Humanitárius folyosót ígérnek az azovsztali acélgyárban rekedt civileknek az oroszok, a Kreml szerint Putyin nem hirdet háborút május 9-én

2022. május 4. – 06:08

frissítve

Humanitárius folyosót ígérnek az azovsztali acélgyárban rekedt civileknek az oroszok, a Kreml szerint Putyin nem hirdet háborút május 9-én
Egy találatot kapott olajtároló füstje száll fel Donyeckben 2022. május 4-én – Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva
  • Újabb szankciócsomagot jelentett be az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, eszerint fél éven belül leállítanák az orosz olajvásárlást.
  • A Reuters információ szerint Magyarország és Szlovákia 2023 végéig felmentést kap az olajembargó alól, mert ők függnek leginkább az orosz olajtól.
  • A Kreml „képtelenségnek” nevezte a híreket, hogy Oroszország május 9-én hivatalosan is hadat üzenne Ukrajnának. Oroszország ugyanis még mindig speciális katonai műveletnek nevezi azt, hogy lerohanta Ukrajnát.
  • Belarusz hirtelen hadgyakorlatokba kezdett, az ukránok nem zárják ki, hogy az oroszok oldalán ők is belépnek a háborúba.
  • Kárpátalján ötvenhét ház maradt gáz nélkül, miután kedd este találat érte a térséget.
  • Tovább menekítik a civileket Mariupolból, ahonnan szerdán négy humanitárius folyosót nyitottak. Az azovsztali acélgyárban még mindig van harminc gyerek, a fő cél most, hogy őket kimenekítsék.
  • A brit hírszerzés szerint Oroszország további csapatokat telepít a harkivi régióba.
  • „Azonosítatlan repülőeszköz” miatt szállt fel a Honvédség vadászgépe a keleti határnál kedd este.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerda reggel bejelentette az Oroszország elleni hatodik uniós szankciócsomagot. Ebben azt javasolja, hogy az orosz nyersolajszállítást hat hónapon belül, a finomított termékek szállítását pedig az év végéig szüntessék meg fokozatosan. Ezt minden uniós tagállamnak meg kell szavaznia.

Szlovákia már korábban jelezte, hogy mentességet kér, Magyarország pedig azt jelezte, hogy az energiaellátásra vonatkozó szankciók számukra „vörös vonalat” jelentenek.

A Reuters most saját információira hivatkozva azt írja, Magyarország és Szlovákia 2023 végéig vásárolhat orosz olajat, így tehát egy ideig mindketten felmentést kapnának az olajembargó alól. A lap forrása szerint azért kapnak haladékot, hogy meggyőzzék őket, ne vétózzák meg a szankciókat. (Sky News)

Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy olyan fegyverraktárakat és erőműveket „hatástalanítottak” Ukrajnában, amik vasútállomások közelében voltak, így például Lvivben. Az oroszok szerint ezek olyan területek, amelyeken keresztül „az Egyesült Államokban és európai országokban gyártott fegyvereket és lőszereket” szállítanak Ukrajnába.

Az oroszok részleteket nem közöltek, de kedd este találat ért egy elektromos alállomást és egy vasútállomást a kárpátaljai Volócon, valamint Lvivben is robbanások voltak.

Az orosz állami hírügynökség, a RIA azt is állítja, egy ember meghalt, kettő pedig megsebesült, amikor az ukránok egy olajraktárt támadtak meg Donyeckben. Az alábbi meg nem erősített videófelvételen a RIA szerint a támadás utáni tűz látható. (Sky News, Guardian)

Ukrajna „nem zárja ki”, hogy a belarusz csapatok belépnek az orosz oldalon a háborúba, miután a belarusz védelmi minisztérium szerdán bejelentette, hogy nagyszabású hadgyakorlatokba kezdenek.

Az ukrán határszolgálat szerint „nem zárjuk ki, hogy az Orosz Föderáció valamikor felhasználhatja Belarusz területét és a belarusz fegyveres erőket Ukrajna ellen. Ezért készen állunk”.

A belaruszok közben azt állították, a hadgyakorlatok nem jelentenek veszélyt a szomszédokra vagy általában az európai közösségre. (Sky News)

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerda reggel bejelentette az Oroszország elleni hatodik uniós szankciócsomagot. Ebben az orosz kőolajimport fél éven belüli teljes betiltását javasolja.

