Több mint száz afgán menekült érkezett Vámosszabadiba

2021. szeptember 01. – 15:13

frissítve

Több mint száz afgán menekült érkezett Vámosszabadiba
A vámosszabadi befogadóállomásra délután két órakor gördültek be a buszok – Fotó: Cséfalvay Attila / Telex
Cséfalvay Attila
Cséfalvay Attila
Győri tudósító
Sudár Ágnes
Sudár Ágnes
Győri tudósító

Másolás

Vágólapra másolva

Három busz kanyarodott szeptember 1-jén kora délután a vámosszabadi menekülttábor bejáratához. Azokat az afgán családokat szállították a Győrhöz közeli befogadóállomásra, akiket a tálib hatalomátvételt követően Afganisztánból menekített ki Magyarország. Ők eddig Röszkén és Tompán voltak hatósági karanténban, most nyitott táborba kerülnek. Nagyjából százötvenen lehetnek.

Úgy tűnik, a vámosszabadiak kényszerűen tudomásul veszik, hogy a menekülttábort – amely nyitása ellen 2013-ban tüntetésekkel és útzárral tiltakoztak – válsághelyzetekben újra és újra üzembe helyezik. Látják a két végletet: vagy teljesen üres a befogadóállomás, vagy telt házzal üzemel. Most úgy számolnak, hogy ismét az utóbbi időszak következik, vagyis tele lesz azokkal az Afganisztánból kimenekített afgán állampolgárokkal, akik korábban Magyarországgal együttműködtek, így okkal számolhattak megtorlással, ha a hazájukban maradnak.

Meglátod, ide hozzák őket

Amikor jöttek a hivatalos hírek az afganisztáni mentőakcióról – legutóbb augusztus 25-én jelentette be a kormány az újabb 240 ember kimenekítését – többen biztosra vették a faluban, ami szeptember 1-jén be is következett: „Idehozzák a családos menekülteket.” „De ez még mindig jobb, mint a tranzitzóna kiürítése” – mondja tulajdonképpen mindenki a Telexnek nyilatkozók közül. A különbség számukra az, hogy a 2020 májusában a tranzitzónák kiürítése miatt ideszállított menedékkérőket nem tartották „igazi” menekülteknek, a mostaniakat igen.

A menekültek másik csoportját Balassagyarmatra viszik, Csach Gábor városvezető a Facebookon azt írta, kapacitástól függően 18–22 család kerülhet Balassagyarmatra, érkezésük legkorábban szeptember 3–10. között várható. A polgármester közlése szerint döntő többségben gyermekek tartózkodnak majd a szállón.

Csak egy bekezdés erejéig ugorjunk vissza az időben: 2020. május 21-ére virradó éjjel csaknem háromszáz menedékkérőt hoztak ugyanígy buszokkal Vámosszabadiba. A börtönnek számító tranzitzóna után a szabadságot jelentette ezeknek az embereknek a nyitott befogadóállomás, de a mögöttük hagyott hónapok, évek után (egy apa és fia kivételével) mindenki megragadta az első adandó alkalmat, s elhagyta Vámosszabadit, illetve Magyarországot. Valószínűleg ez is az egyik ok, amiért a helyi polgármester mostani bejelentését nem követte hangos felzúdulás vagy kommentcunami.

Tegnap még üres volt a befogadóállomás – Fotó: Cséfalvay Attila / Telex
Tegnap még üres volt a befogadóállomás – Fotó: Cséfalvay Attila / Telex

Negatív teszttel jönnek

Ambrus Gellért vezeti a települést, ez már a második polgármesteri ciklusa, a menekültkérdés helybeni kezelése lassan rutin lesz számára; az eddigi tapasztalatok alapján tudható, mi kell ahhoz, hogy a település életére a lehető legkisebb hatással legyen a tábor. Korábban a település honlapján külön aloldalt szántak a menekülttábornak; annyi hír, bejelentés volt, hogy kellett is. Amióta azonban üres a befogadóállomás, nem nagyon volt mit írni, a polgármester nem is a település, hanem a saját, közszereplői Facebook-oldalán közölte a hírt a lakossággal augusztus 29-én, este:

„Sajnos nincsenek jó híreim. A Magyarországra menekített, az ország afganisztáni jelenlétét segítő afgánok egy csoportja szeptember elsején érkezik a befogadóállomásra. A csoport 10 napos hatósági karantén után, negatív teszttel, oltással kerül ide. A közterületi jelenlétet 5 járőrpárral biztosítják, a körzeti megbízottjaink is csak helyben látnak el szolgálatot majd. Újra indulnak a befogadóállomástól a buszjáratok Győrbe, napi 4 járattal egyelőre, minden járatot rendőrjárőr kísér. A menekülttábor lakóinak ellátásában (orvos, védőnő, iskola, óvoda, bölcsőde) településünk nem vesz részt semmilyen módon. Az útlevéllel rendelkező afgánok az EU területén szabadon mozoghatnak, az útlevéllel nem rendelkezők ugyanezt csak Magyarország területén tehetik meg. A befogadóállomáson alapból 30 napig tartózkodhatnak, bár ez meghosszabbítható. Az idegenrendészeti eljárást követően a Máltai Szeretetszolgálat (is) segítséget nyújt részükre, akár más országba távoznának, akár Magyarországon maradnának. További információkkal jelentkezni fogok.”

