Zelenszkij az ostromlott Mikolajivban járt, Putyin szerint Ukrajna az EU tagjaként csak összeszerelő ország lenne

A litván hatóságok bejelentették, hogy szombattól kezdve megtiltják, hogy az uniós szankciók hatálya alá tartozó áruk a területükön keresztül az orosz Kalinyingrádi enklávéba jussanak, írja a BBC. A tilalomról eredetileg pénteken adott hírt egy videóban Anton Alikhanov, az orosz régió kormányzója, aki felszólította Litvániát, hogy gondolja át a lépést, valamint közölte, hogy az Európai Uniótól kér felvilágosítást a blokáddal kapcsolatban.

A Reuters szerint a litván állami vasúttársaság szombaton megerősítette, hogy életbe léptek a korlátozások.

Az EU szankciós listáján szén, fémek, építőanyagok szerepelnek, Alikhanov szerint a tilalom a Kalinyingrád által importált termékek mintegy felére vonatkozik. „Ezt a Kalinyingrádi területre történő szabad be- és kiutazáshoz való jog legsúlyosabb megsértésének tekintjük” – mondta.

Az exklávé Oroszország balti flottájának ad otthont, és Oroszország korábban ide telepített nukleáris rakétákat is.

Kamerák előtt mutatta meg az orosz állami Russia Today annak a két amerikai hadifogolynak az egyikét, akik az ukrán hadsereg önkénteseiként érkeztek Ukrajnába.

A 39 éves Alexander Drueke korábban az Egyesült Államok hadseregében szolgált, a hírek szerint Harkiv közelében esett fogságba társával, a 27 éves Andy Huynh-nal.

Drueke egy rövid videóval is bejelentkezhetett a fogságból, közölve nevét, majd oroszul azt, hogy ellenzi a háborút.

Az üzenet egyébként orosz szempontból nehezen értelmezhető, hiszen ott törvény tiltja, hogy az Ukrajna elleni inváziót háborúnak nevezzék, ennél fogva a háború ellen tüntetők tucatjait állították elő – amíg voltak ilyen tüntetők a február 24-én elindított orosz katonai akció első napjaiban Oroszországban.

A Ria Novosztyi most egy újabb felvételt közölt Druekéről, aki édesanyjának üzente, hogy jól van, és reméli, hazajut. „Nos, meglátjuk” – fűzte ehhez az orosz állami Russia Today újságírója, akinek Drueke interjút adhatott. az interjú hangulatáról előzetesen sokat elárul, hogy Roman Koszarjev ironikusan azt írta, a két amerikai katona nemrég még Ukrajnát sem találta volna meg a térképen.

Orosz rakétatámadás érte az Ukrajna középső részén fekvő Krivij Rih központját – írta a Sky News, az békeidőben még 630 ezres város vezetésének közlése alapján.

Krivij Rih Zaporozsja és Mikolajiv között fekszik, a két utóbbi város nyíltan vállalt célpontja az orosz hadseregnek, amely a térség teljes elfoglalására törekszik, ám a kitűzött célt korántsem tudta teljesíteni – bár február 24. óta így is 85 ezer négyzetkilométert foglalt el a 2014-ben már elfoglalt Krím és a szakadár luganszki és donyecki területek 45 ezer négyzetkilométere mellé.

A legsúlyosabb szárazföldi harcok azonban jelenleg nem itt, hanem a várostól északkeletre, Szeverodonyec térségében dúlnak, amelyet az orosz erők lassan elfoglalnak. A 80 ezres város az utolsó nagyobb település, Luhanszk megyében amely az ukrán erők, nem pedig az orosz támogatással működő Luganszki Népköztársaság ellenőrzése alatt áll.

Szomorú képösszeállítással jelentkezett a ma már Oroszország helyett Lettországból működtetett Meduza.io. (Az elüldözött, külföldre kélnyszerült orosz újságírókról itt olvashatja anyagunkat.)

A lap az orosz invázió első napjaiban csapásokkal sújtott, majd márciusban három hétre megszállt Irpinyt mutatta be, pontosabban azt, hogyan festett a Kijev közeli város a háború előtt és most, a rombolás nyomait viselve. (Legutóbbi riportunkat a Irpinyből, Bucsából és Borogyankából itt olvashatja el, május eleji bucsai videünkat pedig itt tekintheti meg.)

A képek önmagukért beszélnek:

Hasonló összeállítást a háború nyomairól a Telex is készített Ukrajna több pontjáról, a képes anyagot itt tekintheti meg.

A háború alatt Kijevből ritkán kimozduló ukrán elnök – aki május végén a frontvonal közelében lévő Harkivban járt – az orosz tüzérség által folyamatosan fenyegetett Mikolajivban járt szombaton – írta a BBC.

A városban márciusban a Telex is járt, riportjainkat itt és itt olvashatja el.

