- Hekkertámadásra hivatkozva száz perc késéssel kezdődött meg az orosz elnök beszéde a szentpétervári gazdasági fórumon.
- Vlagyimir Putyin szerint a globális gazdasági nehézségeket nem Oroszország okozta az ukrajnai hadműveletekkel, hanem a Nyugat, amely továbbra is gyarmati politikát folytat.
- A Nyugat vádolása és Oroszország felelősségének csökkentése volt a beszéd vezérfonala.
- Az ország elleni nyugati szankciókkal az EU és az Egyesült Államok öngólt lőtt, Oroszországot nem rengette meg – legalábbis az optimista elnöki beszéd szerint.
- Lazább szabályozást ígért az adózással kapcsolatos bűncselekményekkel kapcsolatban, a gazdaság felpörgetésének reményében.
- A háborús feszültségről viszonylag keveset szólt Putyin. Inkább optimista, hazafias lelkesítő beszédet tartott, otthoni befektetésekre ösztönözte az orosz gazdaság szereplőit.
Megsértette a nyugat a piac eddigi elveit, a magántulajdon szentségét, a valutákba vetett bizalmat, mindezt „elavult geopolitikai érdekek illúziója miatt” – jelentette ki Vlagyimir Putyin a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon (PMEF). Az évente megtartott rendezvénynek különös jelentőséget adott, hogy Oroszország Ukrajna február 24-én megindított inváziója miatt újabb, és a 2014-esnél minden tekintetben súlyosabb nyugati gazdasági szankciókkal néz szembe. Ezek ha nem is azonnal, de alapvetően befolyásolják Oroszország gazdasági mozgásterét. (A háború 104. napjáról itt olvashatja percről percre tudósításunkat.)
Az orosz elnök szóvivője előzetesen azt mondta, a beszéd elsősorban a gazdaságról fog szólni, miután a nyugati világ „példátlan gazdasági háborút indított” Oroszország ellen. Dmitrij Peszkov nem tett említést Ukrajnáról, annak megtámadásáról, tehát arról, hogy mi váltotta ki ezeket a szankciókat. A fórum lényegében nyugati országok nélkül zajlik, 130 ország képviseletével. Putyin 100 perc csúszással kezdte meg beszédét – miután hivatalosan hekkertámadás érte a fórumra való beléptetést biztosító rendszert.
„Az Egyesült Államok az Úr küldöttjének nyilvánította magát a hidegháború győzteseként, és erre hivatkozva csak saját érdekeire van tekintettel”
– mondta Putyin az előzetesen várható szellemben szólva Oroszország és a Nyugat várható kapcsolatáról.
Putyin szerint az Oroszország ellen bevetett szankciók ostobák és átgondolatlanok voltak – a Nyugat szempontjából.
„Az orosz vállalkozók, a hatalom összeszedetten reagált”, lépésről lépésre stabilizáltuk a helyzetet, biztosítottuk a gazdaság pénzügyi likviditását – közölte az elnök, amely szerint kudarcot vallott a nyugat a gazdasági szankciókkal.
A rubel nem gyengült, a szakértők jelzései Oroszország gazdasági összeomlásáról nem igazolódtak – mondta Putyin, aki az első nagy tapsot azzal aratta, hogy az ország készen áll a kihívások kezelésére.
„Semmi sem lesz úgy, mint régen” – közölte az elnök.
Az elnök szerint a külkereskedelmi mérleg javulásával Oroszország pénzügyi tartalékai nőttek, ami növeli a gazdasági stabilitást. (Kétségtelen, hogy az energiahordozók árának növekedésével az exportbevételek nőttek, miközben a szankciók miatt az import csökkent. Ez növeli a külkereskedelmi többletet, viszont meg is fosztja Oroszországot attól, hogy fontos technológiai eszközökhöz jusson hozzá, ami nem csak a lakosság komfortérzetét befolyásolja, de hosszabb távon a gazdaság működését is.)
