Elon Musk nem akar tovább ingyen netszolgáltatást biztosítani Ukrajnának

Az orosz megszállás alatt álló Herszon városban a folyami kikötőből az orosz erők 15 uszály típusú vízi járműből 13-at lefoglaltak, hogy legénységet és felszerelést vigyenek át Dnyipro folyón, írta esti jelentésében az ukrán vezérkar.

A jelentésben kitértek arra, hogy a nap folyamán az orosz erők csapást mértek több település infrastruktúrájára az ország keleti részében, aminek következtében polgári lakosok sérültek meg, számokat azonban nem hoztak nyilvánosságra. Az orosz erők pénteken három rakéta- és tíz légicsapást hajtottak végre, és legfeljebb tíz támadást rakéta-sorozatvetőkkel.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) arról számolt be, hogy az ukrán erők által felszabadított Herszon megyei Velika Olekszandrivka településen az orosz megszállók által hátrahagyott raktárt találtak.

Több mint ötszáz tüzérségi lőszer, Grad és Uragan rakéta-sorozatvetőbe való lövedék, valamint több mint száz páncéltörő irányított rakéta és páncéltörő akna volt a raktárban, amelyet a helyi művelődési házban helyeztek el – írta az SZBU.

(MTI)

Elon Musk nem akar tovább ingyen internetet biztosítani Ukrajnának a Starlink műholdakkal, szerinte innentől azt az amerikai kormánynak kéne fizetnie, állította a CNN birtokába jutott dokumentumok alapján.

A CNN azt írta, hogy a SpaceX (ez Musk egyik cége) még szeptemberben levelet írt az amerikai hadügyminisztériumnak, hogy nem tudják tovább finanszírozni a Starlink szolgáltatásait Ukrajnában, és hogy a kormány vállalja át az üzemeltetési költségeket. A levél szerint ez idén még 120 millió dollár, míg a következő tizenkét hónapban 400 millió.

Musk azt írta a Twiterren, hogy cége havonta 20 millió dollárt éget el, hogy a termináljaik mellett műholdakat és földi állomásokat is felbocsátottak, létrehoztak, amelyeket karbantartanak és fel is töltenek, valamint távközlési cégeknek is fizetnek a netes kapcsolatért és kibertámadások ellen is védekeznek.

A több mint 2200 alacsonyan keringő műholdból álló hálózat több mint 150 ezer ukrán földi állomás számára biztosított szélessávú internetet.

A SpaceX nem sokkal a háború kitörése után aktiválta a netes szolgáltatását Ukrajnában. A tulajdonos Elon Musk viszont a korábbiaktól eltérően már nincs egyértelműen Ukrajna pártján, nemrég például azt javasolta, hogy Ukrajna engedje át a Krímet Oroszországnak, maradjon semleges, és tegye lehetővé a népszavazásokat az oroszok által megszállt ukrán területeken. Ezért a bemondásért aztán a Kreml is dicsérgette.

Egy felszínen úszó orosz tengeralattjárót figyeltek meg Bretagne partjainál szeptember 29-én, közölte Twitterén a francia haditengerészet.

Miután észlelték a tengeralattjárót, a francia haditengerészet kezdte el kísérni az orosz hajót, majd brit és spanyol hadihajók is követték a mozgását.

(Reuters)

Hétfőn több ukrán városra mértek rakétacsapást az oroszok. Ilyen sok célpontra talán csak a háború kezdetén lőttek. Az érintett városok többsége arról számolt be, hogy az orosz rakéták a kritikus infrastruktúra fontos elemeit találták el.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Kazahsztánban azt mondta, hogy nincs már többé szükség tömeges rakétatámadásokra. „Egyelőre más feladatok vannak. Úgy gondolom, hogy a 29 célpontból csak 7-et nem úgy találtak el, ahogy azt a Honvédelmi Minisztérium tervezte, de fokozatosan azokhoz is eljutnak. Egyelőre tehát semmi esetre nincs szükség tömeges támadásra. Aztán, hogy a jövőben kell-e, meglátjuk.”

(Reuters)

Vlagyimir Putyin pénteken a Független Államok Közösségének csúcstalálkozóján, Asztanában, a kazah fővárosban tartott sajtótájékoztatót, ahol természetesen az orosz-ukrán háborúról is beszélt.

Putyin azt mondta, hogy lezárják a ukrán gabona szállítására biztosított humanitárius folyosókat, ha azt Ukrajna terrorcselekményekre használja.

