Váratlanul Kijevbe utazott Boris Johnson, katonai kiképzőprogramot ajánlott fel az ukrán haderőnek

2022. június 17. – 07:43

frissítve

Váratlanul Kijevbe utazott Boris Johnson, katonai kiképzőprogramot ajánlott fel az ukrán haderőnek
Ukrán katona egy kilőtt orosz harckocsi mellett – Fotó: Anatolii Stepanov / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A következők történtek eddig a háború 114. napján:

  • Putyin beszédet mondott egy szentpétervári konferencián, többek között azt állította ebben az orosz elnök, hogy minden célját elérte az ukrajnai hadművelet.
  • Váratlanul Kijevbe látogatott Boris Johnson, a brit miniszterelnök bejelentett egy nagyszabású katonai kiképzőprogramot.
  • Az Európai Bizottság péntek délelőtt ülésezett, hogy gyorsított ütemben véleményezze Ukrajna csatlakozási pályázatát. Az EB úgy döntött: támogatja Ukrajna tagjelölti státuszát.
  • A brit védelmi minisztérium szerint nagyobb a háborúellenesség az oroszok körében, mint azt a közvélemény-kutatások mutatják, az elit egy része kivándorolni készül.
  • Szeverodonyeckben még mindig komoly harcok zajlanak, a helyi vegyiművekben megbúvó civilek már nem tudják elhagyni az óvóhelyet.
  • Macron szerint valószínűtlen, hogy sikerül megegyezni az oroszokkal a gabonaexport kérdésében.

Wopke Hoekstra holland külügyminiszter pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a kormány ésszerűnek és méltányosnak találja az Európai Bizottság aznap ismertetett javaslatát, és Hollandia „az európai egység érdekében” pozitívan áll a tagjelölti státusz megadásához. A külügyminiszter szerint azonban még évekbe telhet, mire Ukrajna és Moldova csatlakozik az EU-hoz, mert meg kell felelniük egyebek között az úgynevezett koppenhágai kritériumoknak, köztük a jogállamiság és a működő piacgazdaság kritériumának.

„Ez egy szilárd követelményrendszer, amely nem képezheti alku tárgyát”.

Mark Rutte holland kormányfő úgy nyilatkozott, hogy az Európai Bizottság „ésszerű kompromisszumot” talált azáltal, hogy bizonyos feltételek mellett ajánlott tagjelöltségi státuszt Ukrajnának. „Kijevnek azonban még sok házi feladata van a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt”. Rutte korábban azt mondta, hogy a háború előtt Ukrajna nagyon messze volt a tagjelöltségtől, pénteken mégis üdvözölte a döntést.

(MTI)

Két ismert orosz pranker Volodimir Zelenszkijnek kiadva magát állítólag telefonon rávette J. K. Rowlingot arra, hogy az ukrán címernek megfelelően rajzolja át Harry Potter homlokán a sérülést, mert „tekintettel a geopolitikai helyzetre” a Z alak nem szerencsés. A felvétel többször vágva, az eredeti, angol szöveget elnyomva jelent meg. Mindez sokat erősít azon a gyanún, hogy az ugratás a valóságban nem történt meg, vagy nem úgy, ahogyan a felvétel sugallja.

A részletekről itt írtunk >>>

Közös sajtótájékoztatót tartott pénteken Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök. Zelenszkij elmondása szerint megvitatták a keleti front állását, arról is beszéltek, hogy lehetne fokozni az Oroszország elleni szankciókat. Az ukrán elnök szerint „jelentős” volt a pénteki megbeszélésük, fontos információk hangzottak el. Zelenszkij köszönetet mondott a „páratlan” segítségért, amit Nagy-Britannia nyújt Ukrajnának.

Boris Johnson arról beszélt, hogy nagyszerű érzés Kijevben lenni, és látni, hogy visszatér az élet az utcákra. Nagyon pozitívnak tartja, hogy az ukrán főváros mennyivel „élettel telibb”, mint néhány héttel korábban. „Ugyanakkor nem szabad elfeledkeznünk arról a tényről, hogy pár órányira innen folytatódik a barbár támadás az ártatlan emberek ellen, városokat és falvakat rombolnak porig.”