Volodimir Zelenszkij látogatásának kiemelt jelentősége van a háború előtt félmilliós Mikolajivban, amely fekvéséből adódóan fontos szerepet játszik a déli fronton az országot megtámadó orosz erőkkel szemben: a Déli-Bug partján fekvő, hajóipara miatt is fontos egykori kikötőváros hónapok óta tartó ostrom alatt áll, azzal, hogy az orosz erők nem tudták bevenni, sikerült megakadályozni azt is, hogy az orosz erők könnyedén elérjék a békeidőben egymilliós Odesszát, majd onnan a Moldovához tartozó, a gyakorlatban orosz támogatással 29 éve önálló életet élő szakadár Dnyeszter Menti Köztársaságot is.

Mikolajiv sikertelen orosz ostroma miatt nem volt módja az orosz hadseregnek arra sem, hogy márciusban dél felől is meginduljon Kijev ellen, így a főváros elkerülte a bekerítést, amelynek hiányában az orosz erők március végén el is hagyták a főváros térségét. Eljövetelük után a civil lakosság ellen elkövetett háborús bűncselekmények nyomait tárták fel, Bucsából itt olvashatja ezzel kapcsolatos riportunkat.

77 bányász rekedt az Oroszország által megszállt, ukrajnai Donyeck megyében lévő Zaszjagyko bányában – írta a Ria Novosztyi. Az orosz állami hírügynöükség szerint a bányában az ukrán erők tüzérségi támadása miatt nincsen áram, így a bányászokat nem tudják felhozni a vágatokból.

Az Oroszország által már 2014-ben megtámadott Ukrajna ellen idén februárban indult újabb katonai invázió, amely során Oroszország a szakadár donyecki és luganszki területeket szélesítette ki, valamint elvágta Ukrajnát az Azovi-tengertől.

Legutóbb pedig épp a donyecki térségben fokozta a katonai nyomást – miután a keleti és déli területek február végi-március eleji elfoglalása ellenére a katonai akció kudarcot vallott, hiszen a töredékét sem érte el a kitűzött célnak, azaz Ukrajna teljes térdre kényszerítésének.

Az orosz beszámoló nem szól arról, hogy az ukrán tüzérségi akciót az váltotta ki, hogy az orosz erők további területek megszerzése érdekében újabb támadást indítottak.

Frissítés: A helyi hatóságok szerint mind a 77 bányászt sikerült sértetlenül kiszabadítani.

Nem tervezi Ukrajna, hogy tárgyalásokba bocsátkozna Oroszországgal – közölte az orosz erők által február 24-én Ukrajna ellen megindított invázió után rövid ideig vitt tárgyalás ukrán delegációjának vezetője. David Arahamija szerint ez augusztus végéig megváltozhat, „sikeres ukrán ellentámadások esetén bizonyos régiókban” – mondta az Amerika Hangjának Arahamija.

Egyelőre Harkiv közelében voltak ukrán ellentámadások, ám az utóbbi időben ismét intenzívebben érik orosz tüzérségi támadások az egykor 1,4 milliós várost.

Emellett Szeverodonyeck környékén erősített pozícióin az orosz hadsereg, így a sikeres ellentámadás közelgő esélye kevésbé látszik, nnak ellenére, hogy az orosz erők sokkal nagyobb veszteséggel, sokkal lassabban haladnak, mint ahogyan azt a február 24-i támadással Oroszország tervezte.

Arahamija szerint a tárgyalási alap az lenne, ha az ukrán erők vissza tudnák szorítani az orosz csapatokat, vagy azok maguktól visszavonulnának a február 24-én érvényes frontvonalak mögé, azaz a 2014-ben felerészben elfoglalt Donyeck és Luganszk megyék szakadár területeire, illetve délen a Krím félszigetre. Ez összesen körülbelü 45 ezer négyzetkilométeres, hivatalosan Ukrajnához tartozó területet jelent, ehhez képest jelenleg Oroszország – és az általa függetlennek elismert donyecki és luganszki szakadárok – összesen 130 ezer négyzetkilométert tartanak ellenőrzésük alatt, azaz a 603 ezer négyzetkilométeres Ukrajna több mint 20 százalékát.

A brit védelmi minisztérium állítja, hogy Oroszország az elmúlt 48 órában valószínűleg megújította erőfeszítéseit az Ukrajna keleti részén fekvő Izjum városától délre, itt korábban az előrehaladásuk megrekedt. A város 120 kilométerre fekszik Szeverodonyecktől, ahol heves voltak az elmúlt napokban. Az oroszok célja az lehet, hogy ebből az irányból is megtámadják a várost, hogy körbe tudják keríteni.

Az ukrán-magyar határszakaszon 6769 ember lépett be pénteken Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül 5836-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 346 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták. Vonattal 298 ember, köztük 136 gyerek érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre pénteken.

