Előrenyomultak az oroszok a Luhanszkban, az ukrán csapatok feladják a teljesen szétlőtt Szeverodonyecket

2022. június 24. – 07:47

frissítve

Előrenyomultak az oroszok a Luhanszkban, az ukrán csapatok feladják a teljesen szétlőtt Szeverodonyecket
Bombatölcsér és megrongálódott lakóépület Sziverszk városában június 23-án – Fotó: Anatolij Sztepanov / AFP

Másolás

Vágólapra másolva
  • Újabb, ezúttal 450 millió dollár értékű katonai csomagot küld Ukrajnába az USA.
  • A Luhanszk régióban intenzíven nyomulnak előre az oroszok: vissza kell vonni a Szeverodonyecket védő ukrán csapatokat, erősítette meg pénteken az ukrán ellenőrzésű Luhanszk régió kormányzója.
  • A közeli Liszicsanszknál is az a veszély fenyeget, hogy hamarosan három oldalról körbezárják az oroszok.
  • Az oroszok által megszállt Herszonban egy orosz tisztségviselő robbantásos merénylet áldozata lett.
  • A Kreml először azt reagálta, hogy európai belügynek tekinti, hogy Ukrajna és Moldova EU-tagjelölt lett, de később az orosz külügy következményeket pedzegetett.
  • A G7-es külügyminiszterek a fekete-tengeri importzárlat feloldását sürgetik, Oroszországot hibáztatják a kialakult élelmiszerválságért.
  • Az optimista verzió szerint is legalább tíz évbe telhet majd Ukrajna aknamentesítése.
Fotó: Matteo Placucci / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Fotó: Matteo Placucci / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Fel nem robbant 500 kilós bomba, Zelenszkij a Glastonburyn, tengeri hadgyakorlat Konstancánál a háború 121. napjának képein. Bővebben itt>>>

Tíz évbe is beletelne, hogy kiépítsék azt az infrastruktúrát, amivel ki lehet váltani a fekete-tengeri kikötőknél létrehozott útvonalakat, mondta Tarasz Vjiszotszkij, az ukrán mezőgazdasági miniszter helyettese. A gabonaexporthoz szükséges fekete-tengeri infrastruktúra kiépítése szerinte korábban húsz évig tartott.

Az orosz haditengerészet blokád alatt tartja a fekete-tengeri ukrán kikötőket, amelyeknél az ukránok tengeri aknákat helyeztek el, ezért nem jut ki Ukrajnából a gabona, ami súlyos éhínséget okozhat a világ több országában. A háború miatt továbbra is közel 20 millió tonna gabona rekedt Ukrajnában, és a harcok miatt az idei termést is alig tudják learatni az ukrán gazdák. A helyzetről itt írtunk részletesen>>>

Gabonaszállítmány Odesza közelében 2022. június 22-én – Fotó: Str / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Gabonaszállítmány Odesza közelében 2022. június 22-én – Fotó: Str / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Az alternatív útvonalak – például Konstanca felé, amiről itt írtunk bővebben – a miniszterhelyettes szerint fontosak, de az ukrán exportnak csak a harmadát tudják lebonyolítani. Vjiszotszkij arról is beszélt, hogy az oroszok rakétatámadásai a kikötők infrastruktúrájának 10-15 százalékát megsemmisítették, köztük nemrég az ország egyik legnagyobb gabinasilóját Mikolajivnál. Azt mondta, hogy arra is bizonyítékaik vannak, hogy legalább félmillió tonna gabonát elloptak a részlegesen orosz megszállás alá került régiókban. (Guardian)

Mikolajiv polgármestere arra sürgette a lakosokat, hogy ha életben akarnak maradni, hagyják el a várost. Olekszandr Szenkevics azt mondta, hogy még nagyjából 230 ezren lehetnek Mikolajivban, ahonnan Odessza, Krivij Rih és Kijev felé is nyitottak evakuációs útvonalakat. A helyzet szerinte nagyon rossz, naponta lövik tüzérséggel a települést az orosz erők messzebbről.

