezdtek a lakosság evakuálásába Herszonban, mostanra már utcai harcokra számítanak az esetleg előretörő ukrán erők ellen – írta az Unian.

Herszon a félig elfoglalt Zaporizzsja és Donyeck, valamint az egyelőre csaknem teljesen uralt Luhanszk megyék mellett a negyedik térség, amelyet egy formális, minden átláthatóságot, szabályt látványosan nélkülöző népszavazás után Oroszország magához csatolt. A határmódosítást senki sem ismeri el – legfeljebb a kormánypárti Origo ír olyan szellemben, mintha ez az annexió jogilag valós volna.