Moszkva szerint Izrael a neonácik mellé állt Ukrajnában, és már a NATO felé igyekvő Svédország is náci

2022. május 3. – 13:56

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Egyre súlyosabb szinteket ér el az orosz propagandakampány, amiben lényegében kivétel nélkül mindenkit lenáciznak, akik nem az ő oldalukra állnak, hanem Ukrajna mellé, ha pedig még segítik is őket, az már minősített tényező. A különböző okokról – például arról, hogy Észtország attól lett náci, hogy eltávolítottak egy szovjet emlékművet Tallinnból – itt közöltünk korábban egy hosszabb gyűjtést.

Ezek után az orosz kormánypárti Vzgljad (Взгляд) újságban kedden az orosz külügyminisztérium azzal rontott neki a Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szavait bíráló Jair Lapid izraeli külügyminiszternek, hogy a neonáci mozgalmat támogatják Ukrajnában. Lavrov azzal akasztotta ki Izraelt (érthető módon), hogy miközben Volodimir Zelenszkijt Hitlerhez hasonlította, közölte, Hitlerben is „volt zsidó vér.”

Eközben Moszkvában plakátkampányban próbálják bizonygatni, hogy a NATO-ba igyekvő Svédország is nagy náci. A plakátokon három személyt emeltek ki:

  • Astrid Lindgren írónőt, akinek legismertebb karaktere Harisnyás Pippi;
  • Ingmar Bergman világhírű filmrendezőt,
  • illetve Ingvar Kampradot, az IKEA alapítóját.

A plakáton Lindgrentől szerepel egy idézet – kontextusból kiragadva –, amiben arról ír, még a németek is jobbak lennének, mint hogy Oroszország szállja meg országát, és inkább mondaná hogy „Heil Hitler” mint hogy az oroszok uralkodjanak rajtuk. Lindgren egyébként elkötelezetten küzdött a náci eszmék ellen, Hitlert úgy írta le, mint „népe nemezise és kulturális rombolója”.

Bergmant egy, a memoárjából kiragadott erősen szerkesztett idézettel próbálják nácinak beállítani, amiben arról ír, hogy 16 évesen részt vett egy Hitler-gyűlésen, amikor vendégdiákként Németországban volt, és a születésnapjára egy Hitler-képet kapott ajándékba, amit az ágya fölé helyezett ki. „Soha nem láttam még ilyesmit, mint a hatalmas energia kitörése – írta Bergman a gyűlésen való részvételéről. – Kiabáltam, mint mindenki más, kinyújtottam a karomat, mint mindenki más, üvöltöttem, mint mindenki más, és imádtam, mint mindenki más.”

A könyvben viszont azt is leírja, hogy amikor először látta a képeket a koncentrációs táborokról, nem akarta elhinni, amit lát. „Amikor a koncentrációs táborokból származó bizonyítékok ténylegesen lecsaptak rám, az elmém először nem tudta elfogadni azt, amit a szemem érzékelt. Mint oly sokan mások, én is azt mondtam, hogy a képek előre megrendezett propagandahazugságok. Amikor az igazság végül legyőzte ellenállásomat, elhatalmasodott rajtam a kétségbeesés, és az amúgy is súlyos teherként érzett önmegvetésem a tűréshatáron túlra gyorsult” – idézte Bergmant az orosz állításokat a valósággal összevető Local svéd kiadása.

A náci ifjúsági mozgalmakért lelkesedő Kampartól annyit emeltek ki, hogy „náci voltam! Csodáltam Hitlert!”. Kampar azonban később élete legnagyobb hibájaként írta le ezt, a fasiszta kötődését viszont valóban nem tagadta meg.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!