Egyre több részlet derül ki a brit kormány körüli karácsonyibuli-botrányban, ami miatt egy szóvivő már lemondásra kényszerült. Vasárnap egy olyan kép miatt is magyarázkodnia kellett a Downing Streetnek, amelyen Boris Johnson miniszterelnök egy online kvíz közben látható. A tavalyi korlátozások alatti kettős mérce vádja pedig pont akkor csattan a kormányon, amikor új járványügyi szigorításokat vezetnek be. Az elmúlt időszak konzervatívokhoz köthető, kényelmetlen ügyei után először szavazhat Johnson akaratával szemben a tory képviselők akár hatoda a járványügyi intézkedésekről.
Boris Johnson brit miniszterelnök elmúlt kétéves kormányzásának legturbulensebb hetén van túl, és ugyan egyszerre több irányban is próbált a tűzoltásra koncentrálni, még nem látszik, hol lesz a vége a kormány és a konzervatívok körüli botrányoknak. Közben pedig pont akkor érték kettős mércét emlegető bírálatok jobboldali lapok irányából is a vezetést, amikor a koronavírus omikron variánsának terjedése miatt újabb járványügyi korlátozásokat kellene hitelesen képviselnie a lakosság felé. Johnson vasárnap este „omikron vészhelyzetet” jelentett be és a harmadik oltások beadásának felgyorsítását tűzte ki célul.
Ezektől voltak hangosak a brit lapok a héten:
- A legnagyobb visszhangot annak a feltételezett karácsonyi partinak az ügye váltotta ki, amelyről egy kiszivárgott videóban nevetgéltek a miniszterelnöki hivatal, a Downing Street 10 dolgozói, és amelyet a tavaly év végén bevezetett, szigorú korlátozások alatt tarthattak meg. Egy szóvivő már belebukott az ügybe, de nem kizárt, hogy hullanak még fejek, ha újabb részletek derülnek ki a következő napokban és hetekben. A brit lapok forrásai szerint legalább hat problémás összejövetel is volt, egyelőre három esetében indult vizsgálat. Vasárnap a Downing Streetnek amiatt is magyarázkodnia kellett, hogy Johnson maga is bekapcsolódott egy kvízbe.
- Újból középpontba került, hogy milyen pénzekből újították fel korábban a miniszterelnöki rezidenciának számító Downing Street-i lakást, a választási bizottság vizsgálata végén pénzbüntetést szabott ki a Konzervatív Pártra. Az ellenzéki Munkáspárt azzal támadja Johnsont, hogy nem mondott igazat az ügyben tavasszal lefolytatott másik vizsgálatban, amit ezért újra kellene indítani.
- Johnson teljes nonszensznek nevezte azokat az állításokat, hogy közbenjárt volna közel kétszáz kutya és macska kimenekítése érdekében a kaotikus kabuli evakuálás során, miközben az összes erre jogosult afgánt sem sikerült kihozniuk a briteknek. A Downing Street szerint egy alsóházi képviselő ugyan Johnson tanácsadója is, de nem ebben a minőségében írt levelet az állatok kimenekítését végző volt tengerészgyalogosnak.
- Johnsonéknak azt is külön hangsúlyozniuk kellett, hogy az új járványügyi korlátozások nem azért vannak, hogy eltereljék a figyelmet bármilyen politikai ügyről. Azonban saját pártján belül is többen morgolódtak a legtöbb zárt közösségi intézményben a maszkviselést újra kötelezően előíró, és például az éjszakai klubok felkeresését is Covid-igazolványhoz kötő intézkedések miatt.
- A brit kormányfő körüli hírcunamit pedig az is gazdagította, hogy csütörtök reggel bejelentették feleségével, Carrie Johnsonnal: megszületett második közös gyerekük. A most született kislány a hetedik gyereke Johnsonnak.
Boris Johnson több botránnyal is szembenézett már kormányzása alatt az elmúlt években, és mindegyiket átvészelte, de most több értékelés szerint is ez az eddigi legsúlyosabb helyzet. Éppen vasárnap van a második évfordulója a 2019-es óriási választási győzelmének, most viszont egész más képet festenek az év első felében is a felpörgő oltási program miatt még a toryknak kedvező felmérések, az elmúlt két évben pedig még nem volt ilyen alacsony a személyes népszerűségi mutatója.