Vízosztás Mikolajivban 2022. június 12-én – Fotó: Stringer / Anadolu Agency / Anadolu Agency via AFP
Vízosztás Mikolajivban 2022. június 12-én – Fotó: Stringer / Anadolu Agency / Anadolu Agency via AFP

Múlt szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is felkereste az orosz tüzérség által folyamatosan fenyegetett várost, ahol a vezetékes vízellátás is veszélybe került, miután megsérült a települést ellátó vízvezeték még áprilisban. A Déli-Bug partján fekvő, hajóipara miatt is fontos egykori kikötőváros hónapok óta tartó ostrom alatt áll, azzal, hogy az orosz erők nem tudták bevenni, sikerült megakadályozni azt is, hogy az orosz erők könnyedén elérjék a békeidőben egymilliós Odesszát.

A városban márciusban a Telex is járt, riportjainkat itt és itt olvashatja el. (CNN)

Tömeges emberrablások történnek Melitopolban, az elmúlt négy hónapban több mint 500 embert vittek el a az orosz erők, idézi a megszállt város polgármesterét a Guardian. A brit lap a Kyiv Independentre hivatkozva azt írja, múlt héten újrakezdődtek az emberrablások.

Ivan Fedorov azt is mondta, az oroszok elviszik a learatott gabonát a város silóiból. „Ami a legutóbbi termést illeti, az oroszok a következő kritériumokat szabták meg: vagy a termés 50 százalékát, vagy a 70 százalékát viszik el”.

Új hőse van az orosz-ukrán háborúnak, egy „Goat of Kyiv” (a valóságban nem létező „Ghost of Kyiv” repülőpilóta után) névre keresztelt zaporizzsjai kecske. Az ukrán védelmi hírszerzés hivatalos Telegram-csatornáján osztotta meg a történetet, amiben a „kaotikus mozgású” kecske ide-oda ugrálásával élesített egy rejtett orosz robbanószerkezetet a megszállt Kinszki Rozdori faluban.

A gránát egy kórház köré húzott védelmi vonal része volt, ami így a többi gránáttal együtt láncreakcióban robbant rá a várakozó orosz katonákra. A beszámoló szerint többen „különböző mértékű” sérüléseket szenvedtek.

A Guardian 40 sérültről tud, és azt írja, a kecske állapotáról egyelőre semmi információ nem érkezett.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség „egyre jobban aggódik a zaporizzsjai atomerőmű személyzetének nehéz körülményei miatt” – közölte Rafael Mariano Grossi, a NAÜ főigazgatója pénteken.

Grossi hangsúlyozta, az ügynökség embereinek a lehető leghamarabb el kéne mennie az orosz megszállás alatt lévő atomerőműhöz, ahol szerinte „egyértelműen tarthatatlan” a helyzet.

A zaporizzsjai erőmű 2022. április 5-én – Fotó: Sputnik / AFP
A zaporizzsjai erőmű 2022. április 5-én – Fotó: Sputnik / AFP

„Úgy értesültünk, hogy az ukrán személyzet rendkívül stresszes környezetben között üzemelteti a létesítményt” – mondta, hozzátéve, hogy a közelmúltbeli jelentések „nagyon aggasztóak”.

Az Európai Unió megerősítette, hogy geopolitikai szinten továbbra is aktívan kiaknázza a Független Államok Közösségét (FÁK), amikor tagjelölti státuszt adott Ukrajnának és Moldovának. „Nem gondolnak egy ilyen lépés negatív következményeire...” – írta közleményében Marija Zaharova, az orosz külügymnisztérium szóvivője.

Marija Zaharova a szentpétervári gazdasági fórumon 2022. június 16-án – Fotó: Olga Maltseva / AFP
Marija Zaharova a szentpétervári gazdasági fórumon 2022. június 16-án – Fotó: Olga Maltseva / AFP

Korábban Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője sajtótájékoztatóján is szóba került, hogy mit szól Moszkva Ukrajna és Moldova uniós tagjelöltségéhez. Peszkov akkor azt mondta, ez a téma európai belügy. Szerinte Oroszország és az európai blokk kapcsolatát már „nagyon nehéz lenne tovább rontani”.

