Humanitárius folyosót ígérnek az azovsztali acélgyárban rekedt civileknek az oroszok, a Kreml szerint Putyin nem hirdet háborút május 9-én

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök békéért könyörgött szerdai beszédében. Az elnök arról beszélt, hogy

„az orosz állam nem áll készen a háború leállítására. Arról álmodoznak, hogy elfoglalják Ukrajnát, és más európai országokat is. Arról álmodoznak, hogy Európa szabadsága megszűnik. De álmaik nem válnak valóra.”

Zelenszkij beszédében arra figyelmeztetett, hogy Oroszország inváziója átterjedhet más európai országokra is. „Most Ukrajnában dől el kontinensük jövője”, fogalmazott.

„Senki sem tudja megmondani, meddig tart még ez a háború. De hiszek abban, hogy a felszabadulásunk napja közeleg.”

Zelenszkij beszéde végén a háborúban elhunyt gyerekekről is beszélt: „emlékezzenek az ukrán gyerekekre, arra a 220 gyermekre, akiknek életét oltotta ki a háború”, mondta.

Az orosz külügyminisztérium szerdán Twitteren jelentette be, hogy megszünteti a diplomata-útlevéllel rendelkezők vízummentességét, ahogy a legtöbb európai országból érkező kormánytisztviselő vízummentességét is visszavonta, írja a CNN.

„Oroszország visszavonta a vízummentességet a diplomata-útlevéllel rendelkezőktől, ahogy az egyszerűsített vízumeljárásokat sem hajtja végre az EU, Dánia, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc hivatalos delegációinak tagjai, kormányai, parlamentjei, újságírói számára”, írta a külügyminisztérium.

Kigyulladt olajraktározók, temetés, betört ablaküvegek és kidőlt fák – ilyen Ukrajna több mint két hónappal a háború kezdete után. A háború 70. napja képekben itt.

Zelenszkij az ENSZ segítségét kérte a mariupoli civilek kimenekítésében – az ukrán elnök közvetlenül Antonio Gutteres ENSZ-főtitkárhoz fordult, azt kérte, segítsenek nekik evakuálni az Azovsztal acélgyárban ragadt embereket, írja a Sky News.

Mariupol polgármestere korábban jelezte, számos civil van jelenleg is a gyárban, köztük 30 gyermek. A komplexumot az orosz erők ostromolják, az „ottmaradt emberek élete pedig veszélyben van”, mondta Zelenszkij.

„Mindenki fontos számunkra. A segítségedet kérjük a megmentésükben”

– írta az ukrán elnök Gutteresnek. A civilek evakuálására irányuló legutóbbi sikeres menekítést az ENSZ és a Vöröskereszt koordinálta.

Oroszország azt állítja, hogy humanitárius folyosókat fog megnyitni a mariupoli Azovsztal acélgyárból, írja a Reuters az Interfax ügynökségre hivatkozva.

Orosz tisztviselők szerint május 5-én, 6-án és 7-én megnyitják a folyosókat, hogy biztosítsák az acélgyárban lévő civilek evakuálását. A város polgármestere korábban elmondta, a gyárban maradt rengeteg civil között 30 gyermek is van. A humanitárius folyosókra tett ígéretüket korábban többször megszegő orosz erők azt ígérték, hogy a katonai tevékenységeket erre az időre le fogják állítani.

Dnyipro polgármestere, Borisz Filatov szerint legalább egy orosz rakéta eltalálta a város központját, írja a BBC. „Támadás érte Dnyipro központját. Ne hagyják el óvóhelyeiket, és várják meg a hivatalos tájékoztatást”, írta a polgármester közösségi oldalán a város lakóinak címezve.

Olekszandr Kamiszin, az ukrán vasút vezérigazgatója azt mondta, hogy eltalálták Dnyipro vasúti létesítményeit. Hozzátette, az alkalmazottak közül senki sem halt meg a támadásban.

Csehország kész támogatni az orosz olajimport-tilalmát, amennyiben ennek végrehajtására halasztást kap, írja az MTI Petr Fiala cseh kormányfő szerdai sajtótájékoztatója alapján. Fiala szerint Csehországnak két, esetleg három év halasztásra van szüksége, amíg megnövelnék azon vezetékek kapacitását, amelyeken keresztül máshonnan érkezne a kőolaj az országba.