Johnson szerint a bizonyítékok azt mutatják, hogy az orosz hadsereg nagyon súlyos veszteségeket szenved el, miközben semmit sem sikerült elérniük az invázió elején kitűzött célok közül, az orosz hadi kiadások pedig „kolosszálisak”. Ígéretet tett arra, hogy az ukrán kormánnyal együttműködve kidolgozzák, hogyan lehetne újraindítani a Fekete-tengeren keresztül a gabonaexportot, amit megfogalmazása szerint Putyin „túszul ejtett.”

Boris Johnson brit miniszterlenök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben – Fotó: Str / AFP or licensors
Boris Johnson brit miniszterlenök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben – Fotó: Str / AFP or licensors

A brit miniszterelnök másodszor járt az ukrán fővárosban a háború kitörése óta, először áprilisban tárgyalt Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel. A mostani látogatás azért váratlan, mert Johnson eredetileg Doncasterben tanácskozott volna a Konzervatív Párt képviselőivel és helyi tanácsosaival. Twitter-bejegyzésében azt írta:

„Jó újra Kijevben lenni.”

Boris Johnson egy új katonai kiképzőprogram elindítását ajánlotta fel az ukrán hadseregnek. 120 nap alatt 10 ezer katonát képeznének ki a britek. Zelenszkij szerint a program megváltoztathatja „a háborús egyenletet”, mert Ukrajna legfőbb erejét, a győzelembe vetett hitet használja ki. Az egyeztetésen szó esett az Ukrajnának nyújtott gazdasági és fegyverszállítmányokról is.

(Guardian)

A háborús feszültségről viszonylag keveset beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon (PMEF), inkább hazafias lelkesítő beszédet tartott, hazai befektetésekre ösztönözve az orosz gazdaság képviselőit. A beszéd 100 perc csúszással kezdődött, a hivatalos indoklás szerint hekkertámadás áll a csúszás hátterében.

Putyin szerint a szankciókkal öngólt lőtt az EU és az Egyesült Államok, Oroszországot nem rengették meg az intézkedések. Arról is beszélt, hogy a gyarmati politikát folytató Nyugat felelős a globális gazdasági nehézségekért, és nem az Ukrajna elleni háború. „Az Egyesült Államok az Úr küldöttjének nyilvánította magát a hidegháború győzteseként és erre hivatkozva csak saját érdekeire van tekintettel” – jelentette ki Putyin. Azt is állította, hogy minden célját elérték az Ukrajnában zajló „hadműveletnek.”

A beszédről készült beszámolónkat itt olvashatja.

Ukrajna vízumkötelezettséget vezet be az orosz állampolgárokkal szemben – jelentette be Volodimir Zelenszkij Telegramon.

Ukrajnának szembe kell szállnia a nemzetbiztonságát, szuverenitását és területi integritását fenyegető példátlan fenyegetésekkel – jelentette ki az ukrán elnök.

A rendelet július elsejétől érvényes.

(Guardian)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hologramként jelent meg a párizsi VivaTech-en, ahol Star Wars-utalással kért segítséget globális technológiai cégektől – írja az Euronews.

Zelenszkij elismerte, hogy szokatlan, hogy egy elnök vagy kormányfő hologramon keresztül beszél, de szerinte nem csak ebben hasonlít a Star Wars-ra az élet, hanem abban is, hogy az ukránok „legyőzik a Birodalmat”. Zelenszkij pólóján futurisztikus katonák voltak, valamint egy „Gyere a sötét oldalra” felirat, ami szintén utalás a Csillagok háborújára.

Zelenszkij hologramként. – Fotó: Benoit Tessier/Reuters
Zelenszkij hologramként. – Fotó: Benoit Tessier/Reuters

„A világon egyetlen ország sem kínál ekkora lehetőséget a legfejlettebb technológiák állami szintű használatára. Ukrajna egy lehetőség az Ön számára.” – mondta Zelenszkij csütörtökön a technológiai vásáron.

