Nyolc hónap alatt 352-ről 434-re: nem a forint éve volt 2022

Nehéz lehet felidézni, de az 1999-es bevezetése utáni közel egy évtizedben az euró egyáltalán nem lett drágább a forinthoz képest. Az árfolyam szinte végig 240 és 260 forint között volt, néha kicsit lefelé, néha felfelé kilógva ebből a sávból. A legnagyobb kilengés felfelé 2006-ban volt, amikor a választás után napvilágra kerülő pénzügyi adatok miatt egy ponton 283 forintig kúszott fel az ár, 2008 nyarára viszont ezt 229 forintra sikerült visszatornázni.

Innen, a 229 forintról sikerült kevesebb mint 15 év alatt a 434 forintos árfolyamig eljutni, ami 89 százalékos gyengülés. 2004-ből származik az a rosszul öregedett mondat Orbán Viktortól, miszerint

„a gyengébb forint gyengébb államot jelent, és a gyenge forintot csak gyenge emberek akarhatnak”.

A világgazdasági válság tépte meg először

A forint tartós értékvesztése 2008-ban kezdődött, amikor a globális világgazdasági válság elmélyülésével együtt a legtöbb kis valuta jelentősen gyengült az olyan nagy valutákkal szemben, mint a dollár és az euró. Persze a forint vesszőfutásához a balliberális kormányok túlköltekezése és felelőtlen döntései is jelentősen hozzájárultak.

Az árfolyam 2009 elején átütötte a korábban elképzelhetetlennek tartott 300-as lélektani határt, és egy ponton 316 forintba is került egy euró, innen azonban később visszaerősödött, és a következő két évben 260–290 forint között mozgott az átváltás. Ebben az időszakban volt még egy szép pillanata a magyar devizának, amikor Kósa Lajos 2010 júniusában államcsődöt vizionált, erre az euró két munkanapon belül 13 forinttal lett drágább.

Az újabb bezuhanás 2011 végén következett be, amikor az európai adósságválság hatásai Magyarországra is elkezdtek begyűrűzni, ezzel együtt pedig kiderült, hogy a gazdasági válságból való kilábalás sem lesz olyan egyszerű, mint addig képzelték. 2012-t így még 310 és 320 között kezdte az euró, majd egy rövid erősödés után 2014 és 2018 között végig 310 forint körül maradt az árfolyam. Az euró ára pedig 2020 elejére is csak a 330 forintig kúszott fel.

A dráma innen kapcsolt magasabb fokozatba. 2020 márciusában érte el Európa nagy részét a koronavírus, ezzel együtt csúszott fel az euró ára 330-ról hirtelen 360-ra. Aztán hiába enyhült a Covid, jöttek-mentek a lezárások, és ezzel együtt pörgött, lassult, majd megint pörgött a gazdaság, de visszaerősödni már nem sikerült.

2022 nem a forint éve volt

A 2022-es évet enyhe erősödéssel kezdte a forint az euróhoz képest, aztán jött a háború, ami bevitte az első ütést. És innentől nem is volt megállás, kamatemelés ide, szankciók alóli felmentés oda, nyárra megszoktuk, hogy amikor a külföldi utazást tervezzük, az átváltást nem hárommal, hanem néggyel kell kezdeni.

A forint brutális gyengülése ráadásul közel sem követte a régiós valuták trendjeit. Míg a horvát kuna és a román lej árfolyama a háború kitörése után sem változott az euróhoz képest, a lengyel złoty alig gyengült, a cseh korona pedig még erősödni is tudott. A forint ezzel párhuzamosan február eleje és október eleje között, azaz nyolc hónap alatt gyengült majdnem 20 százalékot (360-ról 430 forintra).

Volt persze, aki megpróbált ellentartani ennek a folyamatnak. Ez pedig a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank, amely az év folyamán kitartóan emelte a kamatszintet, rendszeresen (rész)sikereket elérve a forint gyengülésével szemben. A két legnevezetesebb akciójuk az volt, amikor:

• július 7-én 7,75 százalékról 9,75 százalékra emelték az alapkamat és az irányadó kamat szintjét, aminek ideiglenesen 416-ról 404 forintra sikerült visszarántania az euró árát;
• szeptember 27-én bejelentette Matolcsy György, hogy véget ér a kamatemelési ciklus, 13 százalék az alapkamat, és kész. A döntés a forintnak nem tett túl jót, az megint csúszdára ült, és néhány héten belül 434 forinton tetőzött az árfolyam. Erre reagált azzal a jegybank, hogy egy gigantikus lépéssel 13-ról 18 százalékra emelték az irányadó kamatot a heti betéti tender helyett napi gyorstenderre átterelve a bankok pénzét. Ez a lépés 418 forint körülre húzta vissza az euró árát, azóta a 400 és a 420 közötti sávban mozgunk.

De miért?