„Ez teljes importtilalmat jelent majd minden orosz olajra, tengeri és csővezetékes, nyers és finomított olajra egyaránt. Gondoskodni fogunk arról, hogy az orosz olajat rendezett módon, fokozatosan kivonjuk a forgalomból, oly módon, hogy magunknak és partnereinknek is alternatív ellátási útvonalakat biztosíthassunk, és a lehető legkisebbre csökkentsük a globális piacokra gyakorolt hatást. Ezért az orosz nyersolajszállítást hat hónapon belül, a finomított termékek szállítását pedig az év végéig fokozatosan megszüntetjük”.

Von der Leyen szlovák és magyar mentességről nem beszélt. Az olajembargót még a 27 tagállamnak is meg kell szavaznia. A szankciókról bővebben itt írtunk.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2022. május 4-én – Fotó: Julien Warnand / EPA / MTI
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2022. május 4-én – Fotó: Julien Warnand / EPA / MTI

Rendszeresen, több és pontosabb adatot szeretne kapni a kormánytól Ukrajna budapesti nagykövetsége a Magyarországra érkező menekültekről, ezért hivatalos jegyzékben kérte a magyar kormányt Ukrajna budapesti nagykövetsége, hogy nevezzen ki egy megbízottat, írja a Népszava. Az ő feladata lenne, hogy tartsa a kapcsolatot Ljubov Nepop nagykövettel a menekültek ügyeinek kezelése, jogaik biztosítása érdekében. A kezdeményezésre egyelőre nem kapott választ a nagykövetség.

A nagykövetség állítása szerint nem kap rendszeresen adatokat a menekültek számáról, de nem csak ez vet fel kérdéseket, hanem az is, hogy a jelek szerint a számok sem stimmelnek, írja a lap.

Kedd este találat ért egy elektromos alállomást és egy vasútállomást a kárpátaljai Volócon, sérültekről, halottakról nincs hír.

Helyi lapok szerint a találat miatt 57 ház maradt gázellátás nélkül, mert megsérült egy gázelosztó vezeték. Az embereket arra kérték, zárják el a gázcsapokat. A helyreállítási munkák szerda reggel kezdődnek. (Kárpátinfó)

Kedd este találat ért egy elektromos alállomást és egy vasútállomást a kárpátaljai Volócon, sérültekről, halottakról egyelőre nincs hír.

Menczer Tamás, külügyi államtitkár szerdán minderről azt mondta, „azt fontos még megjegyezni, ez a támadás is igazolja, hogy jó döntést hoztunk, amikor arról döntöttünk, hogy nem szállítunk fegyvereket a háborúba”. Szerinte a katonai szállítmányok orosz támadás célpontjává válhatnak, amint átlépik a magyar-ukrán határt.

Elismételte azt is, hogy az orosz olajembergót a magyar kormány nem tudja támogatni, mert a magyar gázfelhasználás 85 százaléka orosz gáz, a kőolaj-felhasználás 65 százaléka orosz olaj, ami naponta 20 ezer tonna kőolaj vásárlását jelenti. (MTI)

Szerda reggel már elindultak az újabb civileket menekítő buszok az ostromlott Mariupolból, mondta Pavlo Kirilenko, Donyeck régió kormányzója. Korábban már bejelentették, hogy szerdán négy humanitárius folyosó megnyitását tervezik az Mariupolból, „ha a biztonsági helyzet lehetővé teszi”. Az evakuálások reggel 8 órakor kezdődtek.

Egy Mariupolból evakuált asszony Zaporizzsjában, ahová a civileket menekítő buszok érkeznek – Fotó: Anadolu Agency / Getty Images
Egy Mariupolból evakuált asszony Zaporizzsjában, ahová a civileket menekítő buszok érkeznek – Fotó: Anadolu Agency / Getty Images

Zelenszkij szerint eddig 156 civilt sikerült kimenekíteni a mariupoli Azovsztal acélgyárból, ahol még mindig sokan bujkálhatnak. Az első menekültek beszámolóiról itt írtunk. (Guardian)

A belarusz fegyveres erők szerdán hirtelen nagyszabású hadgyakorlatokat kezdtek arra, hogy teszteljék a harckészültségüket, jelentette be a belarusz védelmi minisztérium.

Közleményükben azt írják, „a tervek szerint a teszt jelentős számú katonai jármű mozgatásával jár majd, ami lelassíthatja a közutak forgalmát”, de a belaruszok szerint mindez nem jelent veszélyt a szomszédokra vagy általában az európai közösségre.

Ukrajna Belaruszhoz közeli területei közé tartozik például Kijev is. (Guardian)

Az EU várhatóan még szerdán újabb szankciókat fog bevezetni Oroszországgal szemben, beleértve a tervet az orosz olaj fokozatos kivonására. Az EU-s országok a háború kitörése óta több mint 47,43 milliárd dollárt (azaz körülbelül 17 ezer milliárd forintot) fizettek Oroszországnak az ország gázáért és olajáért.

