Biden nyerte az elnökválasztást, ő lesz az Egyesült Államok következő elnöke

2020. november 3. – 18:08

frissítve

Biden nyerte az elnökválasztást, ő lesz az Egyesült Államok következő elnöke
Joe Biden győzelmi beszéde Wilmingtonban november 7-én – Fotó: Tasos Katopodis / Getty Images North America / Getty Images via AFP

Másolás

Vágólapra másolva
  • Magyar idő szerint szombat délután egymás után hirdették ki az amerikai nagy tévék és hírügynökségek, hogy a demokrata Joe Biden megnyerte az amerikai elnökválasztást Donald Trump elnökkel szemben.
  • Bidennek 253 elektora volt, Trumpnak 214, miután pedig a CNN, az ABC, az NBC, a BBC sorra ítélte behozhatatlannak a demokrata jelölt előnyét a kulcsfontosságú Pennsylvaniában, Biden 273 elektorral átlépte a győzelemhez szükséges 270-et.
  • Azóta Nevadát is Bidennek adták a tévécsatornák, így már 279 elektornál jár.
  • Biden pénteken tudott fordítani Pennsylvaniában, ahol 0,5 százalékponttal, több mint 34 ezer szavazattal vezet, és a tévék adatelemzői szerint a hátralévő szavazatok többségét is ő fogja kapni.
  • Még több államban is számolnak, és két másikban is Biden vezet, ezért az előnye tovább nőhet később. Trump viszont Pennsylvania nélkül már nem tudott nyerni.
  • Georgiában is átvette a vezetést Biden, és már több mint 9000 szavazat az előnye, de várhatóan újraszámolás jön az államban.
  • Arizonában Trump került közelebb Bidenhez, de az csak a végére derülhet ki, hogy be tudja-e érni.
  • Biden győzelmi beszédében azt mondta, olyan elnök lesz, aki egyesíteni, nem pedig megosztani akar, minden amerikaiért dolgozni fog, Trump szavazóitól pedig azt kérte, adjanak egymásnak esélyt.
  • Trump bejelentette, hogy nem ismeri el Biden győzelmét, szombaton is azt írta ki a Twitterére, hogy ő nyert sok szavazattal.
  • Trump kampánycsapata több szoros államban bírósághoz fordulna, és újraszámolást akar kérni.

Élő, folyamatosan frissülő hírfolyamunk az amerikai elnökválasztásról

Az előzetes szavazatokat számolják össze először, ennek is betudható, hogy jelenleg Joe Biden 53%-on áll, Donald Trump pedig 45%-on. A másik államban, Indianában 4%-os feldolgozottságnál masszívan vezet Trump.

Még néhány korai exit poll-adat a CNN-ről:

Trump szavazói közül 62 százaléknak a gazdaság a legfontosabb kérdés, 17 százaléknak a bűnözés és közbiztonság, 8 százaléknak az egészségügy és csak 5 százaléknak a koronavírus-járvány.

Biden szavazói jobban megosztottak, 36 százaléknak az egyenlőtlenségek, 27 százaléknak a koronavírus, 13 százaléknak az egészségügy, 11 százaléknak a gazdaság volt a legfontosabb.

Bár eredmények még csak két államból futottak be, de az elnök nemrég Twitter-csatornáján osztotta meg csupa nagybetűs optimizmusát.

Floridában, az egyik legfontosabb csatatér-államban a félelmek ellenére a Guardian tudósítója semmilyen atrocitásról nem kapott hírt. Mondjuk Ron DeSantis republikánus kormányzó „túlbiztosításként” az utcára küldte a Nemzeti Gárdát is. Floridában egyébként az időarányos részévétel nagyobb a 2016-osnál. És bár a regisztrált szavazók közül eddig több republikánus járult a szavazógépekhez, 2,5 millió független is voksolt, így valószínűleg rajtuk múlik majd a 29 elektor sorsa.

Indiana és Kentucky egyes részein már már bezártak a szavazóhelyek, megjöttek az első szavazatok is.

Indianában

  • Trump 5460 szavazatot (68,3 százalék)
  • Biden 2371 szavazatot (29,7 százalék)

kapott eddig.