„Ezen feltételek teljesítése mellett Csehország kész támogatni a hatodik európai uniós szankciócsomagot”

– mondta a cseh miniszterelnök. „Támogatjuk az Oroszország elleni legkeményebb szankciókat, ez az álláspontunk nem változik”, tette hozzá.

Csehország tavaly 6,8 millió tonna kőolajat hozott be külföldről, 10,8 százalékkal többet, mint az előző évben – közölte a cseh ipari és kereskedelmi minisztérium. Az importált kőolaj 48,8 százaléka a Barátság kőolajvezetéken keresztül Oroszországból érkezett.

Magyarország szerdán a BBC-n keresztül leszögezte, hogy meg fogja vétózni az Oroszországgal szembeni EU-s szankciót, mert az „tönkretenné a magyar gazdaságot”.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint vasútállomást ért orosz rakétatámadás után az eddigieknél is több háborús menekült érkezhet Ukrajnából Magyarországra, írja az MTI.

Bakondi szerint a fegyverszállítmányok raktározási központjait és szállítmányait célzó, az utóbbi hetekben tapasztalható orosz támadások folytatódni fognak. Mint mondta, ennek lehet olyan hatása, hogy az eddigieknél is többen menekülnek el „Kárpátalján átmenetileg biztonságosnak tűnő helyszínekről” Magyarországra.

Kedden orosz rakéta talált el egy infrastrukturális létesítményt Kárpátalja egyik hegyvidéki járásában.

Az ukrán fegyveres erők szerint „nincs sikere” az orosz csapatoknak Azovsztalnál, írja a CNN. Alekszandr Sztupun, az ukrán fegyveres erők tanácsadója azt mondta, az oroszok továbbra is folytatják az offenzívát az ukránok által védett gyár ellen, azonban az ukránok szerint eredménytelenül.

Ezt a kijelentést erősítette meg Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is, aki szerdán közölte, hogy az azovsztali acélgyár „továbbra is kitart” az orosz erők „könyörtelen támadásai ellenére”.

Mariupol polgármestere korábban azt mondta, a gyárban számos civil tartózkodik, köztük 30 gyermek. A Donyecki Népköztársaság belügyminisztériuma közzétett egy videót, amelyen bombázások, robbanások és a gyárból szivárgó füstfelhők láthatók.

Az ukrán rendőrség közlése szerint kedden egy orosz támadás több, buszra várakozó civilt ölt vagy sebesített meg Donyeck régióban, Avdiivka városában, írja a CNN.

A hatóságok egyelőre nem hozták nyilvánosságra, hogy pontosan hányan haltak meg. Irina Venediktova ukrán főügyész ugyanakkor azt közölte, tíz civil halhatott meg, húszan pedig megsebesültek.

A CNN beazonosította, hogy az ukrán rendőrség által közzétett fotók az avdiivkai gyár buszmegállójánál készültek. A rendőrség közleménye szerint a támadásban életüket vesztett dolgozók épp a műszakjuk után várták a buszt.

Avdiivka hetek óta frontvonalban van, szinte naponta lőnek rá az orosz erők.

Magyarország megvétózza az EU javaslatát, amely az orosz olajimport tilalmáról szól, mondta a BBC-nek Kovács Zoltán, Magyarország kormányzati kommunikációért felelős államtitkára.

Kovács a lapnak azt mondta, a javaslat „elfogadhatatlan” és „tönkretenné a magyar gazdaságot”. A BBC-nek adott nyilatkozatról hosszabban itt írtunk.

Az orosz állami hírügynökség, a Ria elmélete szerint „fekete mágia gyakorlására utaló jeleket találtak az ukrán erők főhadiszállásán” a kelet-ukrajnai Trechizbenka faluban. Az orosz állami média úgy véli, az általuk talált, falra rajzolt fekete jel nem jelenthet mást, mint azt, hogy az ukránok „fekete mágia segítségével erősítik meg fegyvereiket”.

