2,7 milliárd dolláros katonai segélyt nyújt Ukrajnának és az oroszok által fenyegetett európai országoknak az USA

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára ma arra figyelmeztetett, hogy Ukrajnára és támogatóira kemény tél vár. A főtitkár az AP-nek azt nyilatkozta, hogy erre a télre mindenképp fel kell készülni, mivel semmi jele nincs annak, hogy Oroszország feladja azon célját, hogy átvegye Ukrajna felett az irányítást.

Stoltenberg – ahogy ma az amerikai külügyminiszter is – arról beszélt, hogy az ukrajnai háború sorsdöntő pillanatához érkezett, mivel azt látni, hogy az orosz offenzíva a Donbaszban elakadt.

„Azt látjuk, hogy az ukránok képesek voltak visszavágni és visszaszerezni bizonyos területeket.”

A főtitkár arra kérte a magas energiaáraktól és az inflációtól szenvedő nyugati országokat, hogy tartsák meg hitüket. Felhívta a figyelmet, hogy a támogatás mostani megszüntetésének túl magas lenne az ára: véleménye szerint ha Putyin nyer Ukrajnában, akkor a világ veszélyesebbé válik.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön hirtelen Kijevbe utazott, ahol Zelenszkij ukrán elnökkel vett részt találkozón. Blinken az egyeztetésen elmondta, hogy álláspontjuk szerint Ukrajna Oroszországgal vívott háborúja sorsdöntő pillanatához ért. A külügyminiszter ezzel az ukrán hadsereg által, az ország déli részén folytatott ellentámadásra utalt. Zelenszkij a találkozón kifejtette, hogy hálásak a hatalmas támogatásért, amit az Egyesült Államok napról napra nyújt számukra.

Blinken nem csak az elnöknél tett látogatást: találkozott ukrán külügyminiszter-társával, és ellátogatott a kijevi amerikai nagykövetségre is.

(Guardian)

Lengyelország is csatlakozik a balti országok azon kezdeményezéséhez, amelyben korlátozzák az Oroszországból érkezők számát – jelentette be a varsói kormány az MTI szerint. Litvánia, Lettország és Észtország után Lengyelország szeptember 19-től vezeti be a korlátozást, ezzel tovább szankcionálva Oroszországot. A lengyel kormány közleményében ez áll:

„Elfogadhatatlan, hogy amíg Ukrajnában embereket kínoznak és ölnek meg, addig az agresszor országból civilek szabadon utazhatnak az unión belül.”

Az ukránok megpróbálták körülzárni Balakliját, de az orosz hadsereg visszaszorította őket – ezt közölte Vitalij Gancsev, Harkiv megye orosz részről kinevezett katonai-polgári közigazgatásának vezetője csütörtökön a Rosszija 24 hírtelevízióban az MTI szerint.

Gancsev a tévében azt is közölte, hogy Kupjanszkból és a Kupjanszki járásból evakuálják a nőket és a gyerekeket, mert a várost és környékét folyamatos ukrán rakétatámadások érik.

Napok óta érkeznek szórványos, nem megerősített információk arról, hogy a keleti fronton, Harkiv régióban áttörés jöhet, de ukrán tisztviselők nem nyilatkoztak a témában. Szerda délután már több beszámoló is arról szólt, hogy az ukrán erők Harkivtól délre ellentámadást indítottak Balaklija város közelében, az oroszbarát donyecki szakadárok egyik képviselője Telegramon közölte, hogy az ukrán erők komoly tüzérségi előkészítés után indították meg az offenzívát. Ha itt sikerülne előrenyomulnia az ukrán seregnek, akkor megnyílna az út Izjum felé.

Volodimir Zelenszkij „több város visszafoglalását” jelentette be szerda este, de nem árulta el, mely településekről van szó.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter ma meglepetésszerű látogatást tett Kijevben, miközben az Egyesült Államok közel 2,7 milliárd dolláros új katonai segélyt jelentett be Ukrajnának és más országoknak. Blinken a háború kezdete óta óta már másodszor utazott titokban Kijevbe – adta hírül be az AFP.