A csütörtökön és pénteken tartott uniós csúcstalálkozón döntöttek arról, hogy Ukrajna és Moldova hivatalosan is az Európai Unió tagjelöltje lett – Grúzia azonban nem. (Reuters)

Ha egyszer véget ér a háború, akkor is legalább egy évtizedbe fog telni, hogy megtisztítsák Ukrajna területét az aknáktól és robbanószerektől, beleértve a part menti vizeket is, mondta az ukrajnai katasztrófavédelem egyik szóvivője. Eddig már sikerült 620 négyzetkilométernyi területet megtisztítani, de még közel 300 ezer négyzetkilométernyi terület lehet veszélyes.

Ukrán katonák aknamentesítésen dolgoznak Harkiv közelében 2022. június 15-én – Fotó: Abdullah Unver / Anadolu Agency / Anadolu Agency via AFP
Ukrán katonák aknamentesítésen dolgoznak Harkiv közelében 2022. június 15-én – Fotó: Abdullah Unver / Anadolu Agency / Anadolu Agency via AFP

A múlt héten az ukrán belügyminiszter is arról beszélt, hogy körülbelül 270 ezer négyzetkilométert kellene aknamentesíteni. A katasztrófavédelem szóvivője szerint először az infrastruktúrát, a lakóövezeteket és utakat tisztítják meg, de utána sokkal több időbe fog telni az erdős részek, a folyók, a tengerpart mentesítése. (Reuters)

Robert Habeck német alkancellár és gazdasági miniszter a Der Spiegelnek adott interjúban azt mondta, hogy az ipar egy részét le kellene kapcsolniuk, ha nem lesz elég gáz Németországban. Csütörtökön kihirdették Németországban a földgázellátási válsághelyzet háromlépcsős vészhelyzeti tervének második, riasztási fokozatát az Oroszországból érkező szállítások jelentős csökkenése miatt. Habeck akkor azt mondta, hogy piac még képes a zavar kezelésére, az ellátás így biztosított, de „ha még nem is érezzük, gázválságban vagyunk”.

Gáztározó Németországban 2022. június 6-án – Fotó: Waltraud Grubitzsch / dpa / dpa Picture-Alliance via AFP
Gáztározó Németországban 2022. június 6-án – Fotó: Waltraud Grubitzsch / dpa / dpa Picture-Alliance via AFP

Habeck az interjúban arról is beszélt, hogy a szállítások csökkentése miatt Németország korábban nem látott helyzetbe került. Ezért idővel arra kényszerülhetnek, hogy nehéz társadalmi döntéseket hozzanak meg, és szerinte akkor már „nincsenek jó döntések, csak kevésbé rosszak.” Egyes szektorokban a hatásokat akár nagyon sokáig megérezhetik.

Az ukrajnai orosz invázió megindulásakor a Németországba külföldről érkező gáz 55 százaléka jött Oroszországból, ezt azóta sikerült 35 százalékra csökkentenie a németeknek. A németországi gáztárolók jelenleg 58%-on vannak – ami magasabb, mint tavaly ilyenkor –, de a decemberre kitűzött cél, a 90%-os kapacitás elérése további intézkedések nélkül nem lesz elérhető. (Guardian)

Elkezdik kiosztani azt a harmincmillió jódtablettát, amelyet nukleáris incidens esetére szereztek be, miután a műveletet szabályozó miniszteri rendelet megjelent a hivatalos közlönyben, írja az MTI a romániai egészségügyi minisztérium bejelentésére hivatkozva. A 65 milligrammos kálium-jodid tablettákhoz családorvosok által kiállítandó vény alapján, a kijelölt gyógyszertárakban ingyenesen juthatnak hozzá a lakosok. Azonban nyilatkozatot kell aláírniuk, hogy a tablettákat csak nukleáris incidens esetén, kizárólag a hatóságok felszólítása alapján veszi be.