Putyin szerint a Nyugat öngólt lőtt
400 milliárd dollár gazdasági veszteséget szenvedett el az EU gazdasága – állította Vlagyimir Putyin. Az elnök szerint szociális, gazdasági nehézségeket okozott magának az Egyesült Államok és az EU, sőt, egyes tagországokban 20 százalék az infláció. Hogy mely országokban érte el a 20 százalékot, azt az orosz elnök nem közölte.
Elismerte, hogy Oroszországban is magas az infláció, 9 százalékos, ám az szerinte csekélység ahhoz képest, amit a Nyugat szenved el.
„Mindez szociális problémákhoz vezet nyugaton. Igen, nekünk is megvan a magunk nehézsége, de most azokról szeretnék beszélni” – Putyin szerint ezeket a problémákat most Nyugaton megpróbálják elnyomni, zárójelbe teszik a demokráciát. Az emberek és a nemzetgazdaságok érdekei háttérbe szorulnak Nyugaton, jönnek az új, populista erők, vagy olyanok, amelyek változást ígérnek, de valójában olyanok, mint elődeik.
„Az EU végleg felőrölte saját gazdasági szuverenitását. Idegen zenére táncol” – mondta Putyin, felidézve a Szovjetunió idején gyakran használt fordulatot, amikor a nyugati országok Egyesült Államokkal szembeni tehetetlenségét akarták hangsúlyozni.
„Mi köze mindehhez a mi katonai akciónknak a Donbaszban?” – tért rá először az ukrajnai helyzetre Putyin. Szerinte az Egyesült Államok 38 százalékkal növelte készpénzállományát két év alatt, példátlanul növelve az inflációt. Az EU-ban az euró készpénzállománya 20 százalékkal nőtt az elnök szerint.
„A Donbasz orosz felszabadításához ennek semmi köze” – Putyin szerint az európai bürokraták és az amerikai vezetés téves gazdaságpolitikája, rendszerszintű problémák vezettek az energiaárak emelkedéséhez és a gazdasági nehézségekhez.
„Igen, a mi akciónk is hozzájárult” – de Putyin szerint nem ez a lényeg.
250 milliárd dollár volt az Egyesült Államok importja havonta tavaly, ez most 350 milliárd dollárt tesz ki – Putyin szerint ez is olyan növekedés, amelynek valójában nincsen meg a pénzügyi alapja.
Az Egyesült Államok élelmiszerexportőrből importőr lett és csupán a dollár gyorsuló nyomtatásával fedezi szükségleteit – állítja az orosz elnök. Ezzel rátért a felvezetett gondolat lényegére: nem éri meg dollárban és euróban tartani a vagyont és azon keresztül kereskedni. Ez összhangban van az orosz törekvésekkel, hogy csökkentse a dollár és az euró stratégiai szerepét.
Demagógok vádolják csak Oroszországot
Putyin szerint a jelenlegi válságból adódó drágulás, az éhínség várható növekedése a világ szegényebb országaiban a Nyugat felelőssége, nem pedig Oroszországé. „Persze, jól is eshetne, hogy Oroszország annyira jelentős, hogy képes lenne ilyen változásokra”, de ez a vád alaptalan – mondta Putyin. Megjegyezte, hogy a problémák sok évvel ezelőtt kezdődtek a nyugatiak újszerű gyarmati politikája miatt. „Óvatosabb kivitelben” zajlik most is a nyugati gyarmatosítás „elsőre nem is feltétlenül látszik”, mondta Putyin. A lényeg szerinte az, hogy ez a kizsákmányolás továbbra is folytatódik, ezért Oroszországot csak a demagógok vádolják azzal, hogy a nehézségeket ő okozta.
A beszédnek ebben a részében elismerte, hogy a búzaexportra hatással van az ukrajnai helyzet, de Oroszország felelősségét itt sem vállalta fel.
Ukrajna aknátlanítsa a fekete-tengeri kikötőket és az orosz fél kész átengedni a polgári szállítmányokat – állt elő a javaslattal ismét Putyin – miközben a kikötők orosz haditengerészeti blokád alatt állnak. Putyin szerint egyébként sem sok az az 5-6 millió tonna búza a világ 800 millió tonnás igényéhez képest, ráadásul, ha annyira kell, lehet szárazföldön is szállítani, akár Belaruszon át.
