Váratlan új ellentámadást indítottak az ukránok Harkivnál, Zelenszkij szerint városokat foglaltak vissza

2022. szeptember 7. – 08:34

frissítve

Váratlan új ellentámadást indítottak az ukránok Harkivnál, Zelenszkij szerint városokat foglaltak vissza
Tűzoltók dolgoznak egy lakóház romjain Harkivban, miután orosz tüzérségi támadás érte az épületet – Fotó: Sergey Bobok / AFP

Másolás

Vágólapra másolva
  • Dilemma előtt állnak az oroszok a britek szerint.
  • A balti államok megállapodtak az oroszok beutazásának korlátozásról.
  • Az oroszok nem értik, miért nem nevezte meg Ukrajnát a NAÜ az atomerőmű elleni támadás felelőseként.
  • Putyin szerint az agresszív nyugat veszélyt jelent az egész világra.
  • Felrobbantottak autójában egy orosz ezredest.
  • Moszkva magyarázatot vár a NAÜ jelentésével kapcsolatban.

Volodimir Zelenszkij „több város visszafoglalását” jelentette be szerda este, de nem árulta el, mely településekről van szó.

Napok óta érkeznek szórványos, nem megerősített információk arról, hogy a keleti fronton, Harkiv régióban áttörés jöhet, de ukrán tisztviselők nem nyilatkoztak a témában. Szerda délután már több beszámoló is arról szólt, hogy az ukrán erők Harkivtól délre ellentámadást indítottak Balaklija város közelében, az oroszbarát donyecki szakadárok egyik képviselője Telegramon közölte, hogy az ukrán erők komoly tüzérségi előkészítés után indították meg az offenzívát. Ha itt sikerülne előrenyomulnia az ukrán seregnek, akkor megnyílna az út Izjum felé.

Zelenszkij szokásos esti tévébeszédében jó híreket emlegetett, de nem volt hajlandó megnevezni, hogy mely városokat foglalták vissza, szerinte „ennek most nincs itt az ideje”. „Azt hiszem, minden polgár büszke a katonáinkra” – mondta és megtapsolt konkrét, megnevezett egységeket.

Amerikai tisztviselők szerint Ukrajna „lassú, de jelentős előrelépést” tett az orosz erőkkel szemben.

(via BBC)

Pár napja terjed a neten egy videó a 444 találata szerint, amin egy magyarul beszélő ukrán katona Erős Pistát önt egy kekszre, majd a bekötött szemű orosz hadifogolynak tűnő, megkötözött ember szájába adja, aki a csípős paprikakrémtől fulladozva szenved. A videó szövege szerint a kínáló egy kárpátaljai magyar származású katona, a 128-as hegyi rohamdandár tagja.

„Na, hajrá! Próbáld ki, hátha kimegy belőled az orosz szellem! Végre ember lesz belőled.”

– biztatja magyarul a megkötözött embert. Íme a videó:

A videó felbukkanása után az ukrán nyelvű közösségi médiában megjelent jópár poszt az Erős Pistával, civilek posztolnak Erős Pistás üveget, szendvicset kárörvendő sorok kíséretében.

A videó hitelességét sajnos nem tudjuk megállapítani, de a 444 szerint az ellenőrizhető, hogy a 128-asok között sok kárpátaljai ukrán és más nemzetiségű, így magyar származású katona is szolgál.

Svájc szorosabb kapcsolatokat kíván kialakítani a NATO-val és az Európai Unióval, hogy megerősítse „védelmi képességeit” – közölte a Svájci Szövetségi Tanács szerdán. A döntésre az orosz-ukrán háború miatt jutott a függetlenségére híresen kényes ország, de semlegességét továbbra is fenntartja.

A közlemény szerint a kormány úgy döntött, hogy az ország biztonság- és védelempolitikája „a korábbinál következetesebben a nemzetközi együttműködés irányába” fog elmozdulni. Szerintük az ukrajnai háború megmutatta, hogy a dezinformáció, a kibertámadások, a titkos műveletek és a fegyveres konfliktusok is egyre nagyobb fenyegetést jelentenek, valamint új lendületet vitt a nemzetközi biztonságpolitikai együttműködésbe.

A gyakorlatban ez azt is jelenti, hogy az ország több közös gyakorlatokon vesz részt a NATO-val, és csatlakozni fog az EU mentési és evakuálási műveletekre létrehozott gyorsreagálású csapataihoz.

