Kiadta az Európai Bizottság a hivatalos véleményét Ukrajna EU-csatlakozási szándékáról: eszerint a Bizottság támogatja, hogy Ukrajnát hivatalosan is az Európai Unió tagjelölt országává nyilvánítsák. Ezt Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke jelentette ki sajtótájékoztatóján, Brüsszelben.
Javasoljuk, hogy Ukrajna kapja meg a tagjelölt státuszt, azzal a feltétellel, hogy az ország számos fontos reformot hajt végre. Ukrajna egyértelműen elkötelezte magát az európai értékek és normák betartása mellett, és már a háború előtt elindult az EU felé vezető úton
-mondta. A Bizottság elnöke indoklásában kifejtette, hogy Ukrajna az uniós szabályok, normák és sztenderdek nagyjából 70 %-át már végrehajtotta. „Mégis fontos munka vár még ránk a jogállamiság, az oligarchák, a korrupció elleni küzdelem és az alapvető jogok terén” – mondta von der Leyen.
„Az ukránok készek meghalni az európai perspektíváért. Azt akarjuk, hogy velünk együtt éljék meg az európai álmot” – írta ki a Bizottság elnöke a Twitterre, nem sokkal a bejelentés után.
Ezzel a lépéssel ugyan közelebb kerülhet a háborúban álló ország az európai integrációhoz, de a tagjelöltségre még az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak is áldását kell adnia a jövő heti uniós csúcson.
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök a Twitteren azt írta, hogy a döntés az első lépés az EU-tagság útján, amely minden bizonnyal közelebb viszi az ukránokat a győzelemhez.
Ahogy arról írtunk csütörtöki cikkünkben, az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat első lépcsője, hogy az adott állam megkaphassa a tagjelölti státuszt, azaz hivatalosan is elismerje az EU, hogy az ország készen áll a csatlakozásra. Ennek eggyel visszafogottabb változata a potenciális tagjelölti státusz, ami ugyan formálisan nem jelent előrelépést a folyamatban, de az unió jelzi, hogy komolyan veszik a csatlakozási szándékot, és készek a társulási szerződéseknél is nagyobb együttműködésre a tagállammal – de ehhez szedje rendbe is magát.
Hivatalosan most öt országot tartanak nyilván tagjelöltként: Törökországot, Észak-Macedóniát, Montenegrót, Szerbiát és Albániát. Rajtuk kívül két államot, Bosznia-Hercegovinát és Koszovót tart számon az Európai Bizottság potenciális tagjelöltként. A tagjelölti és potenciális tagjelölti státusz pénzügyi támogatást is jelent: a 2021-2027-es időszakban 14,2 milliárd eurót (csütörtöki árfolyamon 5667 milliárd forintot) osztanak szét a hét ország között.
Ukrajna az orosz–ukrán háború kitörése után, február 28-án adta be a csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. Nem sokkal utána részletesen is írtunk arról, hogy bár meleg szavakkal fogadták a kormány szándékát Brüsszelben, komolyabb lépésekre egyhamar nem számíthatott. Háború ide vagy oda, nem létezik gyorsított felvételi eljárás, így a felvételi kérelmükkel az évekig tartó rendes ügyvitelben foglalkoznak majd. Március óta Kijev kitöltötte a csatlakozási kérdőívet, és bár Zelenszkij elnök áprilisban úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna „maximális sebességgel” haladhat az EU-csatlakozás útján, azóta nem történt érdemi előrelépés.
A múlt héten viszont Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az ukrán fővárosba látogatott, és bejelentette: a hónap végén tervezett uniós csúcs előtt a brüsszeli testület véglegesíti az álláspontját Ukrajna EU-csatlakozásáról. Az Európai Bizottság a lengyel OSW intézet jelentése szerint kétféle dokumentumverzión dolgozott: az egyikben pozitív választ ígértek az ukrán uniós törekvésekre, míg a másikban időben eltolnák a döntést, és a lépést számos feltétel előzetes teljesítésétől tették volna függővé. A két verzió közötti döntés azon is függhetett az intézet szerint, hogy milyen eredményre jutnak a legnagyobb uniós országok vezetői az ukrán elnökkel folytatott csütörtöki tárgyalásukon.
A francia elnök, a német kancellár és az olasz miniszterelnök ugyanis Kijevbe látogatott csütörtökön, ahol találkoztak Zelenszkijjel is, tárgyalásukon – Klaus Iohannis román elnökkel kiegészülve – pedig az utólagos nyilatkozatok alapján pozitívan nyilatkoztak a csatlakozási folyamatról:
- Olaf Scholz szerint Ukrajna „az európai család része”, és támogatják, hogy az ország tagjelölti státuszt kapjon;
- Emmanuel Macron is kiemelte, hogy támogatják a jelöltséget, és részletes tervet is kidolgoznak majd a csatlakozási folyamathoz;
- Mario Draghi pedig azt hangsúlyozta Kijevben, hogy az EU „nem lassíthatja a csatlakozási folyamatot”, hiszen az ukránok az európai projekt alapját, a demokráciát és a szabadságot védik.
Ha Ukrajnának sikerülne meggyőznie nemcsak a Bizottságot, de mind a 27 tagállamot is arról, hogy megérdemlik a tagjelölti státuszt, majd ezt megszavazná az Európai Parlament is, az sem jelentené azt, hogy azonnal megkezdhetnék a csatlakozási tárgyalásokat. A Bizottságnak ki kell dolgoznia a tárgyalások keretét, amelyet az összes tagállamnak szintén egyhangúlag kell jóváhagynia, Ukrajnát pedig még a tárgyalások előtt arra kérik majd, hogy kezdje meg a reformokat a csatlakozáshoz.
Moldovának is tagjelölti státuszt javasol a Bizottság, Grúziának viszont még nem
Ukrajna mellett az utóbbi hónapokban két másik posztszovjet ország, Moldova és Grúzia is benyújtotta a tagság iránti kérelmét. Ursula von der Leyen bejelentette, hogy az Európai Bizottság azt ajánlja a tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak, hogy adja meg a tagjelölti státust Moldovának, de Grúziának még további feltételeket kell ehhez teljesítenie. Ursula von der Leyen közölte, Moldova és Grúzia is bizonyította elkötelezettségét az európai uniós értékek betartása iránt, de míg Moldova szilárd alapot teremtett ahhoz, hogy tovább igazodjon az uniós joghoz, Grúzia a tagjelölt státuszt akkor kaphatja meg, ha bizonyos kérdéseket rendez.
A Politicónak korábban név nélkül arról beszéltek uniós tisztviselők, hogy bár Moldova csatlakozására a hivatalban lévő EU-párti kormánynak köszönhetően több esélyt látnak, Grúziával kapcsolatban kevésbé bizakodóak, ugyanis az elmúlt éveket heves politikai harcok és a demokrácia leépülése jellemezte az országban.