Kentuckyban

  • Trump 5233 (85,8 százalék)
  • Biden 810 (13,3 százalék)

az állás.

Mindkét államot várhatóan biztosan nyeri Trump, elsősorban azért érdemes nézni a megyei bontásokat, hogyan szerepel a két jelölt a 2016-os eredményekhez képest.

Egy szavazóbiztos ellenőrzi, hogy rendben megy-e a számlálás a philadelphiai Pennsylvania Kongresszusi Központban – Fotó: Rachel Wisniewski / Reuters
Egy szavazóbiztos ellenőrzi, hogy rendben megy-e a számlálás a philadelphiai Pennsylvania Kongresszusi Központban – Fotó: Rachel Wisniewski / Reuters

Újabb adatok a CNN korai exit polljaiból:

A szavazók közül:

  • 53 százalék nő
  • 47 százalék férfi

A szavazók:

  • 65 százalék fehér
  • 13 százalék latinó
  • 12 százalék fekete
  • 3 százalék ázsiai-amerikai

Az életkorokat tekintve:

  • 16 százalék 18-29 év közötti
  • 23 százalék 30-44 év közötti
  • 38 százalék 45-64 év közötti
  • 23 százalék pedig 65 év feletti.

A végzettség alapján pedig:

  • 45 százalék felsőfokú végzettségű
  • 55 százalék felsőfokú végzettség nélküli

Végül pedig:

  • 38 regisztrált demokratának
  • 35 százalék regisztrált republikánusnak
  • 28 százalék függetlennek mondta magát

Arról itt írtunk, hogy miért érdemes fenntartásokkal kezelni még ezeket az exit pollokat.

A négyévenkénti elnökválasztás remek alkalom arra Amerikában, hogy az államok lakosai direktben szavazhassanak pár érzékeny, nagyobb horderejű kérdésben. Oregonban például minden drogot (bizonyos mértékben) dekriminalizálnának, Puerto Rico pedig jelezheti, ha az 51. állammá szeretne válni. A választás melletti legérdekesebb szavazatokat gyűjtöttük össze.

Joe Biden hazatért Delaware-be, miután még Pennsylvaniában kampányolt. Azt mondta, hogy reménykedik, de arról nem beszélt, hogy mik a tervei, ha nem derül ki az este folyamán a végeredmény. Azt mondta, hogy annyi minden számít. „Meglátjuk” – mondta. „Ha lesz miről beszélni ma este, akkor beszélni fogok róla. Ha nem, akkor megvárom, amíg másnap összeszámolják a szavazatokat.” (BBC)

Az elnökség mellett szavaznak a kétévente újraválasztott, 435 fős teljes képviselőházról, és a hatéves ciklust kitöltő szenátorok közül 35 helyéről. 11 kormányzóválasztást is tartanak. A képviselőházat szinte biztosan megőrzik a demokraták, akiknek arra is van esélyük, hogy a szenátusban szűk többségbe kerüljenek. Egy volt űrhajós, egy amerikaifutball-edző és egy korábbi elnökjelölt-aspiráns is nagyot nyerhet a szenátusi választásokon. Az esélyekről itt írtunk részletesen>>>

Nem különösebben meglepő, de kötelező kör: a Fehér Ház közleménye szerint az elnök szűk körben, családjával és vezető stábtagokkal várja majd az eredményeket a keleti szárnyban – közölte a Fehér Ház kommunikációs igazgatója, Alyssa Farah.

Az exit poll egy normális választáson olyan, mint egy szószátyár filmelőzetes, ami legalább a cselekmény felét elmeséli. Az exit poll nem kotyogja el a végeredményt, de közöl egy sor fontos információt: a szavazók demográfiai összetételét, a választók által fontosnak tartott ügyeket. Azonban egy olyan évben, amikor koronavírus-járvány miatt több tízmillióan éltek az előzetes- és levélszavazás lehetőségével, a szavazókörök előtti kérdezgetés nem biztos, hogy reprezentatív – a nagy tévécsatornáknak exit-poll-kutatásokat végző Edison éppen ezért telefonos felméréssel próbálja súlyozni a helyszíni adatokat, de az így nyert eredmények így sem feltétlenül lesznek megbízhatók.