Az orosz hírügynökség mindemellett Telegram-csatornáján egy filozófusra hivatkozva azt állította, hogy az általuk közölt jel nem más, mint, idézzük, „a sötét erők mágikus pecsétje, amely az anarchia, a fegyverek és a fasiszta szimbólumok eszméit ötvözi”. A háborús hírekben sokszor megkérdőjelezhető orosz állami hírügynökségnek az általuk csak kultúrtudósnak nevezett filozófus azt is megállapította, hogy a szimbólum „egy vonallal lett rajzolva”, tehát szerinte egyértelműen „természetfeletti erők készítették”.

Karen Sahnazarov Putyin-párti orosz filmrendező arról beszélt az orosz köztévében, hogy Oroszország továbbra is törekedni fog a háborúellenes hangok leverésére. Sahnazarov kijelentette, hogy szerinte komoly következményekre számíthatnak azok, akik Oroszországban maradnak, és ellenzik a háborút. Úgy fogalmazott,

„a Z ellenzőinek [a Z betű vált az orosz megszállók háborús jelképévé] meg kell érteniük, hogy nem fognak kegyelmezni nekik. Itt minden teljesen komoly: a koncentrációs táborok, az átnevelés, a sterilizáció”.

(The Times)

Az orosz ortodox egyház közleményben reagált Ferenc pápa korábbi interjújában. Az ortodoxok bírálták Ferenc pápát, mondván, hogy a pápa „félreértelmezte” a Kirill moszkvai pátriárkával való legutóbbi beszélgetését, írja a Guardian.

Ferenc pápa a Corriere della Sera olasz lapnak azt nyilatkozta, hogy 40 percig beszélt a pátriárkával, ebből „az első 20 percben felolvasta nekem a háború melletti érveket”, mondta a pápa. Hozzátette, jelezte ekkor az ortodox püspök felé, hogy az érvekből nem ért semmit, ugyanis ők „nem állami papok, nem a politika nyelvét kell használniuk, hanem Jézusét”.

Az orosz ortodox egyház erre azt reagálta, hogy „sajnálatosnak tartják” azt, hogy a pápa „rossz hangnemet választott a beszélgetés tartalmának közvetítésére”. A nyilatkozat szerint a pátriárka azzal érvelt, hogy a háború egy „2014-es ukrajnai puccs miatt kezdődött” és mert a „NATO megszegte ígéretét, miszerint nem fog keleten terjeszkedni”.

Ferenc pápa április végén lemondta az orosz ortodox pátriárkával tervezett találkozóját, a döntésnek valószínűleg ahhoz is köze van, hogy a pátriárka nyíltan támogatja az orosz inváziót.

Vadim Bojcsenko polgármester arról beszélt a Guardian tudósítása szerint, hogy megszakadt a kapcsolat az Azovsztal acélgyárat védő katonákkal. Kedden még tudtak beszélni velük, szerdán már nem. Az oroszok nagy offenzívát indítottak, szárazföldről, a levegőből és a tengerről is egyaránt lövik az üzemet.

„Megszűnt a kapcsolat, így nem tudjuk, mi történik odabent, biztonságban vannak-e, vagy sem”

– jelentette ki Bojcsenko. A gyár területén még mindig civilek százai vannak, köztük harminc gyerek. Az ukrán haditudósítók szerint az oroszok behatoltak az üzem területére.

Az AP hírügynökség 23 túlélő beszámolója alapján arról ír, mi történhetett március 16-án, amikor az oroszok lebombázták a mariupoli színházat. Az ukrán kormány arról tájékoztatott eddig, hogy legalább háromszázan halhattak meg, az új kutatások ennek ellentmondanak, és az AP arra jutott, hogy hatszázan. A színházat annak ellenére bombázták le, hogy az épület előtt a „gyerekek” szót fehérrel a földre festették.

James Gow, a londoni King's College professzora szerint a színházban történtek dokumentálása rendkívüli fontosságú lesz annak megállapításához, hogy milyen emberiség elleni bűncselekményeket követtek el az oroszok.

A kínai olajfinomító magáncégek nagy árengedménnyel vásárolnak orosz kőolajat a színfalak mögött, miközben egyes nyugati államok az embargóra készülve már felfüggesztették saját beszerzéseiket. A tételek nagyságrendje arra utal, hogy Moszkvának nem lesz könnyű dolga piacot találni a Nyugaton el nem adott olajnak.

