Biden nyerte az elnökválasztást, ő lesz az Egyesült Államok következő elnöke

Az előzetes szavazatokkal idáig Biden volt előnyben, de 66 százalékos feldolgozottságnál mindketten 49,3 százalékon állnak, százezer szavazat az elnök előnye.

Közben a CNN odaadta Connecticutot és Coloradót Bidennek, Észak- és Dél-Dakotát pedig Trumpnak.

Ő itt Pumpkin, az Ohio állambeli Athens megye választási irodájának sztárja, aki ezen a napon is a legnagyobb főnök.

Rekordsokan szavaztak le a választás előtt. Összesen több mint 101 millióan adták le előre a voksukat, 65 millióan levélben, 36 millióan pedig személyesen szavaztak. Texasban 9,7 millióan szavaztak előre, többen, mint ahányan 2016-ban voksoltak az államban mindent egybevéve. Az államban 61 százalékos feldolgozottságnál Biden vezet 1 százalékkal. A legtöbben Kaliforniában adták le előre a szavazatukat, ott több mint 12 millióan szavaztak, ami 82,8 százaléka a 2016-os teljes részvételnek.

Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy ez a legtöbb pénz eddig, amit amerikai elnökválasztásra költöttek. Nem is kevéssel: kétszer annyi, mint amennyit 2016-ban költöttek, derül ki az OpenSecrets összegzéséből.

Magyar idő szerint hajnali háromkor 13 államban volt urnazárás:

• Arizona
• Colorado
• Kansas
• Louisiana
• Michigan
• Minnesota
• New Mexico
• New York
• North Dakota
• South Dakota
• Texas
• Wisconsin
• Wyoming

Mitch McConnell, a republikánus szenátusi többség vezetője magabiztosan nyert Kentuckyban a CNN és a FOX News szerint. 81 százalékos feldolgozottságnál 57,69 százalékkal áll a demokrata Amy McGrath előtt. A demokrata jelölt a szavazatok 38,36 százalékát gyűjtötte be.

A CNN projekciója szerint Joe Biden viszi New York államot és annak 29 elektori szavazatát, valamint New Jersey 14 elektori szavazatát, ezzel 73-nál jár. Egyik győzelem sem meglepő.

A jelölt kampánystábjának több tagja is azt nyilatkozta a CNN-nek, hogy Floridában kezd elúszni a győzelem, azonban magabiztosan nyilatkoztak Joe Biden Pennsylvania, Michigan, illetve Wisconsin államban várható szerepléséről (ugye ezt a három államot 2016-ban Trump elhódította a demokratáktól). Azonban a hírcsatorna megjegyzi: Ha Florida 2016 után megint Trumpnak adja elektorait, akkor Biden lemondhat arról a magabiztos győzelemről, amivel leszerelhetné az ellentábor háborgó, esetleg valamilyen ellenállásra gondoló szimpatizánsait.

Bár mi mást mondanának a négy évvel ezelőtti választás után. A CNN szerint a Biden-kampány vezetői úgy látják, Florida egyedi eset, és magabiztosak a Pennsylvania, Michigan és Wisconsin állambeli esélyeikkel kapcsolatban, valamint Észak-Karolinát is nyerhetőnek látják.

Észak-Karolinában 65 százaléknál jár a feldolgozottság 53,1 százalékon áll Biden, 45,8 százalékon Trump. Ezek azonban főként a demokratáknak kedvezőbb előzetes szavazatok alapján állnak össze, a New York Times becslése szerint szoros lehet a vége, 0,9 százalékos Trump-előnyt jósolnak az eddigi megyei eredmények alapján.

Közben Nyugat-Virginiát és Tennessee-t is odaadta a CNN Trumpnak.

Úgy tűnik, Biden rosszabbul szerepel az elmúlt években indult demokrata jelölteknél Florida állam latino kisebbségénél (legalábbis a spanyol ajkúak által sűrűn lakott megyékben), és ez a tényező döntő lehet. A demokrata elnökjelölt Floridában kemény erőfeszítéseket tett a fehér nyugdíjas szavazók átcsábításáért – nem rossz gondolat egy olyan tagállamban, ahol 16 800 embert vitt el a koronavírus-járvány –, csakhogy közben több tudósítás szerint sem tett eleget a helyi spanyol ajkúak támogatásának biztosításáért. A floridai latinók ráadásul főleg kubai, venezuelai és ecuadori származásúak, akik nem őriznek kellemes emlékeket (vagy családi történeteket) a szocialista diktatúrákról, és ellenérzéseikre erősen alapozott a Trump-kampány.

Az elmúlt fél-egy órában befutott eredmények alapján nem meglepő, hogy a 29 elektori szavazatot érő csatatér állam egyre inkább elúszóban van Joe Bidennek, Donald Trump előnye már 180 ezer szavazat, és közelítünk a 90 százalékos feldolgozottsághoz.