(Fivethirtyeight)

Legalábbis ez derült ki a CNN nemrég közölt exit polljából, és csak 4% hozta meg az elmúlt egy hétben a döntését. 68% találta úgy, hogy a körülmények ellenére nagyon könnyű volt leadni a szavazatát, és 46 százalék biztos benne, hogy nem lesznek turpisságok a szavazatok összesítésénél.

Egy eltökélt szavazója töklámpásba faragta Biden nevét a portlandi Maineben – Fotó: Joel Page / Reuters
Egy eltökélt szavazója töklámpásba faragta Biden nevét a portlandi Maineben – Fotó: Joel Page / Reuters



A CNN exit pollja alapján a szavazók

  • 34 százalékának a gazdaság
  • 21 százalékának a faji egyenlőtlenségek
  • 18 százaléknak a koronavírus
  • 11 százaléknak a bűnözés és a közbiztonság
  • 11 százaléknak pedig az egészségügy volt a legfontosabb a döntésénél.

52 százaléknak az a fontosabb, hogy kezeljék a koronavírus-járványt, míg 42 százalék szerint a gazdaság újraindítása.

48 százalék szerint jól mennek a koronavírus megfékezésére tett lépések, 51 százalék szerint rosszul.

Itt írtunk arról, hogy előzetesen milyen témák voltak a legfontosabbak.

Mark Milley, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke (azaz kb. az amerikai fegyveres erők parancsnoka) vezető amerikai lapoknak tartott informális videótájékoztatón leszögezte, hogy a hadsereg semmilyen formában nem vesz részt egy esetleges hatalomátadási folyamat biztosításában. Egyik tábornoka pedig arra figyelmeztette az újságírókat, ne vezesse őket félre a nemzeti gárdisták (a hadsereg tartalékosainak) utcai jelenléte, az ő felvonulásukat ugyanis az egyes tagállamok kormányzói saját jogkörükben igényelhetik.

Ahogy a tájékoztatóról beszámoló Axios megjegyzi, önmagában már az is elég szokatlan, hogy a fegyveres erőknek le kell lőniük azokat a spekulációkat, hogy egy választási vereséget szenvedő elnököt ők tessékelnék ki a Fehér Házból. Trump korábban többször is belengette, hogy nem fogja elismerni választási vereségét, azonban a Fehér Házból való kitessékelésére csak az elnök védelméért felelős Secret Service tehetne kísérletet (gondolom, nem kell ecsetelni, egy ilyen helyzet jogi és politikai szempontból is példátlan lenne).

Ilyen például az elnökválasztás egyik legfontosabb államának számító Pennsylvania állam Bucks megyéje, ahol olyan szavazóhelyiség is van, ahol lassan három órája várnak a helyiek, hogy szavazhassanak, de egy másik körzetben is kilencvenperces sor alakult ki.

Ennek az oka leginkább az, hogy a szavazásra jogosult 488 ezer állampolgár kevesebb mint fele adta le előre a szavazatát. 2016-ban egyébként Hillary Clinton nyert itt, de a mostani kampányban Joe Biden és Donald Trump is aktívan kampányolt. (CNN)

Ezek magyar idő szerint este 11 órára várhatók, vagyis fél órán belül felpörögnek az események.

Trump vagy Biden? Hajnalra lesz eredmény, vagy csak napok múlva? Szoros lesz, vagy látványosan nyer az egyik jelölt? Megannyi kérdés még így az éjszaka elején, megannyi téma, amiről lehet beszélgetni.

Várjuk szeretettel a hozzászólásokat a Telex Facebookján! Ha pedig nem tette még meg, kövesse is be az oldalunkat, megéri!

Bár más államokból már érkeztek hírek arról, hogy kisebb-nagyobb csúszások lehetnek az eredményközlésről, de Georgia államban nem számolnak ezzel, annak ellenére, hogy két körzetben is meg kellett hosszabbítani a szavazatleadási határidőt 40, illetve 45 perccel.

Ezzel párhuzamosan a szintén billegő államnak számító Michiganben a vártnál korábban végezhetnek az eredmények összesítésével, értesült a CNN.

