Megérkeztek azok az amerikai fegyverek, amiket az ukránok legjobban vártak

Fokozódnak a harcok a kelet-ukrajnai Donyeck megyében – mondta Pavlo Kirilenko, a megye ukrán ellenőrzés alatt álló részének kormányzója az AFP-nek. „Nincs olyan hely, nincs olyan város a donyecki régióban, ami biztonságos lenne” – tette hozzá. A kormányzó azt mondta, a most a fő prioritásuk az, hogy megakadályozzák az orosz erők előrenyomulását Szlovjanszk és Kramatoszk városok felé. Kirilenko elmondta, hogy Kramatorszkban még mindig közel 45 ezren élnek, ami a háború előtti lakosság mintegy harmada. Azt is elmondta, hogy a civil lakosság evakuálása folyamatban van, szerdán 251 embert juttattak ki a területről.

(Guardian)

Hivatalosan is az Európai Unió tagjelöltje lett Ukrajna és Moldova is – jelentette be Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. A Európa Tanács csütörtöki ülése előtt több európai vezető is arról nyilatkozott, hogy a két posztszovjet ország megérdemli a tagjelölti státuszt. Erről itt írtunk bővebben.

Oroszországnak és Belarusznak „sürgősen meg kell erősítenie” légvédelmi képességét a harckészültség fokozása érdekében – idézte Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert az Interfax hírügynökség.

„A körülmények azt diktálják, hogy sürgős közös intézkedéseket kell hozni a védelmi képességeink megerősítésére, valamint a regionális csapatösszevonások és az egységes légvédelmi rendszer harckészültségének javítása érdekében” – mondta Sojgu a belarusz védelmi miniszterrel, Viktor Hrenyinnel folytatott moszkvai megbeszélésén. Sojgu hozzátette: ez a kérdés egyre sürgetőbbé válik, és Oroszország kész „bármilyen támogatást nyújtani a belarusz barátoknak” ezen a téren.

(Interfax)

Megérkeztek Ukrajnába az USA által küldött HIMARS-rakétarendszerek, jelentette be Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter. „Forró lesz a nyár az orosz megszállók számára” – írta a miniszter.

Ez az a fegyver, amit az ukránok legjobban vártak. Június elején Reznyikov a következő szavakkal köszönte meg az amerikaiaknak, hogy úgy döntöttek, küldenek néhány ilyen eszközt Ukrajnának: „Örömmel láttam az Ukrajnának küldött 11. katonai segélycsomagban azt a hat betűt, amire az egész ország várt: HIMARS. Az együttműködésünk erősebb, mint valaha. Köszönöm!”

A rendszer hat darab 227 mm-es irányított rakétát képes kilőni, amelyeket a személyzet néhány perc alatt gyorsan újra tud tölteni. Az eszköz látszatra hasonlít a második világháborúban alkalmazott Katyusa rakéta-sorozavetőre, illetve annak későbbi változataira, például az oroszok és az ukránok által is alkalmazott Gradra vagy Szmercsre. A különbség azonban az, hogy míg utóbbiak nem alkalmasak pontos célzásra, inkább egy nagyobb területre tudnak csak pusztító tüzet zúdítani, addig a HIMARS nagy precizitású, GPS-irányítású rakétákat lő ki. Ezek 80 kilométeres távolságból is lehetővé teszik a pontos célzást. A fegyver hatótávolsága körülbelül kétszerese az M777-es ágyúkénak, amikből több mint 100 darabot szintén az USA szállított az ukrán erőknek.

Bár erről konkrét információt érthető okokból nem közöltek, a HIMARS-okat elsősorban a Donbászban vethetik be, ahol az oroszok jelentős tüzérségi erőt koncentráltak. Ezekkel a rakétákkal az orosz tüzérség hatótávolságán kívülről (az orosz nehézlövegek 20-25 kilométerre tudnak ellőni), védett pozícióból vehetik tűz alá az orosz ütegeket. Egyes elemzők szerint a fegyver akár meg is fordíthatja a háború menetét, mások azonban azt mondják, a HIMARS legfeljebb csak kiegyenlíti a két fél felszereltsége közötti különbséget. A rendszernek van egy 300 kilométer hatótávolságú változata is, amely ATACMS taktikai rakétát képes kilőni. Ilyet szándékosan nem szállít az USA Ukrajnának, Washington ugyanis mindenképpen szeretné elkerülni, hogy az ukrán haderő orosz területet vegyen célba ilyen fegyverrel.

