Magyar szerkesztőt keres az orosz propagandamédia, Macron kettős mércével vádolja az USA-t

2022. október 21. – 08:02

frissítve

Magyar szerkesztőt keres az orosz propagandamédia, Macron kettős mércével vádolja az USA-t
Helyi lakosok nézik egy lelőtt drón maradványait Kijevben, 2022. október 17-én. Fotó: Vladyslav Musiienko / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Emmanuel Macron azzal vádolja az USA-t, hogy kettős mércét alkalmaz a kereskedelmi politikájában, mert szerinte jóval alacsonyabbak az energiaárak az Egyesült Államokban, miközben az energiakrízisben szenvedő Európának rekordáron adják el az energiahordozókat. A francia elnök kritizálta az USA mellett Norvégiát is, mert szerinte mindkét ország szuperprofitot szerez a háborúból.

Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter szintén azért bírálta az amerikaiakat egy parlamenti vitában, mert az Európát a gázválságban megmentő cseppfolyósított földgázt (LNG) négyszer akkora áron adják el európai vállalatoknak, mint amennyiért belföldön értékesítik.

Macron decemberben utazik az Egyesült Államokba, hogy egyebek mellett ezekről a témákról is tárgyaljon.

(Bloomberg)

Egy grúz származású, de 2014-ig Moszkvában élő író, Borisz Akunyin számolt be arról, hogy levették a nevét Oroszországban egy színházi plakátról. A moszkvai Orosz Akadémiai Ifjúsági Színház nem önmagától döntött így, hanem utasításra. A minisztérium meg is indokolta, miért tett így.

Borisz Akunyin – Fotó: AFP
Borisz Akunyin – Fotó: AFP

„Azok, akik ebben a bonyolult időben elhagyták és megtagadták Oroszországot, nyilvánosan szembefordultak gazdag kultúrájával, teljesen logikusan tűnnek el a plakátokról, az intézményekből. A Kulturális Minisztériumhoz rengeteg felhívást kap állampolgároktól, akiket felháborít az ilyen alakok jelenléte, az ilyen kérés mindenek előtt a társadalomtól érkezik, és ezt nem is hagyhatjuk figyelmen kívül” – közölte az Interfax.

Rácz András Oroszország-szakértő vette észre azt az álláshirdetést, amit a Rosszija Szevodnya média-ügynökség rakott ki. Rácz a Facebookra posztolta ki az észrevételeit.

Az orosz állampolgárság nem is feltétel, csak a magyar nyelv megfelelő ismerete. Rácz ebből arra következtet, hogy intenzívebbé fog válni a Magyarországgal foglalkozó, illetve Magyarországra irányuló orosz propaganda. Az még kérdéses, hogy Magyarországot akarják-e támadni, vagy felerősíteni a Nyugat-ellenes magyar kormányzati narratívát.

Erről az ukrán energiaügyi miniszter, Herman Haluscsenko beszélt pénteken a Reutersnek, ezzel pedig több milliárd dolláros károkat okozott az országnak. A miniszter hozzátette, hogy nem minden egység állt le a támadások miatt, de összességében így is a teljes kapacitás legalább feléről van szó, amivel a héten 4000 megawattnyi teljesítményt veszítettek el. Haluscsenko szerint ezen a ponton az ország teljes energiatermelő infrastruktúrájának 30-40 százalékát érhette találat,

azaz egyelőre nem sikerült teljesen megsemmisíteni az ukrán energiaellátó rendszert, bár a támadásoknak szerinte egyértelműen ez a célja.

Ahogy azt legfrissebb elemzésünkben is írtuk, a Krími híd elleni, október eleji szabotázsakcióra Oroszország intenzív rakéta- és dróntámadásokkal válaszolt. Az ukrán nagyvárosokat, köztük a fővárost, Kijevet lassan másfél hete rendszeresen érik a csapások. A támadások főként a lakossági civil infrastruktúrát célozták, erőműveket, alállomásokat és transzformátorokat, hőközpontokat, valamint vízműveket romboltak le.

A támadások egyaránt értek eddig érintetlenül hagyott erőműveket és próbáltak a földdel egyenlővé tenni olyan létesítményeket, amelyeket már korábban is célba vettek az oroszok. Ha Oroszország folytatja az ukrán energetikai infrastruktúra rombolását, annak a tél közeledtével rendkívül súlyos társadalmi és gazdasági következményei lehetnek, ezek csillapítására Haluscsenko szerint az energiaimport jelenthet megoldást. Erről egyébként egyes kereskedők már el is kezdtek tárgyalni.

Lloyd J. Austin amerikai védelmi miniszter október 21-én telefonon beszélt Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel – közölte az amerikai védelmi minisztérium és a Tass orosz állami hírügynökség.

Az amerikai védelmi minisztérium közleménye szerint „Austin hangsúlyozta a kommunikációs vonalak fenntartásának fontosságát az Ukrajna ellen folyó háború közepette”.