(via CNN)

Európa legnagyobb atomerőműve még mindig le van választva az ukrán hálózatról, miután bombázások miatt tönkrementek a külső áramvezetékei. Moszkva és Kijev továbbra is egymást vádolja az erőművet és annak környékét ért támadásokért, eközben az ENSZ szervezete, az Nemzetközi Atomenergia-ügynökség tegnapi jelentésében „komoly aggodalmát” fejezte ki a helyzet miatt.

Oleh Korikov elmondta, hogy az erőmű jelenleg saját maga termeli meg a működéséhez szükséges áramot, de ha továbbra is lekapcsolva marad a hálózatról, akkor be kell vetni a tartalék dízelgenerátorokat, ami a gázolaj akadozó ukrajnai hozzáférhetősége miatt veszélyes lehet. Ha elfogy a tartalék generátorokat üzemeltető dízelüzemanyag, akkor az potenciálisan a reaktor olyan meghibásodását okozná, amely során radioaktív anyagok kerülnének a környezetbe.

„Ennek nemcsak Ukrajna területére nézve lennének következményei, hanem határokon átnyúló következményekkel is járna”

– mondta a szakértő.

A hatalmas, hat reaktoros zaporizzsjai atomerőmű leállítása további nehézségeket jelentene Ukrajnának, pedig már így is energiahiányos télre készülnek a háború miatt.

(Reuters)

A két elnök utoljára még az orosz-ukrán háború kitörése előtt találkozott a pekingi téli olimpia megnyitója előtt, akkor mindketten hangsúlyozták a két ország „barátságát és stratégiai partnerségét”, amit egy 30 éves gázszállítási szerződéssel, valamint egy szép hosszú közös nyilatkozattal is megtámogattak. Peking a háború kitörése óta nem volt hajlandó elítélni az orosz agressziót, ehelyett többször is a NATO-t és az Egyesült Államokat hibáztatta a konfliktusért.

Putyin és Hszi ezúttal Üzbegisztánban, Szamarkandban ül a tárgyalóasztalok mögé, ahol a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) tart csúcstalálkozót. A két elnök várható találkozója az Oroszország és Kína közötti kapcsolat erősítését jelzi.

A Sanghaji Együttműködési Szervezetet (SCO) Kína, India, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország, Pakisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán alkotja.

(CNN)

Az ukrán hadsereg hivatalosan még nem kommentálta a híreket, de több beszámoló szerint az ukrán erők Harkivtól délre is ellentámadást indítottak Balaklija város közelében. A Guardian szerint az oroszbarát donyecki szakadárok egyik képviselője is arról írt a Telegramon, hogy az ukrán erők komoly tüzérségi előkészítés után indították meg az offenzívát, és lényegében körbeveszik a várost.

Ha itt sikerülne előrenyomulniuk, akkor megnyílna az út Izjum felé, de több szakértő szerint ennek az offenzívának az elsődleges célja északabbra, Kupjanszk városa lehet, aminek fontos szerepe van a kelet-ukrajnai frontra irányuló orosz logisztikában.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik tanácsadója, Olekszij Aresztovics kedden este annyit mondott, hogy a Harkivi régióban is „villámgyors változások” vannak, párhuzamosan az ukrán erők múlt hét elején megindított déli ellentámadásával, amiről itt írtunk részletesebben.

Korábban a brit védelmi minisztérium is kiemelte napi jelentésében, hogy az elmúlt 24 órában három fronton folytak heves harcok: északon, Harkiv közelében; keleten a Donbaszban; és délen, a Herszoni területen. A Harkivi régióban lévő helyzetről beszámolt az Institute for the Study of War (ISW) is, amely szerint azzal nyílt lehetőség a mostani ukrán támadásokra, hogy az oroszok egyes erőket átcsoportosítottak a Herszoni frontra. Szerintük az ukrán erők elfoglalhatták a Balaklijától néhány kilométerre fekvő Verbivkát. A térképüket itt lehet megnézni:

Több hetes maszatolás után az ukrán haderő felvállalta, ami eddig is nyilvánvaló volt: hogy ők lőtték rakétákkal a Krímben levő orosz légitámaszpontokat, legalább tíz harci repülőt megsemmisítve. Szakértők szerint eddig azért nem állt bele ebbe az ukrán fél, mert Oroszország a megszállt Krímet a saját területének tekinti, így a rakétacsapásokat orosz földön végrehajtott katonai agressziónak kell vennie, amire „illik” valamilyen, az eddigieknél súlyosabb válaszcsapással felelnie. Az ukrán haderő főparancsnoka most az állami hírügynökségen keresztül üzente meg, hogy igen, ők voltak. (Guardian)