Noha Johnson pozíciója a pártján belül ettől még nem rendül meg, az elmúlt két évben elképzelhetetlen módon a tory képviselők közel hatoda is ellene szavazhat majd kedden egyes járványügyi intézkedéseknek, ahogy a csütörtökön tartott időközi választás eredményét is sokan árgus szemekkel figyelik. A járványügyi szigorítások még egy ilyen kiszavazás esetén is átmennének, mert a Munkáspárt is támogatja a bevezetésüket, de annak mindenképpen üzenetértéke lenne, ha Johnson a jókora alsóházi többsége ellenére szorulna az ellenzékre.
Könnyek között mondott le a videó kikerülése után
Először a Daily Mirror számolt be egy elhíresült karácsonyi buliról, amit több más brit lap forrásai szerint is tavaly december 18-án tartottak a Downing Streeten a dolgozók. Egy forrás azt mondta a BBC-nek, hogy volt étel, ital, játékok, és az egész jóval éjfél utánig nyúlt. A brit kormány fő érve egy héten át az volt, hogy nem volt ilyen buli, és nem sértették meg a járványügyi intézkedéseket.
Tavaly karácsony előtt az alfa (brit) variáns akkori megjelenése és gyors terjedése miatt vezettek be új korlátozásokat Londonban és a környékén. Ezek alapján a különböző háztartásban élők zárt térben nem tarthattak társasági összejöveteleket, és szabadtéren is csak hatan találkozhattak. Kifejezetten munka céljából lehettek kivételek, de a karácsonyi időszakra vonatkozó kormányzati iránymutatás külön kitért arra, hogy „nem szabad munkahelyi karácsonyi ebédet vagy partit tartani”.
A hét elején új fordulatot hozott, hogy előkerült az a december 22-én készült videó, amelyen Allegra Stratton szóvivő és a kommunikációs stáb több tagja is a sajtótájékoztatókhoz használt teremben viccelődött egy állítólagos karácsonyi buliról, és nevetgélve mesélték, hogy a távolságtartásra is fittyet hánytak. Stratton a videó kikerülésének másnapján könnyek között mondott le a kormányzati pozíciójáról, és egyelőre ő az egyetlen, aki belebukott az ügybe.
Boris Johnson szerdán ment elébe az alsóházi kérdéseknek. Arról beszélt, hogy őt is dühíti, hogy a munkatársai viccelődnek a korlátozásokkal, és elnézést kért azért a benyomásért, ami a videót nézve kialakulhatott bárkiben, de azt mondta, őt többször is biztosították, hogy nem volt buli, és senki nem szegte meg a szabályokat azon a napon. Azt is bejelentette, hogy kabinetfőnöke, Simon Case vizsgálatot folytat le, hogy megállapítsák, mi történt pontosan, és retorziókat is belengetett, ha bárkiről kiderül, hogy nem tartotta be az intézkedéseket.
Ilyen időpontok, olyan időpontok
A héten sorra jöttek a különböző hivatalos és kevésbé hivatalos nyilatkozatok, névtelen források beszámolói arról, hogy hány lehetséges partiról van szó, és kik vehettek részt ezeken. Az biztos, hogy három ilyen összejövetel esetében indult hivatalos vizsgálat: a december 18-i mellett egy november 27-i, szintén a Downing Streeten tartott másik, illetve egy, az oktatási minisztérium által elismert december 10-i esemény ügyében vizsgálódnak.
Azonban Case nem fogja ellenőrizni azokat a híreket, miszerint november 13-án is lehetett buli a Downing Streeten, sem pedig azt, hogy december 14-én egy másik rendezvényt tartottak a konzervatívok székházában – pedig utóbbi miatt már négy embert meg is büntetett a párt. A Downing Street már hét közben azt is megerősítette a CNN-nek, hogy volt tavaly decemberben egy kvízjáték is, de szerintük ezen elsősorban otthonról vettek részt a munkatársak, akik pedig mégis az irodából, azok figyeltek a távolságtartási szabályokra.
Erről aztán a Mirror azt írta szombat este, hogy december 15-én tartották, és egy időre Boris Johnson is részt vett rajta, felolvasott kérdéseket. Egy képet is mellékeltek egy képernyőről, amelyen a kormányfő a miniszterelnöki hivatal két dolgozójával látható a könyvtárszobában. A lap szerint volt olyan terem, ahol több hatfős csapat is összezsúfolódott az online előre meghirdetett kvízhez. A Downing Street azzal reagált, hogy Johnson nagyon röviden kapcsolódott be a meetbe, hogy megköszönje a munkatársaknak a járvány alatti kemény helytállásukat. Egy forrás szerint pedig a két másik ember közeli munkatársa, akik technikai segítséget nyújtottak neki a bejelentkezésnél.