Az orosz elnök elvetette a lehetőségét annak, hogy Joe Biden amerikai elnökkel tárgyaljon, és még abban sem biztos, hogy elmegy-e a G20-ak találkozójára az indonéziai Balira.

Putyin szerint Németország hibát követ el, amikor a NATO-hoz való hűségét előbbre valóbbnak tekinti a nemzeti érdekeinél. Azt mondta, hogy Oroszország még mindig pumpálhat gázt Németországba az Északi Áramlat 2 vezetéken, de nem az oroszokon múlik ez a döntés.

Amikor arról kérdezték, hogy megbánta-e Oroszország Ukrajna elleni lépéseit, nemmel felelt, és azt mondta, hogy nem volt Oroszország célja Ukrajna elpusztítása. Azt is mondta, hogy ha a NATO beavatkozna, az globális katasztrófához vezethet.

Kitért a mozgósításra is. Szerinte két héten belül befejeződik a tartalékosok mozgósítása, és ezzel megerősítik a hadsereget. Azt mondta, az eredetileg tervezett helyett csak 222 ezer tartalékost hívnak be. Közülük 33 ezren már katonai egységeknél vannak, 16 ezren pedig már résztvevői is a hadműveleteknek.

(Reuters)

Megegyezés született Ankara és Moszkva között az Északnyugat-Törökországban létesítendő gázcsomópont kialakításáról, írja az MTI.

Recep Tayyip Erdoğan és Vlagyimir Putyin Asztanában, Kazahsztán fővárosában tárgyaltak, az egyeztetést követően Erdoğan azt nyilatkozta: a munkákat – a Gazprom orosz gázipari óriásvállalat szakértőivel közösen – azonnal megkezdik. Az érintett területen Törökország megerősíti a biztonsági intézkedéseket annak érdekében, hogy a csomópont védelmét garantálják.

Putyin vetette fel korábban, hogy a Fekete-tenger alatt futó gázvezetéken keresztül Oroszország több gázt exportálhatna Törökországba, miután leállították a Németországba a Balti-tengeren átmenő Északi Áramlat gázvezetéken keresztül történő gázszállításokat – írja az AP.

Az orosz elnök a Törökországon átvezető útvonalat nevezte az Európai Unióba szállítandó gázexport „legmegbízhatóbb útvonalának”.

„Nem lesz várakozás” – mondta Erdoğan az orosz javaslattal kapcsolatban még csütörtökön. A pénteki sajtótájékoztatón elmondta, hogy az orosz és a török energiaügyi hatóságok együtt fognak dolgozni a gázelosztó központ legjobb helyének kijelölésén, és hozzátette, hogy a Görögországgal és Bulgáriával határos törökországi Trákia régió tűnik a legjobb helynek.

A törökországi gázvezetékről Orbán Viktor is beszélt péntek reggel a Kossuth rádióban. Elmondta, hogy Magyarországot jelenleg a török vezetéken keresztül látják el gázzal, és ha valaki megtámadja ezt a vezetéket, terrorista cselekménynek fogja nyilvánítani a magyar kormány, és aszerint is lép fel ellene.

Hét ember meghalt Mikolajivban egy csütörtöki orosz rakétatámadásban – közölte az Unian a békeidőben 450 ezres városban működő megyei katonai adminisztráció vezetője nyomán. Vitalij Kim arról is beszámolt, hogy

a romok alól kimentettek egy 11 éves kisfiút, ám sérüléseibe a kórházban belehalt.

Mikolajivot ugyan nem foglalta el az orosz hadsereg, a közeli Herszon megyéből azonban folyamatosan rakétatámadás éri a várost, amelynek fekvése kulcsfontosságú: megszerzésével Oroszország előtt megnyílna az út szárazföldön is Odesszáig. Az elmúlt öt hónapban azonban egyre csökkent annak az esélye, hogy az orosz erők képesek lennének elfoglalni a várost – ám a rakétatámadások folyamatosak.

Megsemmisült egy lőszerraktár az oroszországi Belgorod megyében – a hírről a Ria Novosztyi számolt be, amely szerint az ukrán hadsereg által végrehajtott rakétatámadásnak halálos áldozatai is vannak Oktyabrszkij faluban.

Belgorod megye Ukrajnának azzal a területével határos, amelyet az ukrán hadsereg szeptember folyamán nagyrészt visszaszerzett a megszálló orosz erőktől. A térségben a Telex is járt, a határ közelében felszabadult Kozacsa Lopanyból itt olvashatja helyszíni riportunkat.

