A repülőtér előtt aludtunk, vártunk, amíg lehet – egy magyarokkal dolgozó afgán újságíró is Kabulban ragadt
2021. szeptember 2. – 10:11
A NATO erői befejezték ugyan az afganisztáni kimenekítési programot, de az elhozott 123 ezer külföldi és afgán után is maradtak még, akikre veszély leselkedik a tálib hatalomátvétellel. Vannak közöttük olyanok is, akik Magyarországgal álltak kapcsolatban, így magyar segítségre várva bíznak abban, hogy mégis elhagyhatják a 20 év után ismét szélsőséges iszlám vezetés alá került országot. Hivatalosan azonban nem volt visszajelzés arról, hogy Budapest lépéseket tenne kihozataluk érdekében.
Nem elrepülnie volt a legnehezebb annak, aki elmenekült volna Afganisztánból a tálibok hatalomátvétele miatt az elmúlt hetekben, hanem eljutni a kabuli repülőtérig. „Kint alszanak az emberek ezrével az utak mentén, bár legutóbb is lőttek a levegőbe, hogy oszoljanak” – idézte vissza a Telexnek az összesen 123 ezer ember kimentésével zárult evakuálás utolsó napjait egy afganisztáni újságíró, aki maga is elhagyná az országot.
Amir – akinek a nevét biztonsági okokból megváltoztattuk, mivel a tálib rezsim beszámolók szerint az ígéretek ellenére vadászik azokra, akik együttműködtek a NATO erőivel az elmúlt 20 évben – a magyar katonai missziónak is dolgozott. Annak működéséről beszámolt a helyi sajtóban, és angolra fordította a róluk szóló anyagokat a magyar misszió számára.
Munkájáért évekkel ezelőtt elismerő oklevelet is kapott a kinti magyar alakulattól. Az elismerés tényét nem hivatalosan magyar részről is megerősítették a Telexnek, és igazolták a férfi személyazonosságát.
Amir többször volt a kabuli repülőtérnél, de előbb a bejutást ellenőrző amerikaiakon akadt fenn többezernyi menekülővel együtt, majd később már a tálibokon, miután az amerikai ellenőrző pont előtt ők is felállították a magukét.
Nyolc nappal az evakuálási program végleges lezárása előtt Szijjártó Péter is arról számolt be, hogy voltak olyan személyek, akiket a magyar fél kész volt elhozni Kabulból, ám épp az amerikaiak nem engedték be a repülőtérre. A külgazdasági és külügyminiszter konkrét számokat nem említett ezzel összefüggésben, de megjegyezte, hogy nem tartja elfogadhatónak az érvelést, amely szerint azért nem engedték be az embereket, mert csak tumultust okoztak volna a repülőtéren, mivel őket azonnal elszállították volna a már ott várakozó repülőgéppel.
Amir nem volt köztük, ő akkor már nem tudott kapcsolatba lépni a magyar féllel. Emailt tudott írni a külügynek, ahonnan egyelőre nem érkezett visszajelzés. (A kimenekítésben részt vevő magyar katonák augusztus 25-én tértek haza, több körben összesen 540 embert, köztük több mint 300 afgánt is kijuttatva, akiket a menekültügyi eljárás idejére Röszkére szállítottak. Onnan szerdán érkeztek meg nagyjából 150-en Vámosszabadiba, egy nyitott táborba.)
Az afgán újságíró elmondása szerint viszont rajta volt egy – nem magyar vonatkozású – kimenekítési listán, egy újságírók védelméért közbenjáró szervezet (Committee for Protection of Journalists – CPJ) jóvoltából. Azonban így sem sikerült átjutnia az utolsó előtti nap már a tálibokon. „Egy nőt engedtek át, a repülőtéren lévő amerikaiakkal tudott beszélni” – rajta kívül abban a 15 órában, amíg Amir ott volt, senki más nem juthatott el a repülőtérre, így már csak azokat szállították el a katonai gépek, akik korábban jutottak ki. „Az utcán aludtunk, vártunk, amíg lehet” – mondta Amir, még mindig bízva abban, hogy elhagyhatja az országot.
„Amir óriási kockázattal néz szembe az országban maradva a munkája miatt” – mondta a Telexnek Ruchi Kumar. Az újságírónő már Isztambulból válaszolt, ő szerencsésen kijutott Afganisztánból, ahonnan többek között a Guardiannak is írt.
Magyarország nem vitatta, hogy a tálib hatalomátvétel miatt sokan kerülhetnek veszélybe azok közül, akiknek voltak kapcsolatai a NATO-val. Orbán Viktor miniszterelnök a kimenekítés ideje alatt azt mondta, a kint lévő magyar katonák azon dolgoznak, hogy az országban lévő magyarokat és azokat az afgánokat, akik veszélyben lehetnek – amiatt, mert az elmúlt 15–20 évben együttműködtek a honvédség kinti egységeivel –, kimenekítsék az országból. De csakis őket, pontos lista alapján dolgoznak a magyar katonák, mert „nem akarunk bárkit beengedni”.
Nemcsak Amir bízik a magyar segítségben, de azok az Azonnalinak nyilatkozó agrármérnökök is, akik Magyarországon tanultak, így tartanak attól, hogy európai kapcsolataik miatt ellenségként tekint rájuk a tálib rezsim. A Külgazdasági és Külügyminisztérium az ő kérésüket egyelőre elutasította.
A 123 ezer külföldi és afgán kimenekítését lebonyolító program ugyan véget ért, de ez nem jelenti, hogy már senkit sem lehet kimenteni: Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere hétfőn azt mondta, hogy „a katonai küldetésnek vége, egy új, diplomáciai kezdődött el”. Első körben azt akarják elérni a külföldi országok, hogy nyisson ki újra a nemzetközi repülőtér Kabulban.
A nehézségek azonban nem érnek véget a kimenekítéssel sem. Arról, hogy mire számíthatnak az országot az evakuálás során elhagyó afgánok külföldön, itt olvashat bővebben.
- Az augusztus 31-ével befejeződött kimenekítési programról itt olvashatja cikkünket,
- a tálib hatalomátvétel okait itt és itt elemeztük,
- a NATO-val együttműködő afganisztániakat fenyegető tálib bosszúról itt,
- a szélsőséges iszlám irányt követő rendszerben a nők várható helyzetéről pedig itt írtunk.