Az orosz külügy szerint náci lényegében szinte mindenki, aki nem ért velük egyet

2022. április 14. – 21:11

Másolás

Vágólapra másolva

Az oroszok a háború eleje óta fontos hangsúlyt helyeznek arra, hogy azt kommunikálják, az orosz megszállók a nácik ellen küzdenek valójában Ukrajnában. A London School of Economics and Political Science professzora egy hosszú Twitter-láncban mutatja azonban be, hogy a nácizás valójában nem olyan kirívó dolog az orosz kommunikációban: az orosz politikusok és az orosz külügyminisztérium is előszeretettel nácizgat nemzeteket és országokat, ha az orosz politikai kommunikáció épp úgy kívánja.

A példák között van például Japán, amely az oroszok szerint azért „neonáci”, mert nem tekinti terrorszervezetnek a Mariupolt védő Azov gárdistákat. Az orosz külügyminisztérium szerint náci ugyanakkor Svédország is, mert az Oroszország elleni szankciók részeként kitiltották az orosz hajókat a kikötőikből.

De a Kreml szerint neonáci Lettország is, mert megemlékezik a háború ukrán áldozatairól. A korábbi kijelentések jelentős részt egyébként Maria Zakharova orosz külügyi szóvivőhöz kapcsolódnak, aki szerint náci dolog volt egy ukrán focicsapattól az is, hogy azt mondták a háború alatt, hogy „Slava Ukraini” (=dicsőség Ukrajnának). Zakharova elmélete szerint náci továbbá például

  • Észtország, mert eltávolított egy szovjet emlékművet Tallinból.
  • Kanada, mert pénzzel támogatja az ukrán hadsereget, így szerinte a neonácikat is.
  • Vagy Lengyelország is, amiért nem értenek egyet azzal az orosz narratívával, hogy Lengyelország 1939-es szovjet inváziója „felszabadítás” lett volna.

És nem meglepő módon Ukrajna is náci Zakharova szerint: „a tisztességes eljárás elől 75 évvel ezelőtt elmenekült ukrán nácik a gyerekeiken keresztül tértek vissza oda, ahonnan a szovjet katonák a nyugat közvetlen támogatásával elűzte őket” – fogalmazott korábban.

Kövess minket Facebookon is!