Itt a 95%-os adókulcs: hatalmas különadó-emelésről döntött a kormány

Szerda este megjelent a Magyar Közlönyben a rendelet az extraprofitadókról szóló rendelet módosításáról. Ez nem volt meglepő, miután Orbán Viktor miniszterelnök napközben arról posztolt a kormányülésről, hogy a benzinárból keletkező extraprofitot elvonják, és a rezsivédelmi alapba irányítják.

A rendelet két ponton nyúlt hozzá az adókulcsokhoz.

• A kabinet 95 százalékra emelte a Molnak azt az extraprofitadóját, amit a Brent és az Urál olajárak különbségén nyer; ez az adó eredetileg 25 százalék volt, majd nyáron emelték meg 40 százalékra (amikor a hatósági áras tankolásra jogosultak körét lényegében a magyar forgalmival rendelkező, magánszemély tulajdonában lévő autókra szűkítették).

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy mindazt a nyereséget, amit az orosz és a nyugat-európai olajár különbözetén a Mol megkeres, az olajcég helyett a kormány teszi zsebre (faramuci adalék, hogy ez a különbözet részben az oroszellenes szankciók hatása is, miközben a kormány azt kommunikálja, hogy a szankciók ártanak Magyarországnak). A Portfolio első, általuk is hozzávetőlegesnek mondott, a kormány által nyáron közölt adatokon alapuló számításai szerint

ez jövőre 470-480 milliárd forintos pluszbevételhez juttathatja a költségvetést.

• Emellett pedig a távhőtörvényben szabályozott jövedelemadóhoz is hozzányúltak. Az energiaellátók 2023-as, pozitív adóalapból számolt jövedelemadója a rendelet értelmében 31 százalékról 41 százalékra nőtt.

Mit jelent ez a második pont? Nyáron, az első különadó-rendelet megalkotásánál Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta, hogy az energiaszektortól remélt 300 milliárdos pluszbevételből 250-et a Mol fizet majd, 50-et egy új szektor, a bioetanol-gyártók megadóztatásától várnak – ezért az akkori rendelet a feldolgozóipari gyártókat is az energiaellátók jövedelemadó-alanyának minősítette, és 31 százalékos adóval sújtotta.

Ez a 31 százalék emelkedik most 41 százalékra – ám a most megjelent kormányrendelet értelmezésünk szerint nem szűkíti le az érintettek körét. Így fogalmaz ugyanis: „A Távhő. törvény 7. § (1) bekezdésétől eltérően a 2023. adóévre vonatkozóan a jövedelemadó a pozitív adóalap 41 százaléka”; márpedig a távhőtörvény (itt olvashatja) a 4. §-ában azt írja: „A jövedelemadó alanya az energiaellátó, a közszolgáltató, kivéve, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be, továbbá ha felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt áll.”

És még egy adóemelés keddről

Egyébként még egy további adóemelést, vagyis adó-visszaemelést is elrendelt a kormány az üzemanyag-piacon. A jövedéki adó mértéke ugyanis – még egy kedd éjszaka megjelent rendelet értelmében – visszaállt az árstop előtti állapotra. Ennek megfelelően a 95-ös benzin jövedéki adójának mértéke ismét nettó 120 forint/liter (áfával 152,4 forint), míg a gázolajé nettó 110,35 forint/liter (ami bruttó 140,1 forintot jelent). Az emelés mértéke áfa nélkül 25 forint literenként.

Egy rendkívüli, éjjel fél 11-es időpontra meghirdetett kormányinfón jelentette be kedden Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Hernádi Zsolt Mol-vezér, hogy a 2021 novemberében bevezetett, literenként 480 forintos hatósági üzemanyagárat eltörlik. Hernádi Zsolt Mol-vezér azt mondta, hogy a Mol-kutakon a változás időpontjától az alábbi árak lesznek irányadóak: a 95-ös benzin literje 641 forintba, míg a gázolajé 699 forintba kerül.

Orbán Viktor ezután szerdán napközben azt posztolta: „Az elmúlt napokban a brüsszeli kőolajszankciók hatályba léptek, bekövetkezett az, amitől tartottunk. Mostantól szankciós benzinárak vannak érvényben egész Európában. Magyarországon az ebből keletkező extraprofitot elvonjuk, és a rezsivédelmi alapba irányítjuk.”

Pofon a Molnak

Már a kormányfőnek ez a délelőtti posztja elég volt ahhoz, hogy megrengesse a Mol árfolyamát a pesti tőzsdén. Délelőtt még határozott emelkedésben voltak a Mol-részvények – nyilván a kedd éjszakai bejelentés hatására –, az előző napi 2818 forintos záróár után 2916 forintig emelkedtek, egészen a kormányfői bejelentésig. Ekkor gyorsan nagyot esett, majd a tőzsdezárásra 2746 forinton ért el napi mélypontot az árfolyam. Ez 2,6 százalékos mínuszt jelent az előző napi záráshoz, illetve 5,8 százalékosat a napi csúcshoz képest. Egy ilyen súlyú adóemelés fényében egyáltalán nem lenne meglepő – persze ez nem hivatalos befektetési tipp –, ha ez a lejtmenet csütörtökön folytatódna.