Beverly Hills egyik legelőkelőbb része úgy néz ki, mint egy teljesen elhagyott városnegyed bezárt üzletsora. A november 3-i választások előtt több helyen bedeszkázták az üzleteket az eredmény közlése után kirobbanó zavargásoktól tartva.

Bedeszkázott kirakatú üzletek a Kalifornia állambeli Beverly HillsbenFotó: MTI / AP / Jae C. Hong
Bedeszkázott kirakatú üzletek a Kalifornia állambeli Beverly HillsbenFotó: MTI / AP / Jae C. Hong

Kaliforniában, ahol 2020 a koronavírus-járvány, a pusztító bozóttüzek és a faji ellentétek miatt a többi államhoz képest is nagyobb a feszültség, a bedeszkázott üzletek mellett az otthonokban felhalmozott élelmiszer is jelzi, hogy bármi is lesz a választások végeredménye, az emberek zavargásoktól tartanak. A világhírű Rodeo Drive-on ez kopácsolásban merült ki a választás előtti napokban, minden úgy néz ki, mintha Kalifornia egy hatalmas hurrikánra készülne.

Az elnökválasztás első részeredményei magyar idő szerint éjfél után várhatók, kövessék velünk a fejleményeket!

A szövetségi nyomozóiroda (FBI) olyan automata telefonhívások miatt kezdett nyomozást, amelyekben arra biztatták az embereket, hogy maradjanak otthon.

Ilyen hívásokat több államból jelentettek, de ahogy egy szakértő megjegyezte szinte minden választáson előfordul ilyen, hogy vagy megfélemlítsék a szavazókat, hogy ne menjenek el, vagy meggyőzzék, hogy már felesleges is leadni a voksukat.

Dana Nessel michigani főügyész olyan automata hívásokról szerzett tudomást, amelyekben arra hivatkoztak, hogy túl hosszúak a sorok, így inkább holnap menjenek szavazni az emberek.

(via BBC)

Egy brit online fogadásszervezőnél valaki néhány nappal ezelőtt egymillió fontot tett fel a demokrata Biden győzelmére, ha bejön a tippje, akkor még plusz 540 ezer fontot tehet el. Biden és a fogadó reménye lehet, hogy az ilyen magas tétek eddig mindig a fogadót igazolták.

Az erről szóló cikkünket itt találja >>>

És az előzetes adatok szerint erre minden esély meg is van. Eddig négy éve, a 2016-os választásokon szavaztak szám szerint a legtöbben az amerikai elnökválasztások történetében, akkor 136,7 millióan adták le voksukat.

Biden, aki a pennsylvaniai Philadelphiában tartott a választás napján kampányeseményt, azt mondta, hogy 150 millió fölötti szavazatszám várható, és előzetesen úgy tájékoztatták, hogy a 18-30 év közöttiek szavaztak a legnagyobb számban, és hogy a szavazók 54%-a nő.

A demokrata elnökjelölt, aki azt mondta, Trump azt hiszi, megmondhatja, kik szavazhatnak és kik nem, Philadelphiából Delaware államba távozott, hogy ott várja a választások eredményét.

Joe Biden demokrata elnökjelölt egy philadelphiai kampányeseményenFotó: Kevin Lamarque / Reuters
Joe Biden demokrata elnökjelölt egy philadelphiai kampányeseményenFotó: Kevin Lamarque / Reuters

Az első becslések szerint 8,6 millió latinó adta már le a szavazatát, bőven háromszor annyian, mint azt négy évvel ezelőtt tették.

A demokraták évek óta azon dolgoztak, főleg az ingadozó államokban, hogy mozgósítsák a fiatal latinókat. A hagyományosan republikánus Arizónában is arra törekedtek, hogy felderítsék a nem regisztrált latinókat, és segítségükkel átbillentsék az államot.

A Voto Latino szervezet szerint több csatatérállamban, Texasban, Floridában, Pennsylvaniában, Nevadában és Észak-Karolinában a latinók 33 százaléka olyan szavazó volt, akik 2016-ban egyáltalán nem vettek részt a választáson. A legtöbbjük a fiatalabb korosztályba tartozik, 18 és 39 év közötti az életkoruk.