Arról itt írtunk korábban, hogy a román szaktárca márciusban szerezte be a jódtablettákat, miután az ukrán atomerőművek körüli harcok és az atomfegyverek körüli moszkvai nyilatkozatok hírére az emberek pánikszerűen felvásárolták a gyógyszertárak jódtabletta-készleteit. Arról, hogy miért volt felesleges gyógyszertárba rohanni kálium-jodidért a Csernobil körüli harcok idején, ebben a cikkünkben írtunk.

A G7-ek külügyminiszterei pénteken felszólították Oroszországot, hogy „hagyjon fel a támadásokkal és a fenyegető akciókkal”, oldja fel a fekete-tengeri kikötők élelmiszer-kivitelre vonatkozó zárlatát, ami a közlemény szerint súlyosbítja az élelmezési bizonytalanságot, élelmiszerválságot.

António Guterres, az ENSZ főtitkára szerint a világ „példátlan globális éhezéssel” néz szembe, és valós kockázata van annak, hogy idén több éhínség is bekövetkezik.

A válságra nem lehet hatékony megoldást találni, hacsak Ukrajna és Oroszország, amelyek a világ búzakivitelének mintegy 29 százalékáért felelősek, nem találják meg a módját a kereskedelem újraindításának – mondta. Guterres nem beszélt az Oroszországgal és Ukrajnával Törökországban folytatott tárgyalásokról, amelyeken az ENSZ tervét vitatták meg egy lehetséges fekete-tengeri folyosóról az ukrán gabonaexport számára, mert elmondása szerint a nyilvános nyilatkozatok akadályozhatják a sikert.

(The Guardian)

Javában zajlik a Glastonbury fesztivál több százezer résztvevővel az Egyesült Királyságban. A bulizók pénteken egy rendhagyó műsorszámot is megtekinthettek, bejelentkezett ugyanis Zelenszkij ukrán elnök, akinek videóüzenetét hatalmas kijelzőkön játszották le.

Az elnök azt mondta, hogy az ukrajnai civilek is „élvezni akarták a szabadságot és ezt a csodálatos nyarat”, de nem tudták, mert „a legszörnyűbb dolog” történt velük. Arról beszélt, meg akarja állítani a háborút, mielőtt az „tönkreteszi az emberek életét Európa, Afrika, Ázsia és Latin-Amerika más országaiban”.

Zelenszkij fő üzenete az volt, hogy azért fordul a fesztiválozókhoz támogatásért, mert „a Glastonburyn van jelen a szabadság a legnagyobb koncentrációban ezekben a napokban”. „Kérlek, osszátok meg ezt az érzést mindazokkal, akiknek a szabadságát támadás éri. Terjesszétek az igazságot Oroszország háborújáról! Segítsetek az ukránoknak, akik kénytelenek elhagyni otthonukat a háború miatt.” – mondta. A videóbeszédet azzal fejezte be, hogy most „minden napot emberi életekben mérnek. Minél többen csatlakoznak hozzánk a szabadság és az igazság védelmében, annál hamarabb ér véget Oroszország háborúja Ukrajna ellen. Bizonyítsátok be, hogy a szabadság mindig győz!”

Teljesen elfoglaltak az orosz erők egy Liszicsanszktól délre fekvő körzetet – közölte egy helyi ukrán tisztviselő.

Olekszij Babcsenko, az érintett település, Hirske vezetője televíziós nyilatkozatban közölte: „Sajnos, a mai naptól kezdve... a teljes Hirskei járás megszállás alatt áll. A külterületeken még folynak jelentéktelen, helyi harcok, de az ellenség behatolt.”