Felmerül a kérdés, hogy vajon miért gyengült ennyit a forint 2022-ben, és miért pont a forint gyengült, ha a régiós valuták jobban meg tudták tartani az értéküket. Erre az utóbbi 10 hónapban számos válasz született, a leggyakrabban hangoztatottak:

• háború;
• globális okok;
• szankciók;
• spekulánsok;
• baloldal.

Legutóbbi, a témát körbejáró cikkünkben leírtuk, hogy a valódi okok ennél azért prózaibbak. A gyengülés mögött ugyanis egy sor tényező együttállása van, ezek pedig:

1. A romló világgazdasági kilátások általában a nagy valutáknak, főleg a dollárnak kedveznek, míg a forinthoz hasonló kis valuták szenvednek ilyenkor. A piaci borúlátás és a Fed kamatemelései miatt idén valóban bivalyerős volt a dollár, de nemcsak a forinttal, az euróval szemben is. A probléma az, hogy a forint még a szintén gyengülő euróhoz képest is gyengült egy év alatt 15 százalékot.
2. A nyolc ágazatra bevezetett, később többször kiterjesztett különadók nem tesznek jót a befektetői bizalomnak, a tőkések nem szívesen hozzák a pénzüket olyan országba, amelyben tarthatnak attól, hogy az állam elveszi a profitjukat.
3. Az üzemanyagra és eleinte hat-, majd most már nyolcféle élelmiszerre vonatkozó árstopok eléggé torzítják a piac működését, ezek is bizonytalanságot okoznak, amit szintén nem szoktak szeretni a befektetők.
4. Mind közül a legfontosabb ok valószínűleg a romló külkereskedelmi egyenleg. Magyarország az utóbbi években rendre sokkal többet exportált, mint amennyit importált, azaz a pénz „befelé jött” az országba. Az egekbe kilövő energiaárak miatt azonban ennek vége, 2021 óta sokkal nagyobb értékben importálunk, mint exportálunk. Ezzel jóval több forintot váltunk devizára, mint amennyi devizát váltanak mások forintra, ami miatt romlik az árfolyam.
5. Szintén nem segít a magyar költségvetés ramaty állapota. Nagyrészt a választás előtti osztogatás miatt már az év első néhány hónapjában több százmilliárd forint mínuszt termelt a központi költségvetés, ez pedig november végére 3466 milliárd forintra bővült. Ez azért sem kellemes, mert az előző két évben összesen sikerült már több mint tízezer milliárd forint új adósságot termelni.
6. Jelentősen ront a forint értékén az is, hogy az Európai Bizottság több ezermilliárd forint értékű támogatást tart vissza. Miután sem a magyar gazdaság, sem a magyar állam nem bővelkedik pénzben, kulcsfontosságú lenne az uniós források megszerzése. Az erről szóló megállapodásra egész évben vártunk, egyelőre ott tartunk, hogy 2600 milliárd forint kifizetését továbbra is blokkolják.
7. És ott van az infláció is. Bár az év közepéig a rezsicsökkentés és a benzinárstop fenntartásával a magyar infláció lefelé lógott ki a kelet-európai átlagból, őszre sikerült felpörgetni a tempót és novemberre az EU legmagasabb inflációját elérni.

Utóbbi ráadásul a róka fogta csuka esete, az infláció ugyanis rontja a forint árfolyamát, a forint gyengülése pedig tovább pörgeti az inflációt. Erről Törökországban tudnának többet mesélni, ahol a líra elértéktelenedésével 85 százalékra pörgött fel az infláció – ott azonban Erdoğan elnök unortodox pénzügyi politikai döntései is kellettek a helyzet eszkalálódásához. Magyarországon Matolcsy György jegybankja viszont elment a falig a 18 százalékos irányadó kamat bevezetésével – más kérdés, hogy ezzel csak a forintromlás megállítását tudták elérni.

Lesz még 350 forint egy euró? Nem valószínű

Felmerül a kérdés, hogy hol köthet ki az euró árfolyama a következő években. Ez rengeteg tényezőn múlik, két dolog azonban biztosan kijelenthető:

• a válsághelyzetekben a kis valuták általában gyorsan veszítenek az értékükből, majd a válság elmúltával fokozatosan visszanyerhetik;
• a forint viszont 2008 óta kisebb-nagyobb kilengésekkel folyamatosan gyengül, nem látszik, hogy ez miért változna meg.

Azaz, ha a 434 forintos árfolyam tényleg pillanatnyi kilengés volt is, nem valószínű, hogy a forint valaha is visszatér a háború előtti 360–370-es sávba. Ennél esélyesebb, hogy a következő hónapokban még marad a 400 forint körüli árfolyam, és csak a pénzügyi helyzet jelentős javulása esetén csökken majd megint tartósan 400 forint alá az euró ára. Az utóbbi 15 év tapasztalata viszont azt mutatja, hogy annál jóval kevesebbe már soha nem fog kerülni az euró.