Nem ez az első eset, hogy Oroszország nemzetközileg elismert határain belülre is átcsapott a Moszkva által Ukrajna ellen indított háború – bár a megtámadott Ukrajna hivatalosan nem ismerte el ezeket a csapásokat, és egy lőszerraktár robbanása esetében nem lehet kizárni a balesetet sem. Szerdán orosz jelentések szerint egy lakóházat ért rakétatalálat Belgorod városban.

Oroszország rendszeresen vesz célba polgári célpontokat Ukrajnában, legutóbb hétfőn indított útnak 83 rakétát Ukrajna-szerte, miután a Kercsi-szoroson átívelő orosz híd súlyosan megrongálódott egy pontosan nem tisztázott robbanásban, amelyet vélhetően az ukrán fél hajtott végre, bár ezt Kijev hivatalosan nem ismerte el. Az ukrán légvédelem a rakéták felét hatástalanította, de a hétfői támadásnak így is legalább 11 halottja és több mint hatvan sebesültje van.

A brit védelmi minisztérium legújabb, péntek reggel közzétett jelentése szerint az oroszbarát erők az elmúlt három napban taktikai előrenyomulást hajtottak végre a Donyeck megyében található Bahmut városánál. A luhanszki szepartistákból álló erők valószínűleg elfoglalták a várostól délre fekvő Opitne és Ivangrad falvakat. A jelentés hozzáteszi, hogy a zsoldosokból álló Wagner-csoport valószínűleg aktívan részt vesz a bahmuti harcokban.

A brit hírszerzés megjegyzi, hogy a reguláris orosz vagy szakadár erők július eleje óta csak kevés települést foglaltak el Ukrajnában. A jelentés szerint Oroszország fő célja, hogy elfoglalják a donyecki terület két legjelentősebb, továbbra is ukrán ellenőrzés alatt álló városát, Kramatorszkot és Szlovjanszkot, és ennek a műveletnek kulcsfontosságú eleme lenne Bahmut város elfoglalása. Ugyanakkor az általános műveleti tervüket aláássa az északi és déli fronton gyakorolt ukrán nyomás, valamint a súlyos lőszer- és létszámhiány.

„Lehet, hogy a lengyel elnök elszólta magát, túlfűtötték az érzelmek, de nyilván tárgyaltak a kérdésről, ha egyszer azt nyilatkozta, hogy érdekelt lenne az amerikai atomfegyverek lengyelországi telepítésében. Ezek nem pusztán szavak. A cél minden bizonnyal egy újabb feszültséggóc kialakítása a határainknál. Természetesen nem hunyhatunk szemet felette” – idézte az orosz Interfax Alekszandr Lukasenkót. A belarusz elnök ezzel Andrzej Duda kilenc nappal korábbi nyilatkozatára reagált. A kijelentéssel meglepő módon sokat várt Lukasenko, akinek országa felvonulási területet biztosított az orosz hadseregnek az Ukrajna ellen február 24-én indított inváziójához. Ugyanakkor a belarusz hadsereg közvetlenül nem vesz részt a harcokban.

Az országot 28 éve irányító diktátor Moszkva legszorosabb szövetségese, bár viszonya sosem volt felhőtlen a Kremllel, az elmúlt évtizedekben sokszor játszotta el az ingázást Oroszország és az EU között. 2020 augusztusában azonban minden korábbinál nagyobb tüntetési hullám indult meg ellene az elcsalt választások miatt, amit csak Moszkva közvetett támogatásával tudott elnyomni, így mostanra végképp az orosz vezetésre van utalva. Igaz, a Krím orosz annexióját és a szakadár kelet-ukrajnai területek függetlenségét, majd szeptemberben Oroszországhoz való csatlakozásukat – amelyet törvénysértő módon végrehajtott népszavazással erősítettek meg – hivatalosan nem ismerte el. Lukasenko szerinte erre nincs is szükség, hiszen együttműködik Oroszországgal, így „de facto elismeri” a határok változását. A nyáron azt nyilatkozta, hogy ha szükség lesz rá, jogilag is megteszi.

Letartóztattak az Oroszország által megszállt Krímben öt férfit, aki az orosz hatóságok szerint érintettek lehetnek a Kercsi-szoroson átívelő hídon végrehajtott robbantásban – írta az Interfax. A korábbi hírek nyolc gyanúsítottról szóltak, öt orosz és három ukrán-örmény állampolgárról, a mostani hír a december 8-ig tartó előzetes letartóztatást illetően csak öt embert, köztük három örmény vezetéknevű férfit említ.