„Kívánom, hogy minden rendben legyen és hamarosan hazamehess” – mondták a 11 éves Jarik Pilipcsaknak abban az ukrajnai táborban, ahová a háború elől menekülő gyerekeket és szüleiket várják egy időre, hogy biztonságos körülmények között talán kis időre megfeledkezhessenek az átélt tragédiákról. Jarik Pilipcsak édesapja az ukrán hadsereg katonája. A táborról a Deutsche Welle forgatott riportot.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója, Rafael Grossi először adott televíziós interjút a zaporizzsjai atomerőműben tett látogatás óta, írja a Guardian. Grossi a CNN-nek azt mondta, hogy „nagyon komoly veszélynek” nézünk elébe, mivel az erőművet továbbra is bombázzák. Azt, hogy melyik fél támadja az erőművet, Grossi nem tudta megmondani:

„A helyzet továbbra is nagyon aggasztó” – mondta Grossi, hozzátéve, hogy pusztán amiatt fennáll a veszély, hogy akarva vagy akaratlanul, de továbbra is támadják Európa legnagyobb atomerőművét.

„A tűzzel játszunk”

– mondta Grossi. Amikor az atomerőmű körül létrehozandó demilitarizált övezetről kérdezték, kifejtette, hogy különbséget kell tenni a demilitarizált övezet és a nukleáris biztonsági és védelmi övezet között.

„Itt egy nukleáris biztonsági és védelmi övezet azonnali létrehozásáról van szó, ami ugyan szerényebb elképzelés, mint a terület teljes demilitarizálása, de rendkívül hatékony lehet az erőmű elleni bármilyen támadás elkerülésében.”

Grossi megerősítette, hogy a NAÜ ellenőrei egy állandó delegáció keretében továbbra is a helyszínen maradnak.

Közzétette szokásos napi jelentését a brit védelmi minisztérium, a következőket írják:

  • Az elmúlt 24 órában három fronton folytak heves harcok: északon, Harkiv közelében; keleten a Donbaszban; és délen, a Herszoni területen.
  • Oroszország a fő hangsúlyt a donbászi Bahmut elleni előrenyomulásra helyezi, de a parancsnokok dilemma előtt állnak, hogy tartalékaikat ehhez a támadáshoz rendeljék, vagy az ukránok folyamatos déli előrenyomulását próbálják-e inkább feltartóztatni.
  • Az 500 km-en elterülő fronton az egyidejűleg több helyen zajló támadások próbára teszik az oroszok koordinációs képességeit.
  • A háború korábbi szakaszában is ez volt az orosz hadsereg gyenge teljesítményének egyik alapvető oka.

A balti államok, Litvánia, Lettország és Észtország elvi megállapodást kötöttek az Oroszországból és Belaruszból érkező orosz állampolgárok beutazásának korlátozásáról – közölte Edgars Rinkevics lett külügyminiszter. A döntést hivatalosan a három ország kormánya jelenti majd be, és a beutazási tilalom alól kivételt képeznek majd a humanitárius vagy családi okból érkezők, a teherautó-sofőrök és a diplomaták. A megállapodás részleteit később közlik.

Az EU kedden javaslatot tett a vízumszerzés megnehezítésére, ami nem tiltja ki az orosz turistákat, csak kényelmetlenebbé teszi a beutazásukat:

  • 35 euróról 80-ra emelné a vízum ügyintézési díját
  • Meghosszabbítaná az egész procedúrát
  • Egy vízum csak egyszeri belépésre jogosítana
  • És sokkal több adminisztrációval járna a kérelem, több dokumentumot kellene hozzá bemutatni

A Kreml szóvivője nevetségesnek és abszurdnak nevezte az ötletet, egy magas rangú EU-s tisztviselő pedig úgy kommentálta, hogy igenis meg kell nehezíteni az oroszok belépését az EU-ba, hogy megértsék, Európában turistáskodni nem alapvető emberi jog.

Az ENSZ felügyelő szerve, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség a zaporizzsjai erőmű közelében folyó harcok leállítására és az erőmű körüli biztonsági övezet létrehozására szólított fel a látogatása után közzétett keddi jelentésében, írja a Sky News.

