Életveszélyben érzik magukat, mert Magyarországon tanultak, de a Külügy nem akarja kimenekíteni Afganisztánból a segítséget kérő agrármérnököket

2021. augusztus 31. – 17:06

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Több, Magyarországon végzett afgán egyetemi tanár is a magyar Külügy segítségét kérte, mert úgy érzik, itteni tanulmányaik miatt a tálibok nyugati kémként kezelik őket, és veszélyben az életük. Az Azonnalin közölt beszámolójuk szerint a budapesti Külügyminisztérium idáig elutasította őket.

Több, az elmúlt években állami ösztöndíjjal Magyarországon tanult afgán szakember, egyetemi tanár is súlyos veszélyben érzi az életét a tálib hatalomátvétel óta, mert az itteni tanulmányaik miatt az iszlám szélsőségesek nyugati, keresztény kémként tekintenek rájuk. A nálunk végzett afgán értelmiségiek, akiknek nem sikerült feljutniuk egyik kabuli menekítő repülőre sem, most bujkálnak, és a magyar Külügyminisztérium segítségét kérik, ahonnan azonban egyelőre negatív választ kaptak.

A magyar kötődésű afgánok sorsáról és mostani helyzetükről az Azonnali számolt be. A lap szerint a cikkük után az érintettek még nagyobb veszélyben lehetnek, ezért csak álnéven, elhomályosított fotókkal szerepelnek, de ezt a kockázatot az afgánok bevállalták, mert a magyar Külügy az utolsó reményük, hogy elhagyják a közép-ázsiai országot.

A cikk szerint 20-25, Magyarországon diplomázott afgán van most ebben a helyzetben, többségük agrárképzésen vett részt a gödöllői Szent István Egyetemen vagy Keszthelyen. Négyükkel beszélt Rédl Boglárka, az Azonnali újságírója, akik a mostani helyzetükről is beszámoltak: a kabuli repülőtéri káoszról, ahol „mindenki sikoltozott vagy sírt, és csak egy célja volt, hogy elérjen egy repülőt és kijusson az országból”, arról, hogy a tálibok belenéznek az emberek telefonjába is, hogy nincs-e valamilyen külföldi kapcsolatuk, hogy van, aki a lakásba bezárkózva próbál elbújni, más vidékre menekítette a családját, vagy éppen hogy Kabulba próbál eljutni. Most, hogy az amerikaiak teljesen elhagyták az országot, és megszűnt a légi irányítás is, erre még kevesebb az esély, több ország már le is állította az evakuálásokat. Magyarország a Külügy közlése szerint 310 embert menekített ki Afganisztánból, Szijjártó Péter külügyminiszter azonban már jelezte a mentőakció végét.

A nálunk végzett afgánok ennek ellenére Magyarországtól várják a segítségét, részben azért, mert úgy érzik, most főleg a magyar tanulmányaik miatt vannak veszélyben.

„Ők fogadtak be minket két évre, ők tanítottak minket. Ott laktunk két évig, ott ettünk, ott aludtunk. Fogalmam sincs, hogy mi fog velem történni. Azt sem tudom, hogy egyáltalán életben leszek-e, mire megjelenik ez a cikk. Azért mondom el ezt, hogy meghallják a hangomat, hogy lássák a magyarok is, hogy mi történik velünk”

– nyilatkozta egyikük. Ő társaival több csatornán is próbálta elérni a magyar Külügyet, ahonnan azonban egyikük állítása szerint azt a választ kapták, hogy nem tudnak segíteni nekik, csak azoknak, akik Magyarországnak és a magyar hadseregnek dolgoztak Afganisztánban. „Sajnos nem vagyunk abban a helyzetben, hogy segíteni tudjunk önöknek” – állt a válaszban. Nem hivatalos külügyi források szerint ugyanakkor a Magyarországon tanult afgán diákok evakuálásának kérdése még tárgyalás alatt van.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!