Hitelből venne a főváros új kocsikat a földalattiba

Megkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások a Magyar Fejlesztési Bankkal és az Európai Beruházási Bankkal (EIB), miután a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén támogatta, hogy a BKV a fejlesztései finanszírozásához hitelkeret megállapodást előkészítő egyeztetéseket folytasson. A tervek szerint ebből a forrásból valósulhat meg – egyebek mellett – az M2-es metróvonal teljes akadálymentesítése és az 1-es metró tovább nem halasztható, több mint ötven éves szerelvényeinek cseréje – írja a BKV.

Mire menne a pénz?

Az M2-es vonal Budapest második legforgalmasabb metróvonala, naponta csaknem 300 ezer utas használja. A vonal 11 állomásából jelenleg 3 – Örs Vezér tere, Pillangó utca, Puskás Ferenc Stadion – akadálymentesített. A BKV részletes tervet állított össze a teljes akadálymentesítés megvalósítására. Négy állomás – Keleti pályaudvar, Kossuth Lajos tér, Széll Kálmán tér, Déli pályaudvar – ferdelift beépítésével a felszínig akadálymentesíthető.

A két éve befejezett M3 metróvonal rekonstrukciójakor ugyancsak ferdelifteket alkalmaztak, így a társaság jelentős üzemeltetői tapasztalattal rendelkezik. Négy állomáson – Blaha Lujza tér, Astoria, Deák Ferenc tér, Batthyány tér –a ferdelift csak az aluljáró szintig oldja meg az akadálymentesítést.

Ezeken a helyszíneken kisemelőmagasságú lift vagy rámpa kiépítése is szükséges. A fejlesztéssel az M3 és az M4 után az M2-es metró is teljesen akadálymentessé válhat. A projektben a 8 ferdelift beépítése mellett 27 db korszerűtlen mozgólépcső új, korszerű, energiahatékony berendezésekre történő cseréje is megvalósulna. A BKV számításai szerint a többségében több mint ötven éves szerkezetek cseréjével mintegy 30-42 százalékos energiamegtakarítás érhető el, ami éves szinten 60-90 millió forint energiaköltség-megtakarítást jelent. A teljes akadálymentesítés és az energiahatékonysági felújítás aktuálisan becsült összköltsége mintegy 21 milliárd forint.

És a kisföldalatti?

A Millenniumi Földalatti Vasút (M1) Budapest első metróvonala, 1896-os megnyitásával ez volt a kontinentális Európa első földalatti vasútvonala.

A több mint ötven éves szerelvények cseréje mára elengedhetetlenné vált.

A BKV már elkészítette azokat a dokumentumokat, amelyekkel – ha rendelkezésre áll a beruházáshoz szükséges forrás – elindítható az új jármű tervezésére, prototípus- és sorozatgyártására vonatkozó közbeszerzési eljárás.

Az elvi előzetes típusengedélyhez tartozó műszaki leírásban a jármű számos paraméterét rögzítették, az új szerelvények légkondicionáltak, a mostaninál tágasabbak, nagyobb befogadóképességűek és halkabbak lesznek. A projekt becsült költsége 45 milliárd forint.

Mi jön most?

A szerdai tulajdonosi döntés lehetővé teszi a főpolgármester számára, hogy a közlekedési társaság bevonásával hivatalos tárgyalásokat kezdeményezzen a hitelező bankokkal. A BKV vezérigazgatója szerint a BKV megtette a szükséges előkészületeket, így megkezdődhetnek az egyeztetések a pénzintézetekkel. A beruházási források csökkenése miatt a társaság alternatív megoldásokat dolgozott ki, hogy a tervezett fejlesztéseit megvalósíthassa. Ezek egyike a mostani hitelkonstrukció.

Ha az eredményes tárgyalások után a konkrét hitelkonstrukció a BKV rendelkezésére áll, a hitelfelvételhez újabb közgyűlési jóváhagyás, valamint – a gazdasági stabilitásról szóló törvény értelmében – kormányzati engedély is szükséges lesz.