Az ukrán elnök arra sürgette az országokat, hogy támogassák azt a „kölcsönbérlési” programot, amelyet a második világháború korszaka ihletett. Ez a program annak idején lehetővé tette Washington és a szövetségesei számára a katonai felszerelések kölcsönzését vagy bérbeadását.

100 perc késéssel megkezdődött Vlagyimir Putyin beszéde a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon. Az orosz elnök szerint a Nyugat megsértette a piac eddigi elveit, a magántulajdon szentségét, a valutákba vetett bizalmat, mindezt „elavult geopolitikai érdekek illúziója miatt”.

„Az Egyesült Államok az úr küldöttjének nyilvánította magát” a hidegháború győzteseként és erre hivatkozva csak saját érdekeire van tekintettel – mondta az elnök, az előzetesen várható szellemben szólva Oroszország és a nyugat várható kapcsolatáról.

Az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) egy különleges művelet során „semlegesítette az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kiterjedt hírszerző hálózatát”, amelyről azt állítják, hogy ukrán csapatok után kémkedett.

Az SBU azt állítja, hogy 19 orosz ügynököt tartóztatott le Kijevben, Harkivban, Odesszában és Zaporizzsjában, valamint Dnyipropetrovszk és Vinnicja régiókban. A csoportot az FSZB egyik ügynöke vezette Herszon régióban.

A hálózat által összegyűjtött információk között szerepeltek a kritikus infrastruktúra és az ukrán katonai egységek elhelyezkedésének elektronikus térképei is – közölte az SBU.

(Sky News)

Már másfél óránál is többet késik Vlagyimir Putyin beszéde a Szentpétervári Nemzetzköi Gazdasági Fórumon (PMEF). Az orosz elnök késését korábban hekkertámadással magyarázták, amely következtében az ülésre beengedő rendszer megsérült.

A terem ugyanakkor már nézőkkel tele, a beszéd – amelyet már napokkal korábban rendkívül fontosnak minősített az orosz állami sajtó – mégsem kezdődött el.

A 2023-as Eurovíziós Dalfesztivált nem lehet megrendezni Ukrajnában, tekintettel a háborúra – közölte az Európai Műsorsugárzók Szövetsége. A szervezők a BBC-vel tárgyaltak arról, hogy az eseményt inkább az Egyesült Királyságban rendezzék meg.

Az Európai Bizottság Ukrajna szomszédjának, Moldovának tagjelölti státuszát is támogatja – írja a Guardian.

Moldova elnöke, Maia Sandu üdvözölte az Európai Bizottság döntését. Sandu szerint országa több erőfeszítést szeretne tenni olyan kulcsfontosságú területeken, mint az igazságszolgáltatás reformja, a korrupció elleni küzdelem, a közigazgatás és az emberi jogok.

A Kreml reagált arra, hogy az Európai Bizottság javasolja Ukrajna EU-s tagjelölti státuszát.

Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az újságírókkal tartott szokásos tájékoztatóján elmondta, hogy Oroszország szorosan követi Ukrajna törekvéseit, hogy EU-taggá váljon. „A kérdés fokozott odafigyelést igényel, mert mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy Európában felerősödnek a viták az EU védelmi összetevőinek megerősítéséről” – mondta el a szóvivő.

Peszkov újságíróknak elmondta, hogy Oroszország ukrajnai „speciális hadműveletének” célja továbbra is az, hogy „megmentse és megvédje a kelet-donbászi régió lakosságát a kijevi erők barbár támadásaitól”.

Oroszország kapcsolatban áll Törökországgal az ukrajnai gabonaexport ügyében, de ukrán részről sok a bizonytalanság – tette hozzá Peszkov.

(Guardian)

A tervezettnél egy órával később tartja meg beszédét Vlagyimir Putyin a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon. Az orosz állami Pervij Kanal szerint hekkertámadás érte a fórum ülésére való bejutást biztosító rendszert. Az orosz média már napokkal korábban beharangozta, hogy Vlagyimir Putyin „hihetetlenül fontos”, „nagyon érdekes” beszédet tart majd pénteken Szentpéterváron.