A tüzérségi fölény kialakítására alkalmas HIMARS-ból az USA négy, Nagy-Britannia három darabot küld Ukrajnának, ennyi fegyvertől nem lehet csodát várni. Ezek a fegyverek ráadásul automatikusan az orosz támadások első számú célpontjává fognak válni – ne felejtsük, Oroszország még mindig sok precíziós fegyvert tud bevetni, akár messze az ukrán hátországban.

Arról nem is beszélve, hogy Oroszország „vörös vonal”-nak nevezte a távolsági fegyverek szállítását, és maga Vlagyimir Putyin is a háború kiterjesztését, „eddig még nem támadott létesítmények” célba vételét helyezte kilátásba a nyugati rakéta-sorozatvetők esetén. És bár az elmúlt évek tapasztalatai alapján „vörös vonal”-ak a diplomáciában meglepően rugalmasak szoktak lenni, az USA a HIMARS-okhoz nem szállítja le a valóban nagy, 300 kilométeres hatótávolsággal rendelkező harcászati-hadműveleti rakétakonténereket, csak az „egyszerű” sorozatlövő rakétakonténereket.

(Guardian)

A végsőkig folytatni a harcot az orosz tűzérségi fölénnyel, vagy taktikusan visszavonulni, kímélve a saját csapatokat – ezekben a napokban nagyjából ez jelenti a dilemmát az ukrán hadvezetés számára Liszicsanksz térségében.

Liszicsanszknál és Szeverodonyecknél városi harc során lehet megpróbálni védeni a területet az oroszokkal szemben, akik viszont jó pár kilométerrel távolabbról tüzérségi eszközökkel, ágyúkkal lövik a városokat, a folyamatosan érkező hatalmas robbanások pedig szét tudják zilálni még a fedezékben lévő tapasztalt katonákat is. Ha az ukránok mindenképpen meg akarják védeni ezeket a településeket, az nagyon sok véráldozattal jár.

Egy másik lehetőség a legalább részleges visszavonulás. Ha így döntenek, akkor kissé nyugatabbra vesznek fel védelmi pozíciókat, ami valamelyest újra könnyebé teszi az utánpótlási vonalak védelmét, a készletek feltöltését, és ad egy kis ágyútűzmentes időt. Ebben az esetben viszont az oroszok újabb ukrán területek felett szereznek befolyást, lényegében porig rombolva egykor százezres lakosságú városokat.

Az Institute for the Study of War legfrissebb értékelése szerint az oroszok egyes helyeken már csak pár kilométerre vannak a térség egyik fő utánpótlási vonalának számító T1302-es autópályától. „Az orosz erők valószínűleg folytatják az átcsoportosítást és fokozzák a műveleteket a Bahmut és Liszicsanszk közötti területen, hogy egy másik tengelyről is Liszicsanszk felé nyomuljanak, elvágva az ukrán utánpótlási vonalakat. Megpróbálják megszilárdítani az ellenőrzést a teljes liszicsanszki és szeverodonyecki térség felett az elkövetkező napokban” – írta az elemzőintézet.

Az ukránok számára a Liszicsanszkban maradás egyik előnye, hogy a város magasabb fekvésű, mint a környező területek, ezért valószínűleg képesek lennének egy ideig – talán hetekig – visszatartani az orosz egységek nyugatra nyomulását. Ebben az esetben Liszicsanszk potenciálisan egy második Mariupollá válna. Az orosz egységek lekötésével ugyanakkor a város védői valószínűleg enyhítenék a nyomást más frontokon, például Szlovjanszk környékén.

Az ukrán hadsereg számára azért is sürgető kérdés ez, mert ha túlságosan körbezárják az érintett térségben harcoló erőket az oroszok, akkor már nem lehet visszavonulni.

(CNN)

Olekszij Aresztovics, Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója az ukrán köztévében azt mondta, „a Liszicsanszkért és Szeverodonyeckért folyó csata a tetőpontjához érkezett”. Egy bokszmeccs „18. menetéhez” hasonlította a csatát. „Bármelyik fél, amelyik két zászlóaljnyi tüzérséget küld oda, megnyeri ott a harcot. Lássuk, ki küld. Lássuk, ki rendelkezik ennyivel. Ezt csak a katonai vezetés tudja mindkét oldalon”.