Az uniós tagállamok már kedd késő este megkapták az új szankciócsomag tervezetét, és a 27 európai uniós ország nagykövetei szerdán találkoznak, hogy a végleges jóváhagyás előtt átnézzék a tervet.

Az már kedden kiderült, hogy a Európai Bizottság az orosz olajnak kitett függősége miatt felmentést adhat Magyarországnak és Szlovákiának egy esetleges orosz olajembargó alól, mert a két ország sokkal jobban ki van szolgáltatva az orosz olajnak és gáznak. A szlovák gazdasági minisztérium ezt külön kérvényezte is.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2021-es kimutatása szerint Magyarország az importált olaj (és olajszármazékok) 58 százalékát intézte Oroszországból, Szlovákia esetében ez a szám még magasabb, 96 százalék.

A Bizottság javaslata szerint az Oroszországból származó kőolajimport tilalmát hat-nyolc hónap alatt vezetnék be fokozatosan, Magyarországnak és Szlovákiának pedig néhány hónappal hosszabb időt engedélyeznének. Szlovákia szerint neki több évre lenne ehhez szüksége.

Az Európai Bizottság nem tervezi a tervezet nyilvános bemutatását, mielőtt elnöke, Ursula von der Leyen szerdán beszédet mond az Európai Parlament előtt. (BBC, Guardian)

A brit hírszerzés legfrissebb infói:

  • Oroszország 22 zászlóaljnyi taktikai csoportot telepített a harkivi régióban lévő Izium városának közelébe, hogy megpróbáljon előrenyomulni a Donbasz északi tengelye mentén.
  • Annak ellenére, hogy Oroszországnak nehezére esik áttörni az ukrán védelmet és lendületet venni, nagy valószínűséggel Iziumon túlra is tovább akar haladni, hogy elfoglalja Kramatorszk és Szeverodonyeck városát.
  • Ha ezeket elfoglalná, azzal megszilárdítaná az orosz katonai ellenőrzést az északkeleti Donbasz felett.

„Azonosítatlan repülőeszközt” jelzett a Honvédség radarja május 3-án, kedden késő este Magyarország keleti határánál, ezért vadászgép szállt fel, hogy ellenőrizze a légteret. A Honvédség szerint „az érintett légtér ellenőrzése során repülőeszközt nem találtak, de a gép légtérfelügyelet céljából egy ideig még a térségben maradt, majd visszatért a kecskeméti bázisra”.

Kedd este, helyi idő szerint este fél 8 előtt szólaltak meg a légvédelmi szirénák Kárpátalján, majd rakétatalálat ért egy infrastrukturális létesítményt az egyik hegyvidéki járásában. (MTI)

Eddig 156 civilt sikerült kimenekíteni a mariupoli Azovsztal acélgyárból, ahol még mindig sokan bujkálhatnak. A Guardiannak most néhány kimenekített beszámolt arról, mit éltek át az elmúlt hetekben.

Az emberek az acélművek alatti alagutakban bujkáltak. „Állandó tűz alatt lenni, rögtönzött szőnyegeken aludni, futni a fiaddal, miközben egy robbanás a földre dönt – minden szörnyű volt”, mondta egy evakuált nő, aki a hat hónapos gyerekét hordozta a karján.

Az 54 éves Elyna Tsybulchenko is az acélgyárban keresett menedéket, miután a bombázások lerombolták az otthonát, és a városban fogytán volt a víz. „Szinte minden másodpercben bombáztak, minden remegett. A kutyák ugattak, a gyerekek sikoltoztak. De a legnehezebb pillanat az volt, amikor azt mondták, hogy a bunkerünk nem élné túl a közvetlen találatot. Megértettük, hogy ez csak egy tömegsír lesz, és senki sem menthet meg minket” a folyamatos támadások alatt, mondta a lapnak.

A kimenekítettek arról beszéltek, még vízhez is nehéz volt jutni, mert ahhoz az épületek között kellett mozogniuk. Ez a férfiak feladata volt a beszámolók szerint.

Nem sikerült mindenkit kimenteni az acélgyárból, több civil maradt még hátra, miközben Kijev bejelentette, hogy az orosz erők tankokkal és páncélozott járművekkel újabb támadást indítottak a helyszínen. (Guardian)

Mariupolból és az azovsztali acélgyárból kimenekített civilek – Fotó: Andre Luis Alves / 2022 Anadolu Agency
Mariupolból és az azovsztali acélgyárból kimenekített civilek – Fotó: Andre Luis Alves / 2022 Anadolu Agency

Oroszország bojkottálni fogja az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerdára tervezett ülését az EU Politikai és Biztonsági Bizottságával, nyilatkozta az AFP-nek egy orosz diplomáciai forrás.