Az orosz elnök szóvivője előzetesen azt mondta, a beszéd elsősorban a gazdaságról fog szólni, miután a nyugati világ „példátlan gazdasági háborút indított” Oroszország ellen. Dmitrij Peszkov nem tett említést Ukrajnáról, annak megtámadásáról így arról, hogy mi váltotta ki a szankciókat. A szóvivő szerint a beszéd arról is szót ejt, mit lehet tenni a változó gazdasági és diplomáciai környezetben, amelyben Oroszország „új barátokat” talált. (A fórum lényegében nyugati országok nélkül zajlik, 130 ország képviseletével.)

Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij reagált az Európai Bizottság döntésére, miszerint támogatják Ukrajna EU-tagjelölti státuszát.

Zelenszkij a Twitteren azt írta, hogy a döntés az első lépés az EU-tagság útján, amely minden bizonnyal közelebb viszi az ukránokat a győzelemhez. Az ukrán elnök azt írta: hálás Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének a „történelmi döntésért”.

Zelenszkij hozzátette, hogy a jövő héten pozitív eredményt vár a Bizottságtól. A 27 EU-tagállam vezetői várhatóan a jövő heti brüsszeli csúcstalálkozón vitatják meg a Bizottság ajánlását. Ukrajna tagjelöltségéről ebben a friss cikkben írtunk bővebben.

(Guardian)

Az Európai Bizottság támogatja, hogy Ukrajnát hivatalosan is az Európai Unió tagjelölt országává nyilvánítsák. Ezt Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke jelentette ki, aki ukrán színekbe öltözve jelent meg az ülésen.

Ezzel a lépéssel ugyan közelebb kerülhet a háborúban álló ország az európai integrációhoz, de a tagjelöltségre még az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak is áldását kell adnia a jövő heti uniós csúcson. Friss összefoglalónkat a tagjelölti státuszról ide kattintva olvashatja el.

A Kijevből visszatérő francia elnök, Emmanuel Macron kijelentette: valószínűtlennek tartja, hogy megegyezés szülessen Vlagyimir Putyinnal az odesszai kikötőben veszteglő gabonaexportról – írja a Guardian.

Macron azt mondta, hogy felveszik Oroszországgal és az ENSZ főtitkárával a kapcsolatot az ügy érdekében, de sok reményt nem fűz a dologhoz.

„…Nem nagyon hiszek ebben a megoldásban, mert néhány hete már tárgyaltam Putyin elnökkel, ő viszont nem akarta elfogadni az ezzel kapcsolatban kiadott ENSZ-határozatot” – mondta a francia elnök.

aFizikailag veszélyes, sőt, lehetetlen elhagyni a szeverodonyecki Azot vegyiműveket – mondta el Szergej Hajdaj, Luhanszk régió kormányzója.

A háború előtt 100 ezer lakosú városban már csak 10 ezer civil maradt, akiknek egy része a helyi üzemben húzta meg magát. Hajdaj szerint 568 ember tartózkodik az óvóhelyen, köztük 38 gyerek. Az onnan való kilépés csak teljes tűzszünet mellett lehetséges.

A városban továbbra is „házról házra” harcolnak az oroszok és az ukránok. Folyamatos az ágyúzás, de Hajdaj elmondása szerint nem szakadt meg a várossal a kommunikáció.

(Guardian)

Az ukrán haditengerészet állítása szerint eltalálta a Szpaszatel Vaszilij Bek nevű orosz vontatóhajót. A hajó állításuk szerint lőszert, fegyvert és személyzetet szállított a Kígyó-szigetre.

Odessza kormányzója, Makszim Marcsenko szintén írt a hajót ért támadásról.

A rakétatalálatról kering egy videó a közösségi oldalakon, azonban nem egyértelmű, hogy mikori a felvétel, illetve azt is nehéz kivenni rajta, hogy pontosan mi történik. Az ukránok állítását független forrás még nem ellenőrizte, az orosz haditengerészet pedig egyelőre nem kommentálta a hajó állapotát.

(Guardian)

„Tömegesen betegednek meg” az orosz katonák, akik cseresznyét loptak Melitopol közelében – állítja a város polgármestere, Ivan Fedorov.