Liszicsanszk az utolsó nagyobb, ukrán ellenőrzés alatt álló város Luhanszk régióban, miután ma reggel az ukrán erők feladták az elmúlt hetekben porig rombolt Szeverodonyecket. Hirske és több más környékbeli település elvesztése miatt Liszicsanszkot hamarosan három oldalról bekeríthetik az előrenyomuló orosz erők.

Ezen a Liszicsanszkból készített képen az látszik, hogy a harci események nyomán füst száll fel Szeverodonyeck városából – Fotó: Anatolij Sztepanov / AFP
Ezen a Liszicsanszkból készített képen az látszik, hogy a harci események nyomán füst száll fel Szeverodonyeck városából – Fotó: Anatolij Sztepanov / AFP

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint mintegy 2000 ukrán katonát, köztük 80 külföldi harcost kerítettek be Hirskénél.

(Sky News)

Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője sajtótájékoztatót tartott, ahol szóba került az is, hogy mit szól Moszkva Ukrajna és Moldova uniós tagjelöltségéhez.

Peszkov szerint ez a téma európai belügy. Azt mondta, Oroszország és az európai blokk kapcsolatát már „nagyon nehéz lenne tovább rontani”. „Nagyon fontos számunkra, hogy ezek a folyamatok ne okozzanak további problémákat számunkra, és ne okozzanak további problémákat az érintett országok velünk való kapcsolataiban” – tette hozzá.

Moldovával kapcsolatban külön megjegyezte, hogy a volt szovjet ország „európaibb akar lenni, mint maguk az európaiak”. „Azt hiszik, hogy az európaiak annál jobban fogják kedvelni őket, minél oroszellenesebbnek tűnnek.”

Peszkov reagált arra is, hogy a német gazdasági miniszter a Spiegelnek adott interjújában azt pedzegette, lehetséges, hogy a Gazprom által felépített Északi Áramlat 2 gázvezeték részeit a Balti-tenger partján átalakítanák LNG-terminállá. A szóvivő szerint ha ezt meglépi Németország, az ügy jogi úton folytatódik (szó szerint azt mondta, „onnantól már az ügyvédek dolga lesz”).

(The Guardian)

Leszállás közben lezuhant és kigyulladt egy Iljusin Il-76-os katonai teherszállító repülőgép pénteken Oroszországban – számolt be a Reuters.

A baleset az ország nyugati részén fekvő Rjazan város közelében történt. A helyi hatóságok közlése szerint a fedélzeten tartózkodó kilenc ember közül négy meghalt, ötöt sérülésekkel kórházba szállítottak.

Az Interfax hírügynökség külön idézte az orosz védelmi minisztériumot, amely szerint a gép hajtóműve meghibásodott gyakorlatozás közben. Az áldozatokról nem közölt részleteket a minisztérium.

Merénylet áldozata lett Herszon régió oroszok által létrehozott közigazgatásának egyik tisztviselője – közölte a közigazgatás helyettes vezetője a Reuters hírügynökséggel.

Dmitrij Szavljucsenko, a Herszon katonai-polgári közigazgatás család-, ifjúsági és sportosztályának vezetője egy autóba rejtett bomba felrobbanakor vesztette életét. A RIA Novosztyi jelentése szerint a kocsi akkor robbant fel, amikor Szavljucsenko éppen beszállt. Herszon az Oroszországhoz csatolt Krím félszigettől északnyugatra fekszik, és a februárban kezdődött ukrajnai orosz invázió első hetében elfoglalták.

(via The Guardian)

Interjút adott a belarusz állami televíziónak Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere. Az orosz külügyminisztérium a közösségi médiában idézett egy részletet Lavrovtól:

„A Nyugat fél az őszinte versenytől. Ezért akarja eltörölni minden olyan ország kultúráját, amely nemzetközpontú állásponton van. (…) Ukrajna a saját történelmének eltörlésével próbálta felépíteni a szuverenitását. A Nyugat ezt a megközelítést és az ukrán államnak ezt a koncepcionális vízióját csak azért bátorította, hogy árthasson Oroszországnak.”

