A SOTE letagadta, hogy rendelkezne azokkal a járványadatokkal, melyeket saját rektora, Merkely Béla ismertetett

A Semmelweis Egyetem egy közérdekű adatigénylésre válaszolva letagadta, hogy rendelkezne bizonyos fontos, koronavírussal kapcsolatos adatokkal, melyekre Merkely Béla, a SOTE rektora hivatkozott, amikor október végén állította, kizárólag 65 év alatti oltatlanok vannak lélegeztetőgépen.

Szél Bernadett független képviselő Merkely Béla azon kijelentését követően nyújtotta be az adatigénylést, melyben a kormány járvány elleni védekezésének egyik fő szakmai felelőse, egyben kommunikátora a SOTE négy egyetemi klinikájának „rendszeresen egyeztetett adataira” hivatkozva kijelentette, hogy kizárólag 65 év alatti oltatlanok vannak lélegeztetőgépen.

Az egyetem előbb 15 napot kért az adatszolgáltatásra, ezt később 45-re módosította, de hétfőn végül a SOTE azzal utasította el a beadványt, hogy az adatok, melyekre saját rektora hivatkozott, nincsenek meg neki:

„Sajnálattal tájékoztatom, hogy az Ön által kért adatokat a Semmelweis Egyetem nem tudja az Ön rendelkezésére bocsátani, mert azokat a kért formában nem kezeli és a fentiek alapján nem is köteles előállítani.”

A SOTE elutasító levelében az Alkotmánybíróság adatközlést értelmező határozatára hivatkozott, mely szerint „az adatkezelő nem köteles adatgyűjtésre, illetve az általa kezelt adatok összevetése útján új, minőségileg más adat, adatsor előállítására”. Egyébként Szél Bernadett arra kérdezett rá, milyen oltottsággal rendelkeznek a koronavírussal fertőzöttek, kórházban ápoltak, lélegeztetőgépen levők, illetve elhunytak; ezen túlmenően kérte annak összesítését, az oltottak hány és milyen típusú oltást kaptak, és milyen a betegek kormegoszlása.

A képviselő a beadvány elutasítását közlő hétfői Facebook-posztjában így adott karaktereket értetlenségének:

„Mi alapján mondta azt, hogy »a négy egyetem rendszeresen egyeztetett adatai szerint«️ nincs oltott lélegeztetőn? Ha vannak adatai, miért nem árulja el? Miért 45 nap után közli velem, hogy nincsenek is adatai és nem köteles azokat előállítani? Miféle járványkezelés ez, miért titkos, ami minden normális országban nyilvános adat: hogy a kórházban fekvők és elhunytak közül hány ember van beoltva? Miért hétpecsétes államtitok Magyarországon minden alapvető járványügyi információ?!”

Ahogy arról többször is írtunk, a kormány járványadatokról való tájékoztatásában valóban sok a maszatolás és elhallgatás. A hivatalos tájékoztató oldalon közzétett átoltottsági térkép is úgy beszél átoltottságról, hogy nem is jelzi, hogy az első adagot érti rajta (miközben a teljesnek tekintett védettség csak a második oltás után alakul ki, ami 3-4 hónap elteltével már egy ismétlő oltást is igényel). Az a kérdéskör pedig, hogy ki mikor kapta meg az oltását, a hivatalos kommunikációban csak elvétve jelenik meg, és – ahogy az a Nemzeti Népegészségügyi Központ által az Átlátszónak megküldött adatok esetén is történt – a kontextus és értelmezés nélküli adatok sokszor inkább a zavart növelték, valóban értelmezhető adatokhoz és magyarázatokhoz kerülőúton tudtunk csak hozzáférni.