A cseresznyét a gazdák lepermetezték, valószínűleg emiatt betegedtek meg a katonák, akik ettek a lopott gyümölcsből. Fedorov a történteket sajátos partizánakciónak értékelte, és elítélte, hogy az oroszok az ukránoktól loptak.

(Sky News)

A brit védelmi minisztérium kiadta reggeli jelentését, amelyben a háború körüli fejleményeket értékelik.

Eszerint az orosz csapatok próbálnak újra lendületbe jönni Popaszna és Szeverodonyeck körül.

A jelentés emellett Oroszország belső konfliktusaira tér ki. A minisztérium szerint a háború csak meggyorsította az orosz állam hosszútávú autoriter törekvéseit. Bár a közvélemény-kutatásokon az oroszok támogatják a háborút, a jelentés szerint az orosz népesség egy része aktívan, vagy passzívan ellenzi a megszállást.

Az ország elitjének egy része szintén szkeptikusan áll a konfliktushoz. A bevándorlási kérelmek alapján 15 ezer orosz dollármilliomos kívánja elhagyni az országot. A milliomosok motivációja egyrészt a háborúellenességből, másrészt a rájuk kirótt pénzügyi szankciókból is eredhet. Az orosz gazdaság komolyan megszenvedheti, ha ez a kivándorlás folytatódik – állítja a brit védelmi minisztérium.

Az Európai Bizottság pénteken ülésezik, hogy gyors ütemben véleményt nyilvánítson Ukrajna EU-tagjelöltségéről – írja a Guardian.

Ukrajna ezzel egy lépéssel közelebb került az EU-hoz való csatlakozáshoz. Soha ilyen gyorsan nem született vélemény jelölti státuszról, amelyet mind a 27 tagállamnak jóvá kell hagynia.

A véleményt a jövő heti EU-csúcson vitatják majd meg újra, ahol a tagállamok vezetői várhatóan jóváhagyják Ukrajna jelöltségét. A belépéshez azonban valószínűleg szigorú feltételeket szabnak ki, a csatlakozás évekbe, sőt évtizedekbe is telhet.

Franciaország, Németország, Olaszország és Románia egyaránt támogatja, hogy Ukrajna „azonnali” tagjelölti státuszt kapjon – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön Kijevben, ahová Olaf Scholz német kancellár és Mario Draghi olasz miniszterelnök is ellátogatott, hogy kifejezze támogatását.

Scholz szerint Ukrajna „az európai családhoz tartozik”, és Berlin továbbra is fegyvereket küld Kijevnek, ameddig szükséges.

Ukrajna tagjelölti státuszáról, a csatlakozási procedúráról, és arról, hogy mindez milyen üzenettel bír Putyin elnök számára, ebben a cikkben írtunk bővebben.

Az Egyesült Királyság fegyveres erőinek vezetője szerint Oroszországnak sokat veszített erejéből és „stratégiailag elvesztette” az ukrajnai háborút – írja a Sky News.

Sir Tony Radakin admirális hozzátette: Oroszország szárazföldi csapatainak 25 százalékát veszítette el aránylag kevés megnyert területért cserébe. Szerinte ha az oroszok kifogynak a csapatokból és a fejlett rakétákból, akkor soha nem fogják tudni elfoglalni egész Ukrajnát.

Radakin szerint Oroszország súlyos hibát követett el, miközben a NATO a finnek és a svédek csatlakozásával csak erősebbé lesz.

„Az orosz gép felőrlődik, miközben minden nap csak pár – két, három, öt – kilométert halad előre. Nehéz lesz Ukrajnának ez a hosszú harc. Mi támogatjuk Ukrajnát, az ország megmutatta, milyen bátor valójában” – mondta.

Radakin kiemelte még, hogy Oroszországnak több sebezhető pontja is van, mivel nagyon sok embert és csúcstechnológiás fegyvert veszít. Az ukránokat csak dicsérte az admirális, szerinte zseniális, ahogy felvették a harcot a megszállókkal szemben.

A mai a háború 114. napja. Az orosz-ukrán válság csütörtöki napjáról szóló közvetítésünket ide kattintva lehet elérni.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!