A Blinkent kísérő egyik magas rangú amerikai tisztviselő azt mondta, hogy a miniszter azért időzítette mostanra a látogatását, mert rendkívül fontos pillanatnak gondolja. Ezzel arra is utalhatott, hogy Ukrajna közel hét hónap után ellentámadásba lendült, és Zelenszkij elnök bejelentése szerint visszafoglalt több települést is a Harkivi térségében.

Blinken 2 milliárd dollárnyi katonai segélyt hagyott jóvá, amelynek keretében az Egyesült Államok kölcsönöket vagy támogatásokat nyújt más nemzeteknek, hogy azok amerikai gyártású fegyvereket vásárolhassanak. A 2 milliárd dolláros csomag felét Ukrajna kapja, a másik felét pedig 18 másik, Oroszország által fenyegetettnek tekintett ország.

A jóváhagyott kedvezményezettek között van Moldova és Grúzia, mivel mindkét országnak vannak Oroszország által támogatott szakadár régiói, valamint a balti államok, Észtország, Lettország és Litvánia, továbbá Bosznia, ahol az oroszok által támogatott boszniai szerb vezetőkkel egyre nő a feszültség.

Bekérették az orosz külügyminisztériumba csütörtökön Románia ideiglenes ügyvivőjét, akivel közölték, hogy nemkívánatos személlyé nyilvánították a moszkvai nagykövetség egyik alkalmazottját. Az orosz diplomáciai tárca tájékoztatása szerint az ügyvivőnek erről jegyzéket adtak át. A moszkvai indoklás szerint az intézkedés válasz a román fél korábbi „indokolatlan” döntésére, amely a bukaresti orosz nagykövetség egyik diplomatáját nemkívánatos személlyé nyilvánította.

(MTI)

A párhuzamos importrendszernek köszönhetően az orosz fogyasztóknak is lehetősége lesz megvásárolni az Apple legújabb okostelefonjait – mondta Gyenyisz Manturov ipari és kereskedelmi miniszter, egyben miniszterelnök-helyettes a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökségnek csütörtökön, írja az MTI.

Oroszország ukrajnai inváziója után számos nyugati cég fordított hátat az orosz piacnak és állította le termékeinek bevitelét az országba, az Apple márciusban lépte ezt meg. Ennek ellenére számos fogyasztási-, elektronikai- és luxusárucikk továbbra is elérhető a boltok polcain, az úgynevezett párhuzamos importnak köszönhetően.

Az orosz törvényhozás májusban elfogadott rendelete lehetővé tette a fogyasztási termékek behozatalát a védjegytulajdonosainak engedélye nélkül, hogy ezzel enyhítsék a nyugati cégek kivonulása után hagyott űrt.

Becslések szerint az engedély nélküli import értéke Oroszországban az év végére 16 milliárd dollárra rúghat, ami a teljes tavalyi behozatal négy százaléka. Május és július között a párhuzamos import már 6 milliárd eurót ért el.

Oroszország legnagyobb mobilszolgáltatója, az MTS csütörtök reggel már megkezdte az előrendelések felvételét az új iPhone 14-es csúcsmodellekre. A 128 gigabites modell ára 84 990 rubeltől (556 620 forint) kezdődik, de a szállítás akár 120 napot is igénybe vehet, ráadásul fenntartják a jogot a rendelésék törlésére, amennyiben az import nehézségekbe ütközik vagy meghiúsul.

Ukrajna 400 négyzetkilométernyi területet foglalt vissza a Harkivi terület keleti részén – közölte az amerikai székhelyű The Institute for the Study of War nevű elemzőműhely.

Legfrissebb értékelésük szerint szeptember 7-én az ukrán erők „valószínűleg az oroszokat meglepve legalább 20 kilométernyire hatoltak be az oroszok által elfoglalt területre”. A jelentés szerint Ukrajna valószínűleg az orosz erők déli területre való átcsoportosítását használta ki, hogy „rendkívül hatékony ellentámadást hajtson végre” Izium városától északnyugatra.

Oroszország azért volt kénytelen délre átcsoportosítani erőit, mert Ukrajna a Herszoni régióban folyamatos ellentámadásokat hajt végre.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön jelentős, több mint 2 milliárd dollár értékű új katonai segélyt jelentett be Ukrajnának és más, Oroszország által fenyegetett európai országoknak, írja az AP.