Egy shandongi székhelyű nem állami finomító illetékese elmondta, hogy már az ukrajnai háború kezdete óta nem számolnak be az orosz olajszállítókkal kötött üzletekről, hogy ne vonják magukra a figyelmet, és elkerüljék az esetleges amerikai szankciókat, de így sem mernek sokat venni. A kínai vásárlások csekély mértékű növekedése arra utalhat, hogy alternatív piacokat találni az orosz nyersolaj és kőolajtermékeknek nehezebb lesz, mint arra Moszkva számított. (MTI)

A Barátság kőolajvezetéket a lengyel-német határon fekvő Schwedt városáig építették ki a szocializmusban, a város polgármestere most arról beszélt a BBC-nek, hogy nem tudja, mi lesz a városban épült, és ezer embert foglalkoztató finomítóval. Annekathrin Hoppe egykor maga is a finomítóban dolgozott. Németország a háború kitörése óta már eddig is a harmadára csökkentette az oroszoktól vásárolt olaj mennyiségét, jövőre pedig már ezen a vezetéken nem jönne semmi.

„Nagyon megdöbbentünk” – nyilatkozta a mai hírekre reagálva. Hoppe attól tart, hogy a telep bezárása tönkreteheti a környék gazdaságát, mert két ezren állnak a finomítóval üzleti kapcsolatban. Azt mondja, hogy a város Ukrajna mögött áll, és megérti, hogy sürgősen el kell távolodni az orosz energiától. A finomító leállása viszont Lengyelország egyes területeire és még a berlini reptérre is hatással lehet.

Irina Venediktova, Ukrajna főügyésze felügyeli az Irpiny városában elkövetett háborús bűnök kivizsgálását. A vizsgálat első szakasza lezárult, 228 tanút hallgattak meg. Venediktova elmondta, előfordult, hogy egy autóval menekülő, három fős ukrán családra tankkal lőttek rá az orosz katonák, a gyerek 12 éves volt.

Erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélt Üzbegisztán fővárosából, Taskentből. A politikus megerősítette, hogy Magyarország – kivételezettként – jövő év végéig kapna haladékot az orosz kőolajimport felszámolására, míg a többi tagállam az év végéig. Az intézkedés így is lerombolná a hazai energiabiztonság alapjait. Ezért a kormány nem támogatja.

Mariupol polgármestere újra heves harcokról számolt be, úgy tudja, hogy az orosz hadsereg betört az Azovsztalba, és minden rendelkezésre álló fegyvert bevet az üzem elfoglalásáért, a civileket is bombázzák, hogy megtörjék az ellenállást. Andrij Csaplienko haditudósító nyomán írt erről az Sky.

Liszkai Dezső, a Puskás Akadémia igazgatója a Puskás–Suzuki-kupa sorsolásán arról beszélt, hogy az orosz–ukrán háború kitörésekor az ukrán szövetség segítséget kért a labdarúgók átmenekítésében. Emellett edzéslehetőséget is kért a fiataloknak, a Dinamo Kijev korosztályos játékosai Felcsútra kerültek, azóta is ott élnek és edzenek.

Magyarország összes kiemelt futballakadémiája segít az ukránoknak, több mint ezer ukrán labdarúgó él az akadémiákon, ahol edzéslehetőséget is kapnak.

A Puskás–Suzuki-kupa egyik csoportjába a felvidéki FC DAC 1904, a görög Panathinaikosz, a spanyol Real Madrid és a címvédő Puskás Akadémia került. A másikba a brazil Flamengo, a portugál Sporting, a Dinamo Kijev és a Budapest Honvéd-MFA korosztályos csapata. (MTI)

Minden harmadik magyar felnőtt (31%) nyújtott segítséget az Ukrajnából érkező menekülteknek – derült ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért reprezentatív kutatásából, amely ezer fő megkérdezésével készült április 13-22. között. A nők 36 százaléka, a férfiak negyede vett részt adománnyal vagy önkéntes munkával a segítségnyújtásban. Legnagyobb arányban a nyugdíjasok, a házasok, a kettőnél több gyermeket nevelők és a felsőfokú végzettségűek segítettek.