A szerdán érkező három busz nem volt tömve, így nagyjából 130-150-re becsüljük az érkezők számát.

Nagyjából 150 ember érkezett szerdán a befogadóállomásra – Fotó: Cséfalvay Attila / Telex
Nagyjából 150 ember érkezett szerdán a befogadóállomásra – Fotó: Cséfalvay Attila / Telex

Augusztus 29-én még semmilyen mozgás nem volt érzékelhető a táborban, másnap már rendőrautókat is láttunk a kerítés túloldalán. „Felemás érzéseim vannak” – mondja Zsike, aki Andrissal, a kisfiával a helyi kisboltból jön ki. „Mint anya, természetesen sajnálom ezeket a családokat”, teszi hozzá, majd az érem másik oldalát említi: „Ausztriából nemrég költöztünk haza, ott azért láttam, hogy a kulturális különbségek gondot tudnak jelenteni.” Azt is hozzáteszi ugyanakkor, hogy őt és a családját semmilyen atrocitás nem érte, s olyan ismerőssel sem beszélt még itt Vámosszabadin, akinek ilyen „élménye” lett volna.

Láttam őket a templomban

„Nekem nem volt semmi bajom velük. Néha láttam őket a templomban, mert oda bejártak, meg megtanultak néhány szót magyarul, hogy Jó napot!, meg köszönöm. Nem beszélgettünk, mert nem volt közös nyelvünk, de kézzel-lábbal elmutogattuk, ha valami kellett” – Kerstinger Zoltánt nem zaklatta fel a hír, hogy ismét megtelik a település határában lévő menekülttábor. Úgy van vele, ahogy egyébként szinte mindenki: nem hiszi, hogy a most érkezők tovább maradnának, mint az előzők.

Ebben osztja a véleményét a polgármester is, aki bejelentős posztjánál az egyik kommentelőnek ezt válaszolta: „340 afgánt mentettek ki, a balassagyarmati közösségi szállás 140 főre, a vámosszabadi befogadóállomás 210 főre méretezett. Az elosztást nem tudom. Valószínűleg gyorsan csökken majd a létszám, hiszen az útlevéllel rendelkezők azonnal léphetnek, a többi esetben pedig biztos vagyok benne, hogy gyorsan és olyan okmányokkal látják el őket, amellyel Európán belül mozoghatnak szabadon. Ausztriában, Franciaországban, Németországban van nagyobb afgán közösség, logikus úti célnak tűnnek ezek az országok.”

Rendőri biztosítással érkeztek meg a buszok Vámosszabadiba – Fotó: Cséfalvay Attila / Telex
Rendőri biztosítással érkeztek meg a buszok Vámosszabadiba – Fotó: Cséfalvay Attila / Telex

A busz a vörös gomb

Így várták tehát az érkezőket helyben augusztus utolsó napjaiban, a korábbi tapasztalatok alapján azzal számoltak a vámosszabadiak, hogy a menekültekkel nem is nagyon ők, sokkal inkább a győriek találkoznak majd. A napi négy buszjárattal ugyanis egyenesen a kisalföldi megyeszékhely egyik bevásárlóközpontjába viszik a menedékkérőket Vámosszabadiból, ott vehetnek az ellátmányuk mellé élelmiszert, tisztálkodási eszközöket – mindent, amire szükségük van magyarországi tartózkodásuk idején. Most is látható, hogy az állami intézkedések többsége: a buszjáratok, a rendőri kíséret, az öt járőrpár, az orvosi-védőnői feladat kiszervezése a faluból mind azt szolgálja, hogy a helyi panaszoknak elébe menjenek. Ilyenre egyébként akkor szokott sor kerülni, ha egy-egy menedékkérő nem a bevándorlási hivatal buszával ingázik Győr és Vámosszabadi között, hanem felszáll a helyközi járatra. Nem egy helybeli mondja, hogy amíg ez nem történik meg, nem lesz nagyobb zúgolódás, „hisz ők a magyar katonákkal együttműködő, igazi menekültek”.

Mi akkor is kérdezünk, ha valaki nem akar válaszolni Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogass

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.