Blinken közölte, hogy a Biden-kormányzat a katonai finanszírozást Ukrajnának és 18 szomszédjának, köztük a NATO-tagoknak és a regionális biztonsági partnereknek biztosítja, mivel ezek az országok „a jövőbeni orosz agresszió által potenciálisan leginkább veszélyeztetettek”. Az összeg felét kapja Ukrajna, a másik felét pedig a többi ország.

Ezen az összegen felül egy 675 millió dolláros katonai segélyt is jóváhagyott Ukrajnának Joe Biden amerikai elnök – közölte Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter.

A bejelentésre a több mint 40 ország védelmi minisztereinek és katonai vezetőinek a németországi Ramstein légibázison tartott találkozóján került sor. Megnyitójában Austin azt mondta, hogy a legújabb segélycsomagban többek között tarackok, tüzérségi lőszerek, Humvee-k, páncélozott mentőautók és páncéltörő rendszerek szerepelnek, írja a Guardian.

Belarusz hadgyakorlatokat kezdett Minszk és az északkeleti Vicebszki régióban – közölte csütörtök reggel az ország védelmi minisztériuma a Reuters szerint.

Az egy hétig tartó műveletek keretében „az ellenség által ideiglenesen elfoglalt területek felszabadítását” és a határ menti régiók feletti ellenőrzés visszaszerzését gyakorolják.

A minisztérium szerint a gyakorlatban részt vevő csapatok és katonai felszerelések szintje nem tette szükségessé, hogy az EBESZ irányelvei szerint előre tájékoztassanak róla.

Ukrajna csapatokat állomásoztatott és védelmi létesítményeket épített a Belarusszal közös határa mentén, miután több jelzés érkezett arról. hogy északi szomszédja esetleg egyesítheti erőit Oroszországgal. Belarusz vezetője, Alekszandr Lukasenko a Kreml egyik leghűségesebb szövetségese februárban lehetővé tette, hogy az orosz csapatok az ország területén keresztül támadják meg Ukrajnát.

(Guardian)

Ukrajna ellentámadást indított az északkeleti Harkivi régióban, megosztva ezzel az orosz erőket, mivel délen szintén támadnak az ukránok, írja a Guardian.

Az orosz ellenőrzés alatt álló Donyecki Népköztársaságot képviselő tisztségviselő kedden közölte, hogy az ukrán erők bekerítették Balakliját, a Harkiv és az oroszok által megszállt Izjum között fekvő, 27 ezer lakosú várost.

„Ma az ukrán fegyveres erők hosszas tüzérségi támadás után megindultak Balaklija ellen” – írta Daniil Bezsonov a Telegramon, hozzátéve, hogy egy sikeres ukrán offenzíva fenyegetést jelentene az orosz erőkre a stratégiailag fontos Izjum városában.

Elemzők szerint az offenzíva célpontja Kupjanszk városa lehet, amely kulcsfontosságú közúti csomópontja a délre tartó orosz szállítmányoknak.

Zelenszkij ukrán elnök továbbra is visszafogottan nyilatkozott a keleti katonai ellentámadásról, az ukrán hadsereg pedig egyelőre nem kommentálta az állítólagos új haditervet.

• Felrobbantottak autójában egy orosz ezredest
• Putyin szerint az agresszív nyugat veszélyt jelent az egész világra
• Az oroszok nem értik, miért nem nevezte meg Ukrajnát a NAÜ az atomerőmű elleni támadás felelőseként
• A balti államok megállapodtak az oroszok beutazásának korlátozásról
• A tűzzel játszunk, mondta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója
• Ukrajna vállalta a Krím elleni rakétacsapásokat
• Harkivtól délre is haladhat egy ukrán ellentámadás
• Putyin és Hszi személyesen találkozik jövő héten Üzbegisztánban
• Ukrajna a zaporizzsjai atomerőmű leállítását fontolgatja
• Svájc a NATO-hoz és az EU-hoz is közeledne a háború miatt

A szerdai háborús híreket ide kattintva lehet olvasni.