Emmet Sullivan a szövetségi bíró arra utasította az állami postaszolgálatot (US Postal), hogy vizsgálják át a létesítményeiket, és keressenek meg minden kallódó levélszavazatot, és a lehető leghamarabb kézbesítsék azokat.

A járványhelyzet miatt rekordszámú levélszavazatot adtak le, és több államban az a szabály, hogy legkésőbb a szavazás napján meg kell érkezniük a leveleknek. Néhány államban akkor is elfogadják ezeket a voksokat, ha a levélre a választás napját megelőzően került postai pecsét.

A rendelkezés azokra a csatatér államokra vonatkozik, ahol szoros a verseny Joe Biden és Donald Trump között: Pennsylvania, Michigan, Colorado, Wyoming, Georgia, Texas, Alabama, Arizona, New England, South Carolina és Florida.

Felmérések szerint az utóbbi évek fontosabb társadalmi-politikai ügyei kevésbé fontosak az amerikai választóknak. A legtöbbek szavazatát idén is a gazdasági helyzet és a hosszú ideje rágott egészségbiztosítási reform határozza meg, de a koronavírus-járvány is ott van a legégetőbb témák között. A legtöbb választási ügyben jobb a felmérésekben vezető demokrata jelölt, Joe Biden megítélése, mint Donald Trumpé, és személyisége is szimpatikusabb az átlagos választónak. Azonban a gazdaságtól kezdve a koronavírus-járványon át a klímaváltozásig a legtöbb ügyben nagyon erős szakadék van a két párt tábora között, így a társadalom mély megosztottsága miatt a gazdasági vagy járványhelyzet vélhetően kisebb hatással lesz a szavazás kimenetelére, mint egy átlagos elnökválasztáson lenne.

Részletes cikkünk a témában itt.

Több szavazókörben meghosszabbították a nyitva tartást Észak-Karolinában, miután problémák voltak reggel, így magyar idő szerint nem hajnali 1.30-kor, hanem legkorábban csak 2.15-kor érkeznek az első eredmények.

Az előzetes közvéleménykutatások szerint Joe Biden nagyjából 2 százalékpontos előnyben volt ebben az államban, amely az egyik kulcs lehet az elnökválasztás szempontjából.

Négy éve a nap végére volt ennyi, igaz, a regisztrált szavazók 25%-a előre leadta már a voksát az államban. Ahogy a legtöbb államban, úgy Connecticutban is csúcson a regisztrált szavazók száma, így megdőlhet a részvételi arány azok után, hogy kora délutánra a regisztrált szavazók fele járult az urnákhoz,

Egyelőre lényegében mindenhol zavartalanul zajlik a szavazás az országban, pár kisebb kerületben volt leállás vagy fennakadás, de mindet gyorsan elhárították.

Az elnök arról írt, hogy a legfelsőbb bíróság egyik friss döntése a levélszavazásról hatalmas csaláshoz vezethet, amit utcai erőszakos cselekmények követnek majd. Trump ezzel a pennsylvaniai elhúzódó szavazatszámlálásra utalt, ám mind a Twitter, mind a Facebook gyorsan lépett, és elrejtette a posztot, mivel abban félrevezető információ szerepelt az állítólagos csalás lehetőségére utalva.

Trump a választás előtti hetekben egyre erősebben lengette be a későbbi választási csalás lehetőségét, amiről hat hónap alatt 70-szer posztolt, de még kedden, a republikánus kampányközpontban is elővette a témát.

Donald Trump a republikánusok eredményváróján, Arlingtonban beszélt röviden kamerák előtt. Az amerikai elnök azt mondta, hogy még nem készült sem győzelem, sem vereség esetére beszéddel. „Győzni könnyű. De veszíteni sohasem az, nekem sem” – mondta, majd bizakodóan beszélt néhány államról is, ahol információi szerint jól állnak a republikánusok.

„Azt hallottam, hogy nagyon jól teljesítünk Floridában, ahogy Arizonában. Texasban pedig hihetetlenül jól teljesítünk. Jól csináljuk, azt hiszem. Egészében vége jól csináljuk. Szerintem nagyszerű esténk lesz, nagyon jól érzem magamat.”

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!