(CNN)

Kihirdették csütörtökön Németországban a földgázellátási válsághelyzet háromlépcsős vészhelyzeti tervének második, riasztási fokozatát az Oroszországból érkező szállítások jelentős csökkenése miatt. Robert Habeck zöldpárti alkancellár, gazdasági miniszter berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy az Ukrajna ellen háborúzó Oroszország fegyverként használja az energiát, fel akarja hajtani az árakat, és megosztottságot akar előidézni az Ukrajna mellett kiálló országok körében.

Moszkva ezért csökkentette a németországi földgázexportot, ami „külső sokkhatásként” gázellátási zavart okoz. A piac még képes a zavar kezelésére, az ellátás így biztosított, de „ha még nem is érezzük, gázválságban vagyunk” – mondta.

Az ellátás folyamatossága és a nyár „hamis biztonságérzetbe ringathat”, de ezt nem szabad hagyni, tudomásul kell venni, hogy a helyzet súlyos, és a tél az idén sem marad el, ezért takarékoskodni kell, hogy minél több gázt tárolhassanak el a fűtési szezonra – tette hozzá. „A földgáz szűkös erőforrássá vált, az árak pedig már most is magasak, és fel kell készülnünk a további emelkedésre.”

Németország még mindig függ az orosz gáztól, ami olcsósága miatt a kelet-európai olcsó munkaerő mellett sokáig a német ipari stratégia egyik fontos alapköve volt. És a német háztartások egy része is gázzal fűt, bár nyilván az ottani lakóingatlanok szigeteltsége és így a gázigénye kedvezőbb több más országénál.

Az ukrajnai orosz invázió megindulásakor a Németországba külföldről érkező gáz 55 százaléka jött Oroszországból, ezt azóta sikerült 35 százalékra csökkentenie a németeknek. A németországi gáztárolók jelenleg 58%-on vannak – ami magasabb, mint tavaly ilyenkor –, de a decemberre kitűzött cél, a 90%-os kapacitás elérése további intézkedések nélkül nem lesz elérhető.

(MTI, CNN)

Az ukrán erők a donyecki régió 45 százalékát tartják ellenőrzésük alatt – közölte szerdán Pavlo Kijelenko, a donyecki regionális katonai közigazgatás vezetője. Beszélt arról is, hogy az ukrán ellenőrzés alatt álló területeken több mint száz településen nincs gáz- és áramellátás.

Kijelenko „nagyon nehéznek” nevezte a régió helyzetét. „Száztizenkét város és falu jelenleg áram nélkül van, gázellátás pedig április óta nincs.” Szerinte az oroszok válogatás nélkül lövik a településeket. Minden civilt távozásra szólítottak fel.

(CNN)

A brit védelmi minisztérium jelentése szerint az orosz erők egyre nagyobb nyomás alá helyezik Liszicsanszk és Szeverodonyeck térségét. Június 19-e óta az orosz erők több mint 5 kilométert haladtak előre Liszicsanszk felé déli irányból – írják.

Néhány ukrán egység visszavonult, valószínűleg azért, hogy elkerüljék a bekerítést. Oroszország javuló teljesítménye ebben a szektorban valószínűleg annak köszönhető, hogy megerősítették egységeiket, és fokozták légi- és tüzérségi csapásaikat. (Kelet-Ukrajnában az orosz hadsereg tüzérségi fölényét kihasználva lassan, de szisztematikus pusztítással halad előre.) Ugyanakkor a donyecki régió nyugati részének elfoglalására irányuló mélyebb bekerítési törekvések megrekedtek a brit tárca szerint.

(Guardian)

Az ukrán elnök úgy véli, az orosz erők a keleti Donbasz régióban lévő városokat ugyanolyan módon próbálják elpusztítani, mint korábban Mariupolt. Az esti beszédében Zelenszkij azt mondta, a légi és tüzérségi csapásokkal a megszállók célja változatlan: „lépésről lépésre akarják elpusztítani az egész Donbaszt”. Zelenszkij a nyugati hatalmak felé továbbra is nehézfegyverekért könyörög, és kéri a fegyverszállítások felgyorsítását.

(Guardian)

A Nemzetközi Energiaügynökség vezetője szerint Európának azonnal fel kell készülnie arra, hogy Oroszország ezen a télen teljes egészében leállíthatja a kontinensre irányuló gázszállításokat. Felszólította a kormányokat, hogy dolgozzanak a kereslet csökkentésén és az atomerőművek üzemben tartásán.