Az emberek leginkább pénzadománnyal (58%), élelmiszeradománnyal (40%) és egyéb felajánlással (39%) támogatták a rászorulókat, a férfiak inkább pénzzel, a nők inkább egyéb módokon. A segítséget nyújtó válaszadók közel ötöde önkéntesként is segítette a menekülteket, ők leginkább a középkorosztályból, a 30 és 50 év közöttiek közül kerültek ki.

A Kreml „képtelenségnek” nevezte a híreket, miszerint Oroszország május 9-én hadat üzenne Ukrajnának. Oroszország ugyanis még mindig speciális katonai műveletnek nevezi azt, hogy lerohanta Ukrajnát.

Putyin május 9-én beszédet mond majd a moszkvai Vörös téren, ahogy az náluk a győzelem napján szokás. Május 9-én ünneplik azt, hogy Szovjetunió győzött a második világháborúban.

Erre a napra kétféle spekuláció terjed: Putyin háborút vagy győzelmet hirdet, de a Kreml szóvivője szerint nemzeti mozgósításra „nincs esély”.

Korábban Ferenc pápa arról beszélt, Orbán Viktor a találkozójukon azt mondta neki, az oroszoknak van egy tervük, és május 9-én véget ér a háború.

Dmitrij Peszkov az uniós olajembargóra is reagált. Azt mondta, Oroszország felkészült erre a forgatókönyvre is, és most vizsgálják a különböző lehetőségeket. (BBC, Guardian)

Harminc gyerek még mindig az Azovsztal acélgyárban rekedt, most a fő cél az, hogy őket kimenekítsék, de rajtuk kívül még nők, idősek és sérült katonák is vannak ott, állítja egy ukrán parlamenti képviselő, Kira Rudik. A gyár egyik védője szerint legalább ötszáz sérültet ápolnak a gyárban, közülük kétszázan kritikus állapotban vannak.

Rudik szerint szerint legalább húsz sikertelen próbálkozás volt, mire kedden 156 embert sikerült kimenekíteni a gyárból. „Mindannyian sírva fakadtunk, miután az első csoport biztonságba került. Hihetetlen előrelépés, hogy sikerült kihozni az embereket.” Rudik szerint a katonákat a legnehezebb kihozni onnan, mert azt az oroszok egyszerűen nem engedik. A képviselő azt is mondta, Oroszország az evakuálások közben is rakétázza az üzemet.

A gyár egyik védője szerint a védők életkora 19 és 60 között mozog, és a kétségbeejtő körülmények ellenére „készek a végsőkig harcolni”.

A mentések szerdán is folytatódtak az evakuációs útvonalakon. Az első menekültek beszámolóiról itt írtunk. (Sky News, BBC))

Az Európai Unió azt fontolgatja, hogy katonai támogatást ad Moldovának, hogy így kerüljék el a háború átterjedését Ukrajnából. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a moldovai látogatásán beszélt arról, hogy az EU megvizsgálja, hogyan erősíthetné meg az ország fegyveres erőit.

Múlt héten a Moldovához tartozó, Oroszország által ellenőrzött Dnyeszter Menti Köztársaságban, másik nevén Transznisztriában robbanásokat hallottak, aztán azt is állították, hogy Ukrajna felől érkező drónokkal támadták őket.

A Dnyeszter Menti Köztársaság, másik nevén Transznisztria egy hivatalosan Moldovához tartozó, de 1992 óta orosz támogatással szakadárállamként működő terület. Moldova már jó ideje tart attól, hogy az országot az oroszbarát szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság révén belekeverné Moszkva az Ukrajna ellen folytatott háborúba. Ugyanerről beszélt április elején Zelenszkij is.

Moldova elnöke szerdán arról beszélt, „pesszimista” forgatókönyvekre is készítettek terveket. Maia Sandu a múlt heti konfliktusokért „háborúpárti” szeparatistákat okolta. (BBC, Guardian)

Ha az uniós országok be is vezetik az orosz olajembargót, Európa akkor is orosz olajat fog vásárolni, csak épp egy harmadik országon keresztül, és drágábban – így reagált egy orosz képviselő a RIA orosz állami hírügynökségnek az unió hatodik szankciócsomagjára.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerda reggel bejelentette az Oroszország elleni hatodik uniós szankciócsomagot. Ebben azt javasolja, hogy az orosz nyersolajszállítást hat hónapon belül, a finomított termékek szállítását pedig az év végéig szüntessék meg fokozatosan. Ezt minden uniós tagállamnak meg kell szavaznia. A Reuters szerint Szlovákia és Magyarország 2023 végéig kap haladékot.