A Tass beszámolója szerint a nemzetközi biztonság aktuális kérdései mellett megvitatták az ukrajnai helyzetet is. Oroszország és az Egyesült Államok védelmi miniszterei – az orosz hírügynökség szerint – legutóbb május 13-án tárgyaltak telefonon.

Svédország arra számít, hogy Magyarország és Törökország hamarosan szavazni fog a NATO-tagságra vonatkozó kérelméről, mondta az ország új külügyminisztere. Tobias Billström a finn külügyminiszterrel Helsinkiben tartott találkozóján azt mondta: „Pozitívan értékeljük a magyarországi fejleményeket,

megítélésünk szerint hamarosan – amint a parlament szavazott róla – lezárul a ratifikációs folyamat, akárcsak Törökország esetében.

Semmi jelét nem látjuk, hogy ne kapnánk pozitív választ a magyar parlamenttől.”

(Guardian)

Mit tudunk a Kahovka gátról?


Oroszország és Ukrajna kölcsönösen azzal vádolja egymást, hogy fel fogja robbantani a Dnyipro folyón lévő Kahovka vízerőmű gátját, ami óriási pusztítást okozhat.

Mit lehet tudni a gátról?

  • 30 méter magas,
  • 3 kilométer hosszú,
  • 1956-ban épült a vízerőmű részeként.
  • 18 km3-es víztározója van,
  • a Krím-félszigetet és a zaporizzsjai atomerőművet látja el vízzel.

Mi történne, ha felrobbantanák?

  • a Herszoni régió nagy részét elöntené a víz.
  • súlyosbodnának Ukrajna energiaellátási gondjai.


Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön azt mondta, hogy a gát elpusztítása óriási katasztrófát jelentene, de azt is mutatná, hogy Oroszország elfogadta, hogy nem tudja irányítása alatt tartani a régiót.

Szergej Szurovikin, az ukrajnai orosz erők parancsnoka a hét elején azt közölte, hogy az ukrán erők nagyszabású csapást készülnek mérni a gátra. Azzal ő is egyetértett, hogy egy ilyen csapás katasztrófát okozna.

Fotó: Wikipedia
Fotó: Wikipedia

A Kreml nem tervezi a hadkötelezettség időtartamának növelését, sem a nők behívását – idézi Dmitrij Peszkov sajtófőnök pénteki nyilatkozatát az orosz állami hírügynökség.

„A Kremlnek ebben az ügyben nincs álláspontja, erről a témáról nem is esett szó, hiszen az ügyben a Honvédelmi Minisztérium az illetékes” – jelentette ki Peszkov. A nők besorozásának ötletéről szólva a szóvivő azt is megjegyezte, hogy a Kremlben „nem folytak megbeszélések erről a felvetésről”.

Korábban Vlagyimir Dzsabarov, a külügyi bizottság alelnöke javasolta, hogy megfontolhatnák a két éves sorkatonai szolgálathoz való visszatérést, így növelhető lenne az orosz fegyveres erők létszáma, és hivatásos katonákat is kiképezhetnének. Dzsabarov ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ennek a kérdésnek a megoldása az orosz elnök és védelmi minisztérium hatáskörébe tartozik.

A média idézte a külügyi bizottság másik alelnökét Alekszej Csepát is, aki izraeli minta alapján felvetette a nők hadseregbe való behívásának kérdését.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő nem tudta megerősíteni azt az olasz médiában elterjedt információt, miszerint Vlagyimir Putyin egy láda vodkát küldött volna Silvio Berlusconinak születésnapjára, írja az Interfax orosz hírügynökség.

„Nem tudom megerősíteni, hogy sor került volna ilyen ajándékra, így nem tudok semmit sem mondani a témában” – mondta Peszkov egy pénteki sajtótájékoztatón.

Nem kis botrányt okozott az a hétfőn kiszivárgott felvétel, amin a nemrég szenátorrá választott Berlusconi arról beszél, hogy „újraélesztette” kapcsolatát az orosz elnökkel és ajándékot küldözgetnek egymásnak. „Húsz üveg vodkát és egy nagyon kedves levelet küldött a születésnapomra. Én húsz üveg Lambruscóval és egy hasonlóan kedves levéllel válaszoltam” – mondta a volt miniszterelnök a felvételen.

Giorgia Meloni, Olaszország leendő miniszterelnöke szerdán figyelmeztette Berlusconit, hogy nem nézné jó szemmel az alakulófélben lévő kormányában Putyinnal való barátságát és azt, hogy újra felvették a kapcsolatot.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök pénteken közölte, hogy a közeljövőben felhívja telefonon Vlagyimir Putyint és Volodimir Zelenszkijt is.

„Úgy láttam, hogy Putyin sokkal lágyabb és nyitottabb a tárgyalásokra (Kijevvel), mint korábban. Meglátjuk, hogy ez mire lesz elég a következő napokban, miután telefonon beszélek mindkét vezetővel” – mondta Erdoğan az azerbajdzsáni útjáról hazatérő repülőgépén az újságíróknak.

