Éjfél körül érhet Budapestre az afganisztáni mentőakció első magyar gépe

Vasárnap az esti órákban, várhatóan éjfél körül Budapestre érkezik Afganisztánból a mentőakcióban résztvevő első magyar repülőgép – jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára vasárnap az MTI tudósítása szerint. Magyar Levente azt mondta, a repülőgéppel érkező embereket a magyar honvédek a halálból mentették ki.

Nagy részük afgán, jelentős részük pedig magyar és amerikai állampolgár.

Az államtitkár közölte, amerikaiak tucatjait menekítik ki Afganisztánból „azzal a jelentős légi kapacitással, amelyet a Magyar Honvédség ebben a mentőakcióban rendelkezésre bocsátott”. További részleteket akkor közölnek, amikor a kimenekítettek mindegyike biztonságban lesz, a mentőakció folytatódik – tette hozzá.

A tálibok foga fehérje

Magyar Levente szerint a kimenekítésre fordítható idő rendkívül korlátozott, elő fog állni egy helyzet, amikor vagy az amerikaiak mondják, hogy vége, vagy a tálibok kezdik el a „fegyvernyugvás körülményeit megváltoztatni”. Nem mindegy, hogy addig hány embert tudunk biztonságba helyezni. Magyar állampolgárokról és a magyar honvédek bajtársaivá vált afgánokról van szó. „Ennyit egyébként arról a vádról, hogy Magyarország és a magyar kormány humanitárius szempontokra érzéketlen” – mondta.

Az államtitkár elmondta, péntek délutánra hívta össze a NATO főtitkára a tanács miniszteri ülését, amelyen ő helyettesítette Szijjártó Péter külügyminisztert. A NATO ezekben a napokban éli át hetven éves fennállásának legsúlyosabb válságát – jelentette ki Magyar Levente, aki szerint

az ülés összehívása „tökéletesen felesleges is volt, hiszen mint halottnak a csók, utólag semmit nem tudunk javítani az afganisztáni helyzeten, azon a fiaskón, amit a Nyugat éppen ezekben a napokban elszenved”.

Az államtitkár szerint elfogadhatatlan az a helyzet a kabuli reptéren, hogy számos, kimenekítésre jogosult afgán állampolgár a tálibokon átverekedve magát elér a reptérre, de ott az amerikaiak feltartóztatják őket arra hivatkozva, hogy meg van telve a repülőtér. A videókonferencián résztvevő amerikai külügyminisztertől azt kérte, mindent eszközt vessenek be annak érdekében, hogy ez a helyzet megváltozzon. Szombaton észlelték azt, hogy elkezdték a magyar repülőgépekre igyekvő magyarokat és a velük szövetséges afgánokat „szivárgásszerűen” átengedni – tette hozzá.

Magyar Levente szerint a NATO-ülésen felvetették azt is, hogy minden egyes Afganisztánnal határos országgal haladéktalanul fel kell venni a kapcsolatot, Európa biztonsága érdekében együtt kell működni velük, „akármit is gondolunk róluk”. A tálibok „elkezdték kivillantani a foguk fehérjét”, Afganisztánból tömegek fognak Európa felé megindulni. Ezt csak úgy tudjuk kezelni, ha a helyszínen nyújtunk segítséget, először is azzal, hogy nem engedjük az embereket koordinálatlanul rázúdulni Európára – mondta az államtitkár.

Nem akarunk bárkit beengedni

A tálib lázadók – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, miután az amerikai, illetve NATO-haderők elhagyták az országot. Ezután bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború, Asraf Gáni államfő pedig elmenekült az országból.

Azóta kétségbeesett tömegek próbálnak elmenekülni az országból, miközben a tálibok házról házra járva vadásszák le a nyugatiakkal kollaboráló afgánokat. A kabuli repülőtérre szinte lehetetlen kijutni, vasárnap hét embert öltek meg a reptér közelében feltorlódott tömegben. Afganisztánból már csak katonai gépeken tudják átszállítani az embereket a környező országokba, ahonnan már biztonsággal folytathatják útjukat polgári járatokon. Csakhogy, ahogy arról ebben a cikkben részletesen írtunk, a mentőakciók megszervezése egyáltalán nem egyszerű feladat.

A mentésben Magyarország is részt vesz. A rendhagyó módon szombaton tartott kormányinfón Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka azt mondta, felállítottak egy különleges műveleti egységet a kimenekítési feladatra. Ők húsz órán belül kidolgozták a feladattervet, összeállították a felszerelésüket, és a gépen várták az engedélyt a felszállásra. A főparancsnok jóváhagyta a művelet tervét, abban változtatás csak az ő engedélyével történhet.

Közel Kabulhoz létrehoztak egy előretolt műveleti bázist, ahová a kimenekítés első fázisában szállítják a kimenekített embereket. A főparancsnok azt mondta, hogy a kimenekítési művelet nem „time based”, azaz nem időhöz kötött, hanem a kialakult helyzetnek megfelelően fognak dönteni arról, hogy mikor fejezik be. Ezidáig összesen 78 főt helyeztek el biztonságos helyen. Ez 10 családot jelent: 23 férfit, 25 nőt és 30 gyereket. Részletesebben azután fognak az akcióról beszámolni, hogy mindenki hazaért.

Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap reggel a Kossuth rádióban azt mondta, a kint lévő magyar katonák azon dolgoznak, hogy az országban lévő magyarokat és azokat az afgánokat, akik veszélyben lehetnek – amiatt, mert együttműködtek a honvédség kinti egységeivel az elmúlt 15-20 évben – kimenekítsék az országból. De csakis őket, pontos lista alapján dolgoznak a magyar katonák, mert „nem akarunk bárkit beengedni.”