(The Guardian)

450 millió dollár értékben küld hadianyagot az Egyesült Államok Ukrajnába, jelentette be még csütörtökön Antony Blinken amerikai külügyminiszter a Twitteren.

A csomagban lesznek több ezer lőszer, 18 parti és folyami járőrhajó, valamint HIMARS rakétarendszerek. Utóbbiakból éppen tegnap érkezett meg az első szállítmány Ukrajnába, és a vezetés nagyon örült ennek, mert rendkívül hathatós fegyverről van szó: egy HIMARS hat darab 227 mm-es, GPS-irányítású rakétát képes kilőni egyszerre.

John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács stratégiai kommunikációért felelős koordinátora elmondta, hogy Washington szorosan együttműködik Kijevvel annak megállapításában, hogy az egyes csomagokban mely fegyvertípusok tudnák a legjobban kielégíteni az igényeket. „Azért csináljuk ezt így, hogy igazodjunk a harctéren zajló eseményekhez” – mondta a koordinátor csütörtökön.

Vissza kell vonni a Szeverodonyecket védő ukrán csapatokat – erősítette meg péntek reggel Szergej Hadaj, Luhansz régió kormányzója.

„Nincs értelme hónapokon át szétvert hadállásokban maradni csak azért, hogy ott maradjunk” – mondta a tisztségviselő az ukrán televíziónak, miután reggel a Telegramon leírta ugyanezt hozzátéve, hogy a halottak száma egyre nő, és az otthonok 90 százaléka megrongálódott vagy megsemmisült a városban.

(The Guardian)

„Ukrajna jövője az EU-ban van” – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitteren arra reagálva, hogy Ukrajna és Moldova uniós tagjelölti státuszt kapott. Zelenszkij „egyedülálló és történelmi pillanatnak” nevezte a mostanit, későbbi instagramos bejelentkezésében pedig azt írta:

„Ez egy győzelem. 120 napot és 30 évet vártunk rá. És most legyőzzük az ellenséget.”

Az elnök televíziós beszédben is megemlékezett a tagjelöltségről és üzent Brüsszelnek:

„Azt hiszem, ez az, ami mindig is Európa új történelmének kiindulópontja lesz. Európa megosztottság nélkül. Európa szürkezónák nélkül. Európa, amely valóban egységes, és amely tudja, hogyan védje meg önmagát, értékeit, jövőjét. Önök ma elfogadták az egyik legfontosabb döntést Ukrajna számára államunk függetlenségének 30 éve alatt.”

(via The Guardian)

„félelmetes csúcspont felé közeledik” a két kulcsfontosságú kelet-ukrajnai városért vívott küzdelem, mivel az orosz erők megpróbálják bekeríteni a Liszicsanszkot védő ukrán csapatokat – állítják helyi tisztviselők.

Oroszország a Luhanszkban még ukrán ellenőrzés alatt álló két város, Szeverodonyeck és Liszicsanszk elfoglalására törekszik nagy erőkkel, az állandósult harcok mindkét félnek súlyos veszteségeket okoznak. Az orosz csapatok az elmúlt két hétben sikerült folyamatosan nyomulnak előre. Szergej Haidai, a luhanszki régió kormányzója elmondta, hogy elfoglalták a Liszicsanszktól délre fekvő Loskutivka települést, ez pedig az ukrán csapatok elszigetelésével fenyeget.

Mivel az egész város az orosz tűz hatósugarában van, a liszicsanszki ukrán csapatok új hadállásokba vonulhatnak vissza, hogy elkerüljék a csapdába esést – írta Hadaj a Telegramon.

Az oroszok által támogatott szakadárok viszont azt közölték a Tass beszámolója szerint, hogy Liszicsanszk máris be van kerítve és el van vágva az utánpótlástól, miután Oroszország elfoglalt egy utat, amely a várost ukrán ellenőrzés alatt álló területekkel köti össze.

(The Guardian)

az ukrajnai orosz invázió 121. napjáról. A 120 nap eseményei itt olvashatók vissza.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!