Az ellenzék Johnson alkalmasságának megkérdőjelezése mellett támadta az elindított vizsgálatot is, ami szerintük színjáték, és csak arra jó, hogy időt nyerjenek vele. Az biztos, hogy a miniszterelnöki hivatal álláspontja szerda óta a legtöbb esetben arra szűkült le, hogy nem válaszolnak további kérdésekre, amíg tart a hivatalos vizsgálat.
Közben viszont eléggé úgy tűnik, hogy arra próbálják majd kifuttatni az egészet, hogy ki mit tekint pontosan partinak, és mit a munka végén spontán szerveződő munkahelyi iszogatásnak.
Több forrás is azzal védekezett, hogy a tavaly év végi járványhullám idején és a brexit utáni gazdasági kapcsolatokról szóló EU-s tárgyalások hajrájában többször is 18 órákat voltak bent, és számos alkalommal rendeltek a stresszes napok végére ételt és italt is, miközben olyan emberekről volt szó, akik a munkájuk miatt amúgyis egy helyen dolgoztak. Források szerint Johnson is beszélt munkatársak előtt a november 27-i eseménynél, de erről azt mondták, hogy a rezidenciára menet állt meg rövid időre az egyik tanácsadót búcsúztatókhoz.
A szivárogtatások minden bizonnyal folytatódni fognak, a tavaly a kormány közeléből viharos körülmények között távozó, azóta Johnsonnal meglehetősen kritikus Dominic Cummings egykori főtanácsadó is úgy vélte, az eseményekről biztosan vannak képek és felvételek is, amik előbb utóbb nyilván ki is fognak kerülni. Pénteken már előkerült Jack Doyle, a Downing Street kommunikációs igazgatójának a neve is, ő állítólag 20-30 ember előtt mondott beszédet december 18-án, amikor ajándékokat is adtak egymásnak.
Újra a legtöbb helyen kell a maszk
Noha még rengeteg részletet nem tudni, de az egész botrány azért is csapódik le különösen kínosan, mert Johnson pont szerdán jelentette be az új járványügyi korlátozásokat. A torykon belül alapból sem mindenki értett ezzel egyet, mások pedig azt kérdőjelezték meg, hogy sikerül-e rávenni az embereket az intézkedések betartására, ha úgy tűnik, mintha tavaly pont azok kezelték volna lazán ezeket, akik meghozták és kommunikálták a szabályokat.
Most nincsenek olyan korlátozások, mint tavaly ilyenkor, mindenesetre az idei karácsonyi ünnepséget a Downing Streeten jó ütemben lefújták pénteken.
A Johnson által bejelentett új intézkedések értelmében péntektől újból kötelező a maszk a legtöbb közösségi helyen, például moziban és színházban. A jövő héttől pedig azt tanácsolják az embereknek, hogy lehetőleg maradjanak home office-ban, és az éjszakai klubokhoz hasonló helyekre csak az oltottak vagy a betegségen igazoltan nemrég átesettek mehetnek majd be. Pénteken 58 194 új koronavírus-fertőzöttet jelentettek, a legtöbbet január óta, és ami még aggasztóbb, hogy a Sky News szerint Londonban már az új esetek legalább harmadát az omikron variáns okozta, Skóciában pedig különösen gyorsan terjed a járvány.
Eddig hivatalosan 3137 omikronos esetet erősítettek meg a briteknél, de Johnson is azt mondta, hogy az adatok szinte biztosan alábecsülik a valós számot. Az omikron miatt vasárnap este megemelték a járványügyi készültséget a középső, hármas fokozatról négyesre. Boris Johnson pedig előre rögzített televíziós beszédében jelentette be, hogy 18 év felett mindenkinek biztosítják a harmadik oltást, ha legalább három hónapja megkapták a másodikat, január vége helyett pedig már ebben a hónapban minden felnőtt beoltását tűzik ki célul. (A BBC szerint a 12 éven felüliek 81 százaléka kapott már két, 40 százaléka pedig három dózist.)