A 18 kilométeres hidat személyesen Vlagyimir Putyin avatta fel 2018-ban, négy évvel a Krím annexiója után. Ezzel a beruházás az orosz katonai agresszió szimbóluma is lett. A robbantás így Putyin személyes presztízsén is sebet ejtett – már csak azért is, mert október 8-án, az elnök 70. születésnapja utáni napon hajtották végre –, de az akciónak politikai jelentőségén túl stratégiai súlya is van, mivel a híd részleges megrongálódása megnehezíti, hogy Oroszország kelet felől erőket dobjon át a Krímbe, onnan pedig a feburár 24-én indított invázió első napjaiban elfoglalt Herszonba.

Ukrajna hivatalosan nem ismerte el, hogy köze lenne a híd felrobbantásához, amelynek körülményeiről itt olvashat részletesen.

Ukrajna és Oroszország között újabb fogolycsere zajlott le. Ennek keretében 20 orosz katonát adtak át 20 ukrán katonáért. Ukrajna szerint a Donyeckhez közeli Olenyivkából szabadultak ki a katonáik, akiket most orvosok vizsgálnak meg. Andrij Jermak, Volodmir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke azt írta a Telegramon, hogy „Mindenkit haza fogunk hozni.” Jermak aztán a Twitterére is rakott ki képet a kiszabadult katonákról:

(AP)

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön arra figyelmeztette Moszkvát, hogy a Nyugat katonai válasza „megsemmisítené” az orosz katonai erőket, ha Vlagyimir Putyin atomfegyvereket vetne be Ukrajna ellen – írja az AFP alapján a Guardian.

Borrell a brüsszeli Diplomáciai Akadémia megnyitóján azt nyilatkozta:

„Putyin azt mondja, hogy nem blöfföl. Nos, nem is engedheti meg magának, hogy blöfföljön, és világossá kell tenni, hogy az Ukrajnát támogató emberek, az Európai Unió és a tagállamok, valamint az Egyesült Államok és a NATO sem blöffölnek.

Bármilyen nukleáris támadás Ukrajna ellen olyan választ von maga után – nem nukleáris választ, de erős választ – katonai oldalról, aminek következtében az orosz hadsereg megsemmisülne.”

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nemrég hasonlóan nyilatkozott: Oroszországnak „súlyos következményekkel” kell szembenéznie, ha nukleáris támadást indít Ukrajna ellen – mondta. Ugyanakkor a NATO nem nukleáris válaszcsapással fenyegetett erre az esetre, mivel az ezt lehetővé tévő „önvédelmi záradék” nem lép életbe a nem NATO-tag Ukrajnát ért atomtámadás esetén.

• A kijevi kormányzó szerint az oroszok iráni gyártmányú drónokkal támadták a főváros környékét.
• Stabilizálták az elmúlt napok orosz rakétatámadásai után az ukrán régiók energiaellátását.
• A brit hírszerzés szerint az orosz csapatok arra számítanak, hogy a harcok Herszon városára is kiterjednek majd.
• A déli Herszon megye oroszok által kinevezett vezetője azt javasolta a lakosoknak, hogy hagyják el a térséget, hogy így védjék meg magukat a rakétacsapásoktól, és Oroszországtól kért segítséget az emberek evakuálásához.
• Ukrajna és Oroszország között újabb fogolycsere zajlott le. Ennek keretében 20 orosz katonát adtak át 20 ukrán katonáért.
• Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője arra figyelmeztette Moszkvát, hogy a Nyugat katonai válasza „megsemmisítené” az orosz katonai erőket, ha Vlagyimir Putyin atomfegyvereket vetne be Ukrajna ellen
• Putyin találkozójukon azt javasolta Recep Tayyip Erdoğan török elnöknek, hogy Törökországban építsenek ki egy úgynevezett ellátási központot.
• Aláírták az európai rakétavédelmi rendszer kidolgozásáról szóló szándéknyilatkozatot.

Éjszakai videóüzenetében üdvözölte az ukrán elnök az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlés (PACE) döntését, amely Oroszországot terrorista államnak minősítette. Volodimir Zelenszkij szerint „ez egy nagyon fontos politikai üzenet. Jelzáés az Európa Tanács és a világ összes országának, hogy ezzel a terrorista csoporttal, amely mega alá gyűrte Oroszországot, és amely az elmúlt 80 év legszörnyűbb európai háborúját indította el, nincs miről tárgyalni” – idézte Zelenszkijt az Unian.