Erdoğan találkozni fog Ulf Kristersson újonnan megválasztott svéd miniszterelnökkel is, hogy megvitassák Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, amelyet Törökország ellenez. Így fogamazott:

„Az új miniszterelnök kiáll a terrorizmus elleni küzdelem mellett. Természetesen az őszinteségét tesztelni fogjuk a megbeszélésen”.

A török elnök azt is közölte, hogy nem látja akadályát az ENSZ által tető alá hozott ukrán fekete-tengeri gabonaexportot lehetővé tevő megállapodás meghosszabbításának. A júliusban aláírt megállapodás keretében már több mint 8 millió tonna gabonát és egyéb élelmiszert exportáltak Ukrajnából.


A Luke Skywalkert alakító Mark Hamill, pontosabban az általa képviselt adománygyűjtő alapítvány már 500 drónt küldött Ukrajnának, hangzott el a Bloomberg „Sound On” című műsorában. Hamill azt mondta, azért küldte a felszerelést Ukrajnának, mert nagy szükség van rá:

„Ukrajnának drónokra van szüksége. A drónok döntik el a háború kimenetelét, a drónokkal védik meg a földjüket, az embereiket, azokkal figyelik a határokat” – közölte Hamill a rádióinterjúban. A színész korábban azt mondta:

Nem nehéz a gonosz birodalmát belelátni abba, ahogyan Oroszország megszállt egy szuverén országot.

A színész Moszkvát pedig az Erő sötét oldalához hasonlította. Mark Hamillt Volodimir Zelenszkij elnök tette a United24 nagykövetévé – a projektet Ukrajna azért hozta létre, hogy adományokat gyűjtsön az ukrán hadsereg számára vásárlandó drónokra.


Csaknem tízezer mozgósított tért már haza, idézi az orosz hírügynökség a védelmi bizottság elnökét. Andrej Kartapolov pénteken újságíróknak tartott tájékoztatót, miután Szentpéterváron járt.

„A mai napig a mozgósítottak közül mintegy tízezer embert küldtek haza országszerte, különböző okokból kifolyólag” – válaszolta a tévedésből mozgósítottakkal kapcsolatos kérdésre.

Közzétette szokásos napi jelentését a brit védelmi minisztérium, melyben azt írják:

  • 2022. október 14-én Alekszandr Lukasenko azt közölte, hogy 70 ezer belarusz és legfeljebb 15 ezer orosz katona vesz részt egy új csapatösszevonásban.
  • Másnap a belarusz hatóságok közzétettek egy videót, amely állítólag orosz csapatok érkezését mutatja. Azonban nem valószínű, hogy akár a mai napig Oroszország jelentős számú haderőt telepített volna az országba.
  • Az oroszok nem lesznek képesek ekkora harcképes alakulatot létrehozni, mivel erőik Ukrajnában vannak lekötve. A belarusz hadsereg pedig nem nagyon képes komplex hadműveletek végrehajtására.
  • A bejelentés valószínűleg csak az orosz-belarusz szolidaritás demonstrálását szolgálta, illetve kisérlet volt arra, hogy emiatt Ukrajna az északi határhoz irányítson át erőket.

Irán a háború közvetlen résztvevőjévé vált, mivel támogatást nyújtott a polgári célpontokat iráni gyártmányú drónokkal bombázó az orosz pilótáknak – közölte a Fehér Ház.

A nemzetbiztonsági tanács vezető szóvivője csütörtökön azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak tudomása van róla: iráni szakértők jártak a Krímben kiképzést tartani a drónok kezelésében nehézségekbe ütköző orosz pilótáknak. A drónokat ugyan ténylegesen nem ők irányították, de az oktatáson kívül a karbantartási munkákban is részt vettek. John Kirby szerint például így mértek csapást az elmúlt napokban többek között Kijevre is.

„Ezek olyan rendszerek, amelyeket az orosz fegyveres erők nem ismernek, Iránban gyártott drónok. Az oroszoknak semmiféle hasonló eszközük nincs. Eleinte kezelői és rendszerhibákba futottak bele, mivel vagy nem irányították megfelelően, ezért a drónok nem értek célba, vagy maguk a rendszerek nem működtek úgy, ahogy azt a megrendelők elvárták. Az irániak ezért küldtek kiképző szakembereket és technikai támogatást.” – tette hozzá Kirby.

Több robbanást is jelentettek az Ukrajna északkeleti részén fekvő Harkivból. A város polgármestere, Igor Terehov arról számolt be, hogy pénteken kora reggel számos robbanás hallatszott a városban. Telegram-posztjában arra kérve a lakosságot, hogy legyen nagyon körültekintő.

A poszt szerint egy cég adminisztratív és termelési épülei találhatóak a támadott területen, ahol károk is keletkeztek. Ezek mértékéről, illetve az esetleges áldozatokról a katasztrófavédelem később tud tájékoztatást adni.

Ahogy megszokhatták az olvasók, új nap új hírfolyamot indítunk az orosz-ukrán háború tudósításában. A csütörtöki teljes hírfolyamot itt olvashatja vissza, a péntekit pedig kezdjük el a legfontosabb csütörtöki fejleményekkel, címszavakban:

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!