Ezek még nem a végleges eredmények, de a nagy tévék projekciói alapján ez most az állás. A piros Trump győzelmét, a kék Bidenét jelöli.

22 százalékos feldolgozottságnál Joe Biden 4 százalékkal vezet Trump előtt. A volt alelnöknek 51,43 százaléka, az elnöknek 47,25 százaléka van. Biden előnyét minden bizonnyal az elsőként számolt levélszavazatoknak köszönheti. A FiveThirtyEight a választás előtt 1,5 százalékos Trump előnyt jósolt az államban, így a verseny jóval szorosabb lesz, amint több szavazat érkezik be. Texasban biztosan többen szavaznak majd, mint négy éve, hiszen már november 3. előtt többen szavaztak az államban, mint 2016-ban összesen.

Egy sor újabb államban zártak a szavazóhelyek:

A CNN-en Massachusettsben, Marylandben, Delaware-ben és a fővárosi körzetben, Washington D.C.-ben jósolja már győztesnek Biden, míg Oklahomában Trumpot. Kentuckyt is odaadták Trumpnak.

Alabamában, Connecticutban, Illinois-ban, Maine-ben, Mississippi-ben, Missouriban, New Hampshire-ben, New Jersey-ben, Pennsylvaniában, Rhode Islanden és Tennessee-ben is számolnak már.

Az ABC News szerint az FBI leginkább attól tart, hogy ha napokig nincs hivatalos végeredmény, akkor nő annak a veszélye, hogy más országok dezinformációk terjesztésével próbálnak meg zűrzavart kelteni. A választás utáni lehetséges beavatkozásokról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

Már 81 százalékos feldolgozottságnál tartunk, jelenleg Trump van elöl 49,6 százalékkal Biden 49,5-ön áll, mindössze 11 ezer szavazat a különbség a csatatér államban, és továbbra is rengeteg múlik Miami-Dade-megyén.

Noha még csak 12 százalékos a feldolgozottság az államban, a BBC, a CNN, a New York Times és FOX News szerint Joe Biden nyerte Vermont államot. A demokrata jelölt 66,91 százalékon, Donald Trump pedig 30,32 százalékon áll. Vermont három elektort ad.

Az AP VoteCast felmérésben több, mint 100 ezer amerikait kérdeztek meg kedden aktuális politikai és társadalmi kérdésekről. A válaszadók kétharmada azt mondta, az motiválta a szavazásban, hogy véleményt nyilvánítson (jót vagy rosszat) Donald Trumpról, és csak egyharmadát mozgósította Joe Biden.

6 százalékos feldolgozottságnál Trump 49,66 százalékkal, Biden pedig 49,34 százalékkal áll. Trump négy évvel ezelőtt 5 százalékkal előzte meg Clintont az államban, ahol utoljára 1992-ben nyert demokrata elnökjelölt.

Az államban mindkét szenátusi pozícióért verseny van. A David Purdue republikánus szenátor 51,23 százaléka van a demokrata Jon Ossoff (46,9 százalék) ellen. A másik székért folyó időközi választáson nyolc demokrata, öt republikánus és még hét jelölt indult. Ott a demokrata Raphael Warnock vezet 34,04 százalékkal Kelly Loeffler republikánus szenátor előtt, akinek 26,89 százaléknyi szavazata van. Ha senki sem éri el az 50 százalékot a két szenátusi választáson, jön a második forduló az állam törvényei szerint.

>>> Bővebben ebben a cikkünkben olvashat a szenátusi választás legfontosabb összecsapásairól. <<<

Ez az a körzet, aminek a neve egyre többször fog előkerülni a következő egy-két órában: egy leginkább Miami környékét felölelő népes körzet sok kubai-amerikai lakossal. Bár egyelőre Biden vezet, de az NBC gyorselemzése szerint Trump belehúzott, és már 457 ezer szavazatnál jár, ami jóval magasabb a négy évvel ezelőtt szerzett 334 ezerhez képest, igaz, ebben benne vannak a magasabb részvételi adatok is. Négy éve egyébként Hillary Clinton simán nyert itt.

Ohióban, Észak-Karolinában és Nyugat-Virginiában is számolnak már.

Több szavazókörben meghosszabbították a nyitva tartást Észak-Karolinában, miután problémák voltak reggel, így magyar idő szerint nem hajnali 1.30-kor, hanem legkorábban csak 2.15-kor érkeznek az első eredmények.

Valamivel több mint 50 százalékos feldolgozottság mellett már Donald Trump van az élen, igaz, nem sokkal, vagyis a négy évvel ezelőtti választáshoz hasonlóan hullámvasút lesz megint az állam.

Kanye West a világ egyik legismertebb rappere, a Forbes szerint a világ második leggazdagabb celebje. Egészen idén nyárig úgy tűnt, hogy West lesz az elnök legnevesebb támogatója a kampányban, azonban július 4-én bejelentette, hogy ő maga is elindul Trump ellen.