A bizottság felhívta a figyelmet, hogy sürgős intézkedéseket kell bevezetni, hogy ne következhessen be nukleáris baleset az erőműben. A csoport beszámolt arról is, hogy saját szemükkel látták az útburkolatok, épületek és a reaktorblokkokat összekötő felüljáró sérüléseit.

Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov az Interfax hírügynökségnek azt mondta, hogy Moszkva további információkat kér a NAÜ megállapításaival kapcsolatban, és emiatt már hivatalos megkeresést is küldött az ügynökségnek.

„További magyarázatra van szükség, mert a jelentés számos kérdést vet fel. Ezeket most nem sorolom fel, de felvilágosítást kértünk a NAÜ főigazgatójától” – idézte Lavrovot az Interfax.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azzal vádolta a Nyugatot, hogy nyomást gyakorol a NAÜ erőműbe küldött delegációjára. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint Zaharova azt mondta, hogy Oroszország minden kért adatot átadott a NAÜ-nek az erőművet ért lövésekkel kapcsolatban, ezért érthetetlennek nevezte, hogy a szervezet miért nem nevezte meg jelentésében Ukrajnát az atomerőmű elleni támadások felelőseként. Arról is beszélt,

hogy Ukrajna az Egyesült Államok és más nyugati államok segítségével hajtotta végre a létesítmény elleni támadásokat.

Ukrajna tagadja, hogy megtámadta volna az erőművet, és azzal vádolja Moszkvát, hogy nehézfegyvereket tárol a helyszínen.

Vlagyimir Putyin szerint a Nyugat szankciói rövidlátóak és veszélyt jelentenek az egész világra, amely szerinte emiatt egyre inkább Ázsia felé fordul.

A vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon tartott beszédében Putyin azt mondta, hogy a Nyugat aláásta a globális gazdaságot azzal az „agresszív” kísérletével, hogy uralmát az egész világon érvényesítse.

Fotó: Tass Host Photo Agency / Reuters
Fotó: Tass Host Photo Agency / Reuters

Hozzátette, hogy Oroszország mindent megtett annak érdekében, hogy Ukrajna képes legyen gabonát exportálni, de a globális élelmiszerpiacon a problémák valószínűleg fokozódni fognak, és humanitárius katasztrófa fenyeget.

Putyin arról is beszélt, hogy a fejlődő világot „becsapták” az élelmiszerválság enyhítését célzó, mérföldkőnek számító gabonamegállapodással. Bírálta a Törökország és az ENSZ által közvetített megállapodást, mondván, hogy az ukrán gabona nem a világ legszegényebb országaiba kerül.

(Guardian)

Felrobbantottak autójában kedden egy orosz ezredest, aki a megszállt ukrajnai Berdjanszk város katonai parancsnokaként szolgált, egyes jelentések szerint a katona életét vesztette – jelentette az orosz állami média. A bomba a hírek szerint a város orosz bázisként használt közigazgatási központja közelében robbant fel.

Fényképek tanúsága szerint az Artyom Bardin ezredesként azonosított orosz katonatiszt által használt autó súlyosan megrongálódott a támadásban. Vlagyimir Rogov, a Zaporizzsjai terület oroszok által kinevezett közigazgatási vezetője azonban egy kedden esti Telegram-üzenetében azt közölte, hogy az ezredes súlyos sérülései ellenére életben van.

Az oroszok szerint Ukrajna áll a támadás mögött. Ez lehet az eddigi legjelentősebb merénylet, amelyet az ukrajnai orosz megszálló kormánynak dolgozó tisztviselő ellen követtek el.

Moszkva „további magyarázatokat” vár a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségtől (NAÜ) a zaporizzsjai atomerőműben tett látogatásuk után közzétett jelentésük egyes részleteivel kapcsolatban.

Orosz tisztségviselők bírálták az ügynökséget, amiért nem nevezte meg Ukrajnát az erőmű elleni támadások elkövetőjeként.

(Guardian)

  • Megnehezítené az orosz turisták vízumszerzését az EU.
  • Oroszországi rabbik a harcok és a vérontás beszüntetésére szólítottak fel.
  • Erdoğan az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat okolja Európa energiaválságáért.
  • Több mint 400 ezren hagyták el Oroszországot az év első felében.
  • Tíz évig is recesszióban maradhat az orosz gazdaság.
  • Oroszország Észak-Koreától vásárol rakétákat, tüzérségi lövedékeket.
  • Atomkatasztrófa veszélyéről beszélt Zelenszkij a zaporizzsjai erőmű kapcsán.

A keddi háborús híreket ide kattintva lehet olvasni.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!