Szerinte a Nyugat csak hídfőállást akar kiépíteni Ukrajnában, hogy a NATO révén szorítsa hátrébb Oroszországot.
„A hadművelet minden célját elérjük”
– mondta az ukrajnai, Oroszországban háborúnak nem nevezhető katonai akcióról Putyin, ismét tapsot aratva.
A nyugati ajtó becsukódik, a globális kinyílik
Putyin szerint Oroszország képes a globális versenyben helyt állni, új partnereket talál, miután a Nyugat elzárkózik. A potenciális partnereket szavai szerint most szándékosan nem akarta felsorolni a beszédben.
Nyitást, kevesebb bürokráciát ígért, megkönnyítendő a vállalkozások működését. Eredményként említette, hogy az adóvizsgálatok száma hatodára csökkent – tapsot aratott ezzel is.
Putyin szerint kockázatközpontú ellenőrzések kellenek, amelyek hatékonysága nem az adóhatósági vizsgálatok nagy számában, hanem a célzottságban rejlik.
Jóvá tehető az adócsalás
Csökkenteni kell az elévülési időt az adózással kapcsolatos bűncselekményeket illetően, továbbá a veszteség befizetése esetén kiváltható lesz a büntetés is – állt elő szokatlanul engedékeny hozzáállást sugalló javaslattal Putyin.
Ezután következett a beszéd hazafias része, amely egyrészt az otthoni befektetések fontosságára próbálta felhívni az orosz gazdaság képviselőinek figyelmét, másrészt a szociális, kulturális élet fejlesztését célzó társadalmi felelősségvállalásra hozott fel történelmi példákat, hogy ezzel is ösztönözze hasonlóra az orosz vagyonosokat.
Azzal érvelt, hogy az öröklött vagyon elpárologhat, amit viszont képtárak, színházak, a vidéki Oroszország kulturális, szociális felvirágoztatására költenek, az lehetővé teszi, hogy nevüket örökre beírják a történelembe, amit már senki sem vehet el tőlük.
A vidéki Oroszország infrastrukturális fejlesztése is nagy hangsúlyt kapott, valamint a mezőgazdaságból élő települések erősítése is. Utóbbit a mezőgazdasági termékek exportjára kivetett adóból támogatná Putyin, ezzel biztosítva a program anyagi forrását.
Putyin keveset beszélt a háborúról
A beszédet áthatotta a lelkesítés, amely mellett szinte eltörpült az Ukrajna ellen indított háború és az arra adott nyugati válaszok jelentősége – miközben az orosz állami tévében a beszéd előtt a meghívott újságírók, elemzők „a NATO által indított háborúról” beszéltek, amely ellen minden erővel küzdenie kell Oroszországnak.
Putyin viszont a háborús feszültségről ebben a formában keveset beszélt. Végig a gazdasági, szociális vonal dominált, többek között kiemelve, hogy a legrászorultabbak, a nyugdíjasok, családosok támogatása továbbra is az állam elsődleges feladatai között van. Mindezt felelősségteljes gazdálkodás mellett, kiszámítható központi költségvetést ígérve mondta az elnök.
Eközben az Oroszországba irányuló nyugati export szankciókkal való ellehetetlenülése okán az import kiváltásának fontosságáról szólt – itt is inkább a lelkesítést, semmint a konkrétumokat előtérbe helyezve.
Putyin szerint a hadiipar már megoldotta a nyugati import kiváltását – ez valójában optimistább kép a valóságnál –, most az elnök a gazdaság többi területén is hasonlót szorgalmazott. Putyin szerint a nyugati orientációjú, monopoláris berendezkedés véget ért, Oroszország ehhez igazodva keres új lehetőségeket és partnereket.
A beszéd azt a megközelítést erősítette, amelyet az orosz állami tévében megszólaló – magától értetődően kizárólag hatalompárt elemzők – sugalltak, igaz, akaratlanul a Kreml felé kritikát is megfogalmazva: a gazdasági, politikai tektonikus mozgások lendületet adnak az orosz gazdaság átalakításának, miután az az elmúlt húsz évben valójában keveset mozdult el a nyersanyag exportjára épülő alapokról.