Azonban a hét közepén, szerdán még többen is megkérdőjelezték a motivációit egy nappal Stratton nevetgélős videójának nyilvánosságra kerülése után, és Johnson kénytelen volt kihangsúlyozni, hogy a járványügyi intézkedéseket azért vezetik be, mert egyre rosszabbak a napi adatok. A Munkáspárt erre is reflektálva kitartóan azt ismételgeti, hogy nem lehet hinni a kormánynak és Johnsonnak a karácsonyi partik ügyében. Az emberek véleménye is elég egyértelmű: a Sky News szerdai felmérése szerint kevesebb mint tízből egy válaszadó hitt Johnsonnak, amikor azt mondja, hogy nem volt parti a Downing Streeten (64 százalék szerint volt, 27 százalék nem tudott válaszolni). Vasárnapra pedig 1,2 millióan jeleztek vissza Facebookon, hogy részt vennének a december 24-én este hatra szervezett rave-en a Downing Street 10 előtt.
Erre még rátett a toryknak, hogy ezúttal nemcsak a hagyományosan a Munkáspárthoz közeli lapok, hanem olyan jobboldali újságok, mint a Daily Telegraph és a Daily Mail is kiosztották Johnsonékat a héten. „A vég kezdete Borisnak?” – volt olvasható annak a lapnak a címlapján, ahol Johnson korábban brüsszeli tudósító és újságíró volt, míg a Daily Mail a feltételezett kettős mércét ostorozta elég keményen.
A lobbibotrány még le sem csengett
A konzervatívoknak azonban más ügyek miatt is főhet a fejük, 2021-ben ugyanis sorozatban jöttek a számukra kényelmetlenebbnél kényelmetlenebb fejlemények.
Még áprilisban indított hivatalos eljárást Boris Johnsonnal szemben a választási bizottság, miután a Daily Mail nyilvánosságra hozott gyanús részleteket a miniszterelnök lakásának felújításáról. A vádak szerint Johnson egyrészt masszívan túlárazva, másrészt titkolt pártadományokat felhasználva újíttathatta fel Downing Street 11 alatti lakását. Májusban a miniszterek pénzügyeit ellenőrző tanácsadóként Christopher Geidt, a Lordok Házának egyik tagja saját vizsgálatában annyit állapított meg, hogy „nem volt bölcs döntés tőle” úgy belevágni a felújításba, hogy nem tudta, pontosan hogyan fogják finanszírozni az egészet.
Csütörtökön a választási bizottság azonban 17 800 fontra (kb. 7,6 millió forintra) bírságolta a Konzervatív Pártot, amiért nem megfelelően jelentették le a szintén a Lordok Házában ülő David Brownlow-tól érkezett adományokat. A Munkáspárt új vizsgálatot kérne Geidttől, szerintük ugyanis most kiderült új információk alapján kérdéses, hogy Johnson mindent elmondott-e a májusban lezáruló vizsgálatban. A Downing Street szerint nem volt ellentmondás.
A lakásfelújítási ügy tavaszi szakaszát követte egy egész nyarat felölelő sztori, ami ráadásul komoly nemzetközi visszhangot is kiváltott. Június 25-én Matt Hancock egészségügyi miniszterről közölt kompromittáló felvételeket a Sun bulvárlap, a képeken egy olyan nővel csókolózott, aki egyértelműen nem a felesége. A felmerülő erkölcsi kérdéseken túl az affér súlyosan megsértette az érvényben lévő távolságtartási szabályokat, így Hancock pár napon belül le is mondott miniszteri pozíciójáról. Belső információk szerint Boris Johnson a legutolsó pillanatig kitartott minisztere mellett, de a pártból érkező nyomás végül ezt felülírta.
Az év addigi legnagyobb botránya azonban még váratott magára. Október végén a brit alsóházi ellenőrző szerv jelentése kimondta, hogy Owen Paterson konzervatív képviselő súlyosan megszegte a képviselők lobbitevékenységét szabályozó parlamenti iránymutatásokat. Az eset hatalmasat ment a brit médiában, főleg, miután
Boris Johnson belengette, hogy a képviselő felfüggesztése helyett pártja az ellenőrző szerv átalakításáról kezdeményezne szavazást.
A közvélemény egyöntetű felhördülése – és komoly belső pártellenállás – után azonban Johnson visszakozott, és megígérte, szigorít a képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó törvényeken. A bemutatott javaslatok alapján az új törvények sem tiltanák meg a második munkahelyet a képviselőknek, viszont amerikai mintára összeférhetetlenség lépne fel néhány esetben, például ha valaki tanácsadó vagy politikai stratéga.