Azonban a bejelentése óta mindössze egy kampányeseményt tartott, és csak 12 államban került fel a szavazólapra. A közvéleménykutatók mindössze 0-1 százalék körül mérték a választás előtt.

A csatatér államban, ahol már a szavazókörök zárása előtt elkezdték számolni a korábban beérkezett szavazatokat, 20 százalékos feldolgozottság mellett Donald Trump 50,9 százalékon, Joe Biden 48,2 százalékon áll. Floridát négy éve Trump vitte.

Jo Jorgensen a legesélyesebb a „kisjelöltek” közül, a felmérésekben 2-4 százalék körül áll. A Libertárius Párt jelöltje a korlátozott kormányt támogatja, tehát szerinte a szövetségi kormánynak a lehető legkevesebb beleszólása kéne, hogy legyen a szavazók életébe. A jelöltek közül ő az egyetlen, aki atomenergiával oldaná meg a foszilis energiahordozók lecserélését. A párt 2016-os jelöltje Gary Johnson a szavazatok 3,28 százalékát gyűjtötte be, de Új-Mexikóban a 9,34 százalékot is elérte.

A Zöld Párt jelöltje Howie Hawkins, akinek 0-2 százalék az országos támogatottsága. Hawkins háromszor indult New York állam kormányzói székéért, ám egyszer sem nyert, a legjobb eredménye 4,8 százalék volt 2014-ben. Négy évvel ezelőtt, a párt akkori jelöltje, Jill Stein 1 százalékot szerzett, a legjobb eredményét Hawaii-on érte el (3 százalék).

A mostani felmérések szerint úgy tűnik, hogy a kispárti jelöltekre érkező szavazatoknak kisebb fontossága lesz, mint négy éve. Akkor Wisconsinban a libertáriusok és a zöldek együtt 138 ezer, Michiganben pedig 223 ezer szavazatot kaptak. Wisconsinban 23 ezer, Michiganben 11 ezer szavazattal nyert Trump.

Zártak a szavazóhelyek a teljes államban Indianában, Kentuckyban, Dél-Karolinában, Vermontban, Virginiában és Georgiában.

Ezek közül a 16 elektort érő Georgia lesz a legfontosabb most, a hagyományosan republikánus állam idén szorosnak ígérkezett előzetesen, a FiveThirtyEight előrejelzésében Biden 50,1, Trump 49,2 százalékon állt.

Georgiában utoljára 1992-ben tudott nyerni demokrata jelölt elnökválasztáson, idén pedig a párhuzamosan tartott két szenátori szavazás miatt is az államra irányult a figyelem.

A CNN, a BBC ls az NBC már odaadta Indianát, és 11 elektori szavazatát Trumpnak.

Persze számítottak erre a Fehér Házban is, még hétfőn megerősítették a védelmet, és kerítéseket emeltek, mert attól tartanak, hogy zavargások lehetnek. A hírek szerint ettől tart a republikánusok országos biztossága is, és főhadiszállásukat egy meg nem nevezett helyre költöztették át Washington DC-ben az Axios szerint.

Az amerikai választási bizottság szerint összesen 1240-en jelezték, hogy indulnának az elnökválasztáson. Ennél azonban jóval kevesebben jutottak el addig, hogy fel is kerüljenek a szavazólapokra. Coloradóban és Vermontban 21-en szerepelnek a szavazólapon, míg a legtöbb államban csak 3-4-en. Trumpon és Bidenen kívül 7 olyan jelölt van, akik legalább 5 államban szerepelnek a szavazólapon:

• Jo Jorgensen (Libertárius Párt)
• Howie Hawkins (Zöld Párt)
• Kanye West
• Don Blankenship
• Brian T. Carroll
• Roque De La Fuente
• Alyson Kennedy
• Gloria La Riva
• Brock Pierce

Izraelt sokszor az USA 51. tagállamaként szokták emlegetni, olyan sok szálon kötődik a zsidó állam az Egyesült Államokhoz. Mivel az USA Donald Trump elnöksége alatt rengeteg érzékeny diplomáciai vitában döntött egyértelműen Izrael javára –az ország „egységes és oszthatatlan fővárosa”-ként ismerte el Jeruzsálemet, elismerte szuverenitását a Golán-fennsík felett, és lényegében törvényesnek minősítette a ciszjordániai zsidó telepesmozgalmat is –, ezért nem csoda, hogy az Izraeli Demokrácia Intézet felmérése az izraeli zsidók 70 százaléka szerint a republikánus jelölt győzelmével járna a legjobban az ország, és csak 13 százalékuk szerint járnának jól Bidennel. A izraeli arabok körében Trump népszerűsége sokkal alacsonyabb, de összességében Trump támogatottsága így is csaknem kétharmados a kilencmilliós közel-keleti országban.

(Times of Israel)