Kiszabadult az orosz fogságból az a doktornő, aki a mariupoli kórházban testkamerával rögzítette a háború borzalmait – írta a Sky. Az 53 éves Julija Pajevszka 256 gigabájtnyi anyagot gyűjtött össze két hét alatt, amit később átadott az AP hírügynökségnek. A felvételeken jól látszik, milyen megfeszített munkával küzdenek a sebesültek életéért.

Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy már otthon van a Taira becenevű orvos, aki tamponok közé rejtette az adatkártyát, és az orosz katonák nem tudták elvenni tőle az ellenőrző pontokon.

A Vaszilij Bekh vontatóhajó utánpótlást és katonákat szállított, amikor elsüllyesztették az ukrán egységek Fekete tengeren – állítja az Makszim Marcsenko a odesszai katonai igazgatóság vezetője. A hajót Asztrahanyban gyártották, és 2017-ben csatlakozott az orosz flottához.

Az ukrán belügyminiszter, Denisz Monasztirszkij arról beszélt az ukrán tévében, hogy évekig eltarthat az ország aknamentesítése, mert hatalmas területet kell átvizsgálniuk.

„A településeket, a települések határát, a települések közötti utakat, erdősávokat, víztározókat kell megszabadítanunk az aknáktól, körülbelül 270 ezer négyzetkilométert. Sem a víztározókban, sem a strandokon nem ajánlott az úszás, Odessza környékén egy fürdőzőt egy felrobbant akna ölt meg. A területek megtisztításához olyan speciális eszközökre lesz szükségünk, amik most alig állnak rendelkezésre” – mondta.

„Az EU nem katonai szervezet, katonapolitikai blokk, ellentétben a NATO-val, ezért mindig is azt mondtuk (.), semmi kifogásunk nincs ellene. Bármely ország szuverén döntése, hogy csatlakozik-e egy gazdasági egyesüléshez vagy sem, és az adott gazdasági egyesülésen múlik, hogy vegyen-e fel új államokat a tagjai közé vagy sem” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a 25. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum pénteki plenáris ülésén.

Szerinte az ukrán gazdaság szerkezete nagyon nagy támogatásokat igényel, és ha Ukrajna nem védi meg a belső piacát, akkor végül félgyarmattá válik. Nem tartotta valószínűnek, hogy a szomszédos ország visszaállítja majd az elveszett repülőgépgyártását, hajógyártását, elektronikai iparát és más kritikus iparágait, mert az európai óriások nem fognak versenytársat teremteni maguk számára. Lehetségesnek nevezte, hogy Ukrajnában „valamiféle összeszerelő gyártás” megvalósítható.

„Mi mindig is elleneztük az ukrán terület katonai birtokba vételét, mert ez veszélyezteti a biztonságunkat, ez ellen léptünk fel, de ami a gazdasági integrációt illeti, kérem, az Isten szerelmére, ez az ő döntésük” – mondta.

Putyin szerint Oroszország abban érdekelt, hogy minden szomszédja jólétben éljen, és „elkerülhetetlennek” nevezte a kapcsolatok helyreállítását. Bírálóan szólt ugyanakkor az ukrán elitről, amely szerinte az ország „civilizációs választásáról” valójában meg akarja védeni a pénzt, amit a néptől ellopott. (MTI)

Csütörtök legfontosabb híre volt, hogy az Európai Bizottság is kész elősegíteni Ukrajna európai integrációját. Az, hogy az EB támogatja a tagjelölti státuszt még csak a folyamat egyik első lépése, de Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint egy olyan lépés, ami az ukránok közelebb viszi a győzelemhez.

Ursula von der Leyen, az EB elnöke azért megjegyezte, a jogállamiság, az oligarchák, a korrupció elleni küzdelem, és az alapvető jogok terén még sok munka vár rájuk.

• Putyin beszédet mondott egy szentpétervári konferencián, többek között azt állította ebben az orosz elnök, hogy minden célját elérte az ukrajnai hadművelet, és a Nyugat öngólt lőtt a szankciókkal.
• Váratlanul Kijevbe látogatott Boris Johnson, a brit miniszterelnök bejelentett egy nagyszabású katonai kiképzőprogramot.
• Az Európai Bizottság péntek délelőtt ülésezett, hogy gyorsított ütemben véleményezze Ukrajna csatlakozási pályázatát. Az EB úgy döntött: támogatja Ukrajna tagjelölti státuszát.
• Szeverodonyeckben még mindig komoly harcok zajlanak, a helyi vegyiművekben megbúvó civilek már nem tudják elhagyni az óvóhelyet.
• A francia elnök szerint valószínűtlen, hogy sikerül megegyezni az oroszokkal a gabonaexport kérdésében. Az ukrán gazdák idén csak nehézkesen tudnak aratni, és a még a tavalyi gabona jó része is a nyakukon maradt.
• Hiába nyert idén Ukrajna az Euróvíziós Dalfesztiválon, jövőre nem rendezheti meg a versenyt a háborús viszonyok miatt.

Már 115 napja tart az orosz-ukrán háború, amelynek előző napi híreit ebben a közvetítésünkben éri el.