Mintha több év után túlcsordult volna a pohár, Paterson november 4-i lemondása után is egyre másra derültek ki a konzervatívok különböző kínos ügyei. Luxusutazásoktól kezdve 800 ezer fontos (kb. 343 millió forintos) ügyvédi megbízatásokon keresztül gyanús pénzmozgásokig rengeteg dolog került elő. A médiában sem finomkodtak a konzervatívokkal: míg az ellenzéki sajtó egyszerűen csak velejéig romlottnak és korruptnak kiáltotta ki az egész Konzervatív Pártot, addig a kormánypárthoz húzó média már akkor leginkább személyesen Johnson ellen fordult, arroganciáról írtak, és felrótták, hogy képtelen a pártja sorozatos botrányait kezelni.
A két évvel ezelőtti óriási győzelem után most mélyponton
Az, hogy botrányok is övezik Boris Johnson kormányzását, nem biztos, hogy sokakat meglepetésként ért. Johnson már politikai karrierje előtt több kényes ügybe keveredett, politikusként pedig inkább a nép egyszerű gyermeke imázst próbálta kultiválni, mintsem a feddhetetlen államférfiét. A brit konzervatívok az ő vezetésével nyertek 2019-ben legutóbb parlamenti választást, sorozatban a negyediket, és évtizedek óta a legnagyobb győzelmet aratták. Ezzel viszont vállaltak bizonyos kockázatot, hiszen a kényelmes parlamenti többség mellé valami más is társult: egy merőben megváltozott Konzervatív Párt.
A Boris Johnson nevével fémjelzett populista irányzat ugyanis több mindenben szakított közvetlen elődeivel. Nyíltan konfrontatív az EU-val, nem fél erélyesen beavatkozni a gazdaságba, és a kezdeti hezitálás után a lakosság ellenállását legyűrve szigorú járványügyi intézkedéseket hozott. Ez az „új konzervatív brand” nem független attól, hogy a Konzervatív Párt szavazóbázisa is megváltozott: a diplomás, jól élő, polgári középosztály mellé betársult a társadalmi kérdésekben jobboldali nézeteket valló (pl. globalizációellenes), lecsúszóban lévő munkásosztály. Utóbbiak sokáig a Munkáspárt bázisát alkották, ám ahogy a párt egyre kozmopolitább és városiasabb lett, úgy fordultak el tőle. A 2019-es parlamenti választáson pedig már a brexitet támogató, addig stabil munkáspárti körzetek rendre konzervatív képviselőt küldtek a brit parlamentbe, a legtöbb esetben évtizedek óta először.
Ez a politikai fejlemény pedig elég sokat számíthat a későbbiekben. Annak ellenére ugyanis, hogy a Labour két év óta először átvette a vezetést a közvélemény-kutatásokban – a Europe Elects összesítésében 38,4 százalékon állnak, szemben a toryk 34,5 százalékával –, amennyiben a szoros körzeteket, mint például az észak-angliai munkásosztály által lakottakat, elviszik a konzervatívok, a Munkáspárt agyonnyerheti magát a városokban, akkor is kevesebb képviselője lesz a parlamentben. A labda tehát a Munkáspárt térfelén pattog, hogy ki tudják-e használni a hirtelen adódott lehetőséget.
Bár egyelőre úgy néz ki, hogy a két éve megszerzett északi csatatérkörzetek többségét még mindig vinné Johnson, az alsóházi többségük tetemes, a 2024-es parlamenti választás pedig nagyon messze van, de nem véletlenül aggódnak többen a konzervatívokon belül, talán évek óta először. A mostani botránysorozat ugyanis vészesen hasonlít a ‘90-es évek történéseire, amikor a Tony Blair vezette harmadik utas Labour sikeresen megtörte a 18 éve kormányon lévő konzervatívok egyeduralmát. Ebben hatalmas szerepe volt a folyamatosan felbukkanó korrupciós botrányoknak, amiket éveken keresztül nem tudott kordában tartani a Konzervatív Párt.
Politikai elemzők és konzervatív stratégák fülében egyaránt ott csenghet az ezredforduló népszerű szlogenje, a „Same old Tories”: a választók csak legyintettek az ósdi, önmagát kereső Konzervatív Pártra, és 13 évig rendre munkáspárti kormányt segítettek hatalomba. Azok az idősebb munkásosztálybeli szavazók pedig, akik a brexit miatt adtak egy esélyt a toryknak, jellemzően ugyanazok, akik húsz éve még ezt a rigmust dúdolták.
A jövő héten csütörtökön tartanak időközi választást North Shropshire-ben, ahol pont a lobbibotrányba belebukott Owen Paterson helye a tét. Ott lehet majd először valamilyen képet kapni arról, hogyan csapódtak le az elmúlt mozgalmas napok és hetek a brit választókban.