„Azt mondják, hogy nem fognak tőlünk olajat vásárolni. Hát akkor ne vegyenek, mi nem erőltetjük. De továbbra is meg fogják venni, csak harmadik országokon keresztül. Az olaj ugyanaz marad, csak drágább lesz” – nyilatkozta Vlagyimir Dzsabarov.

Az orosz képviselő szerint az európai vezetők „egy kicsit megőrültek”. (Sky News)

A nyugat-ukrajnai Lvivben „teljesen helyreállt” az áramszolgáltatás a kedd esti rakétacsapások után, mondta a város alpolgármestere. Szerhij Kiral szerint

• kedden három cirkálórakéta csapódott be három lvivi erőműbe, amelyek „súlyosan megrongálódtak”;
• két másik rakétát, amik Nyugat-Ukrajnát és Lviv-térségét érték el, az ukrán légvédelmi rendszer szedett le;
• egy rakéta pedig Kárpátalján csapódott be.

Kiral szerint összesen tizennyolc vagy tizenkilenc cirkálórakéta-csapás volt, amiket a Kaszpi-tenger felől lőttek Ukrajna irányába. Az ukrán hadsereg szerint a kedd esti orosz rakétatámadások célja a közlekedési infrastruktúra megsemmisítése volt, hogy így akadályozzák a katonai felszerelések és utánpótlás szállítását, de Kiral szerint ezek a támadások nem befolyásolják a nyugatról érkező szállítmányokat. Az ukrán vasúthálózat szerint több mint 40 vonat késett a támadások miatt. (CNN)

Az orosz külügyminisztérium szankciókat jelentett be 63 japán tisztviselő, újságíró és professzor ellen, amiért azok „elfogadhatatlan retorikát folytattak Moszkvával szemben”. A Reuters szerint ezen a listán többek között Kisida Fumio japán miniszterelnök, Hajasi Josimasza külügyminiszter és Kisi Nobuo japán védelmi miniszter is szerepel, írja a Guardian.

Az ukrajnai háború tovább rontotta a két ország egyébként sem felhőtlen viszonyát. Moszkva március végén közölte, hogy nem folytatja a béketárgyalásokat Japánnal, miután a szigetország „nyíltan barátságtalan” álláspontot képvisel Oroszországgal szemben. A háború miatt Japán szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, például megtiltották egyes műszaki berendezések és katonai célú eszközök exportját, áprilisban pedig leállították az orosz szén importját. A japán kormány ezenkívül személyes szankciókat vetett ki az orosz vezetők, köztük Vlagyimir Putyin elnökre, valamint orosz üzletemberekre.

A háború kellős közepén pedig, április végén Japán bejelentette igényét az oroszok ellenőrzése alatt álló szigetekre, amiken már hetvenhét éve vitatkoznak.

Az Azovsztal acélgyárban maradt ukrán erők „biztonságosan el vannak zárva”, állítják az oroszok az orosz állami hírügynökség, a RIA szerint.

Az orosz védelmi miniszter minderről azt mondta, „a legfőbb főparancsnok utasításainak megfelelően az Azovsztal acélgyár ipari zónájában tartózkodó maradék fegyveresek biztonságosan el vannak zárva. A nacionalisták figyelmen kívül hagyták az ismételt kérést, miszerint engedjék szabadon a civileket és tegyék le a fegyvert”, pedig azt ők a nemzetközi joggal összhangban kérik tőlük. De azért „folytatjuk ezeket a próbálkozásokat”.

Volodimir Zelenszkij szerint eddig 156 civilt sikerült kimenekíteni a mariupoli Azovsztal acélgyárból, ahol még mindig sokan bujkálhatnak, miközben az orosz erők tankokkal és páncélozott járművekkel újabb támadást indítottak a helyszínen. A mentések szerdán is folytatódtak az evakuációs útvonalakon. Az első menekültek beszámolóiról itt írtunk. (Guardian)