Ha valóban így tesznek, ez lesz a Biztonsági Tanács ülésének első orosz bojkottja a háború kitörése óta. (Guardian)

Szerdán négy humanitárius folyosó megnyitását tervezik az ostromlott Mariupolból, „ha a biztonsági helyzet lehetővé teszi”, mondta Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. Az evakuálások reggel 8 órától kezdődnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd este még arról beszélt, hogy eddig 156 embert sikerült kimenekíteni a mariupoli Azovsztal acélgyárból, pedig az evakuálások közben az oroszok megszegték a tűzszüneti megállapodásokat. (Guardian)

Már húsz nappal a háború kitörése után találkozót kért Putyintól Ferenc pápa. Az orosz elnöknek küldött levelében azt írta, „hajlandó vagyok elmenni Moszkvába”, de választ azóta sem kapott, mondta a pápa az olasz Corriere Della Sera lapnak.

„Mi továbbra is ragaszkodunk a találkozóhoz, bár attól tartok, hogy Putyin ebben az időszakban nem akar, és nem is tud találkozni” – mondta a pápa, aki az orosz-ukrán háborút a ruandai népirtáshoz hasonlította.

A pápa a „kegyetlen és értelmetlen háború” kitörése óta már többször szólított fel békére. De azt is mondta, „egyelőre nem megyek Kijevbe. Úgy érzem, nem kellene mennem. Előbb Moszkvába kell mennem, előbb Putyinnal kell találkoznom”.

A pápa a háború kitörésének okait is firtatta. Azt mondta, „harag” van a Kreml-ben, amire az is rátehetett, hogy a „NATO ugatott Oroszország ajtajánál”. (Guardian)

Már huszonhárom civil halottja és huszonhét sebesültje van a donyecki régiót ért támadásnak, ebben a számban benne van az a tíz halott, akik a kelet-ukrajnai Avgyiivkában található vegyi üzem bombázásában haltak meg, állítja Pavlo Kirilenko, Donyeck régió kormányzója.

A kormányzó szerint ez a támadás követelte a második legtöbb halálos áldozatot eddig a régióban. Egy hónappal ezelőtt ötven ember halt meg a kramatorszki vasútállomás elleni támadásban. (Guardian)

  • A háború kitörése óta először érte rakétatámadás Kárpátalját. Egy elektromos alállomást és egy vasútállomást ért találat a Volóci járásban, sérültekről vagy áldozatokról nincs hír.
  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök komoly sikernek tartja, hogy 156 civilt sikerült kimenekíteni a mariupoli Azovsztal acélgyárból, ahol még mindig sokan bujkálhatnak.
  • A nyugat-ukrajnai Lvivben robbanások voltak, a város egy része áram nélkül maradt, köztük egészségügyi intézmények. A donyecki régióban történt bombázásban tízen meghaltak és 15-en megsérültek.
  • A kijevi magyar nagykövetség szerint alaptalan rágalom, hogy Putyin előre szólt Magyarországnak az ukrajnai támadásról, mint azt állította egy ukrán tisztviselő.
  • Ferenc pápa egy interjúban arról beszélt, Orbán Viktor az április 21-i találkozójukon elmondta, május 9-én vége lesz a háborúnak. A budapesti ukrán nagykövet válaszokat vár a magyar kormánytól az ügyben.
  • A kelet-ukrajnai frontról küldött videóban mondott köszöntetet az MTA-nak a díjnyertes kárpátaljai magyar matematikus. Traski Viktor, az Ungvári Nemzeti Egyetem kutatója önként jelentkezett, hogy az ukrán hadseregben harcoljon.
  • A virtuálisan az ukrán parlament előtt mondott beszédében Boris Johnson brit miniszterelnök bejelentette, hogy újabb 300 millió fontnyi harci eszközzel segítik az ukrán erőket.
  • A V4-országok közül egyedül Magyarországra érkezik a lengyel kormány plakátkampánya az orosz háborús bűnökről.
  • az Európai Bizottság az orosz olajnak kitett függősége miatt felmentést adhat Magyarországnak és Szlovákiának egy esetleges orosz olajembargó alól.
  • Moszkva szerint Izrael a neonácik mellé állt Ukrajnában, és már a NATO felé igyekvő Svédország is náci.
Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!