Fatih Birol úgy véli, az elmúlt hetekben a Kreml által karbantartási munkálatoknak nevezett szállításcsökkentés valójában a szélesebb körű csökkentések kezdete lehet, melynek célja, hogy megakadályozza, hogy az európai országok megfelelően fel tudják tölteni télre a tárolókat.

„Európának készen kell állnia arra az esetre, ha az orosz gázt teljesen elzárják” – mondta a Financial Timesnak adott interjújában. „Minél közelebb kerülünk a télhez, annál jobban megértjük Oroszország szándékait. Úgy vélem, a csökkentések célja, hogy Európa ne tudja feltölteni a tárolókat.”

Az EU országai próbálják feltölteni a gáztározóikat, a legnagyobb európai gazdaságként Németországnak például csak félig vannak feltöltve a készletei, és remélik, hogy ezt novemberre sikerül felvinni 90 százalékra.

Az orosz gáztól való függés csökkentése vélhetően lassítja a zöld átmenetet, azaz a megújuló energiára való fokozatos átállást, mert tovább kell üzemben tartani, esetleg újra kell nyitni szénerőműveket és szénbányákat, és valószínűleg egyes atomerőművek üzemidejének meghosszabbítása is elkerülhetetlen lesz.

Birol szerint az energiakereslet csökkentésében az eddigieknél szigorúbbnak kell lenniük az európai kormányoknak, tehát az ipari szereplők és akár a lakosság részéről is több spórolásra lehet szükség.

(Guardian)

Több generáción át eltart Ukrajna helyreállítása – jelentette ki a német kancellár a G7 csúcstalálkozó előtt. Olaf Scholz szerint sokmilliárd dollár kell ahhoz, hogy az Oroszország által megtámadott Ukrajna begyógyítsa a háború sebeit – írta az Unian.

A politikus Ukrajna megsegítéséhez nélkülözhetetlennek látja az európai országok támogatását. Ennek szellemében egyeztetett az EU Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel egy helyreállítási konferencia összehívásáról is.

Kifullad az Ukrajna elleni orosz invázió lendülete a nyáron, mert Oroszország feléli az erre fordítható erőforrásait – állítja a brit miniszterelnök. Boris Johnson szerint a most Donbaszra összpontosító orosz hadsereg nagy veszteségekkel halad előre, így néhány hónapon belül megtorpan – írta az Unian. „Ekkor kell beavatkoznunk és megváltoztatnunk a helyzet dinamikáját” – mondta Johnson, aki szerint az ukrán ellentámadás erejének megfelelően kell újabb fegyverszállítmányokat biztosítani.

A brit kormányfő szerint a minimális célja Ukrajnának az lehet, hogy visszaállítsa a február 24-i helyzetet, azaz, az orosz erőket visszaszorítsa az invázió megkezdése előtti vonalakra. Oroszország jelenleg Ukrajna több mint ötödét, 130 ezer négyzetkilométert tart ellenőrzése alatt: a 2014 óta ellenőrzött 40 ezer négyzetkilométer után – a Donyeck és Luhanszk megye felén kikiáltott szakadár népköztársaságok mellé – a februári invázió óta megszerezte az ország középső részén herszon megyét, és elszakította Ukrajnát az Azovi-tengertől. Emellett Harkiv közelében több települést ellenőriz és a jelek szerint teljesen megszerzi Luhanszk megyét. Mindez azonban messze van az eredeti, villámháborús tervektől, amelyek alapján Moszkva jelentős harcok nélkül egész Ukrajnát szerezte volna meg, egy új, oroszbarát kormány kinevezését is elérve.

• A brit védelmi minisztérium azt közölte, hogy az oroszok azt tervezik, hogy északról és délről közelítve veszik körbe a kelet-ukjanai Szeverodonyecket.
• Az ukránok támadást indítottak a Kígyó-szigetek ellen.
• Az orosz külügyminisztérium „nem diplomáciai, hanem gyakorlati” lépést lengetett be a Kalinyingrádot érintő litván blokádra adott válaszként.
• Dróntámadás érte a legnagyobb dél-oroszországi olajfinomítót.
• Donyecki Népköztársaság térre nevezték át az amerikai nagykövetség címét Moszkvában.
• Olaf Scholz német kancellár azt mondta, Németország továbbra is fog fegyvereket szállítani Ukrajnának.
• A Microsoft jelentése szerint orosz hekkerek a háború kitörése óta több kibertámadást is végrehajtottak Ukrajnával szövetséges országok ellen.

Már 120 napja tart az orosz-ukrán háború, az előző napi eseményeket itt tudja elolvasni.