Újabb rekord: 20,1 százalék volt az infláció szeptemberben

2022. október 11. – 09:00

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

20,1 százalék volt az infláció szeptemberben, azaz ennyit emelkedtek a fogyasztói árak tavaly szeptemberhez képest – derül ki a KSH tájékoztatójából. A drágulás sokéves rekordot jelent.

Az augusztusi 15,6 százalékos inflációhoz képest azért volt most ekkora az ugrás, mert a KSH szeptemberben számolta először a rezsikiadásokat már az új rendszer szerint, azaz az átlagfogyasztás feletti részt a piaci áron. Ezenkívül szintén megnyomta a szeptemberi árakat a nyáron hónapokon keresztül pusztító aszály, amely közvetlenül az élelmiszereket, közvetve pedig számos más terméket is drágít.

A különböző termékkategóriák közül messze a háztartási energia és a fűtés drágult a legnagyobb mértékben (62,1 százalék) a rezsicsökkentés szabályainak augusztus 1-jétől hatályos módosítása miatt. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121, az elektromos energia ára 28,9, a palackos gáz ára 45, a tűzifa ára pedig 43,8 százalékkal nőtt.

Az élelmiszerek ára 35,2 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a kenyér (76,2 %), a sajt (68,0 %), a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém (66,3 %), a margarin (61,2 %), a száraztészta (60,2 %) és a tojás (53,7 %) drágult. Átlag alatti mértékben, 22,4 százalékkal nőtt a sertéshús, 19,1 százalékkal a csokoládé, kakaó, 10,9 százalékkal a cukor, 5,0 százalékkal az étolaj ára.

A tartós fogyasztási cikkekért 14,7, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 21,2, a szobabútorokért 20,1, az új személygépkocsikért 19,9 százalékkal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,2, ezen belül a szeszes italok 16,5 százalékkal drágultak. A szolgáltatások díja 8,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 28,5, a lakásjavítás és -karbantartás 22,8, a járműjavítás és -karbantartás 20,5, a sport- és múzeumi belépők 16,6, a lakbér pedig 12,6 százalékkal került többe.

Küszöbön a megélhetési válság

A felpörgő infláció talán mindenkit legfájóbban érintő pontja az élelmiszerek drasztikus áremelkedése, amely az utóbbi hónapokban eszelős tempót öltött. Szeptember közepén megnéztük az árakat a legnagyobb magyar szupermarketláncban, és azzal szembesültünk: a jellemzően alapvető élelmiszerekből álló vásárlói kosarunk decemberhez képest, tehát 9 hónap alatt, 39 százalékkal lett drágább.

Az élelmiszerek árának emelkedése pedig a leggazdagabbakat leszámítva mindenkit érzékenyen érint. A Telex szeptember végén több jótékonysági szervezettel is beszélt, amelyek azt mondták: ma már nemcsak hajléktalanok és a leszakadó társadalmi csoportok tagjai keresik meg őket, de fizetésből élők is. Az utóbbi hónapokban egyre általánosabb, hogy ételosztáson elegáns, kiskosztümös emberek is megjelennek.

A helyzet komolyságát jelzi, hogy még a Magyar Nemzeti Bank is borús kilátásokkal készül a következő időszakra. Friss inflációs jelentésük szerint jövőre csökkenni fognak a reálbérek, azaz kevesebbet fognak érni a fizetések, mint idén. A lakosság szerintük az utóbbi években felhalmozott tartalékainak jelentős részét fel fogja élni, de ez persze csak azokon segít, akik félre tudtak tenni, és nem fogytak ki a készleteikből többek között a Covid alatt.

Tavaly indult, Putyin rátett egy lapáttal

Az infláció 2021-ben, a koronavírus-járvány miatti lezárások feloldásának időszakában pörgött fel az egész világon. Akkor sok helyen hirtelen akartak újraindítani mindent, ami áruhiányhoz és az ellátási láncok akadozásához vezetett, ez pedig bedurrantotta az árakat. Erre tett rá egy hatalmas lapáttal az orosz–ukrán háború kirobbanása, amely a nyersanyagoktól az élelmiszerekig az importált termékek többségét érinti.

Magyarországon tavaly ősszel jelentkezett először komolyan az infláció, majd idén nyárig folyamatosan, havonta körülbelül egy százalékkal gyorsult a drágulás üteme. A kelet-közép-európai régióban Magyarország az árstopok miatt sokáig az egyik legalacsonyabb inflációval rendelkezett, de a benzinárstop részleges feloldása és a rezsicsökkentés rendszerének átalakítása miatt nyáron nálunk is begyorsult a drágulás, a most kijövő adattal már az EU egyik legnagyobb inflációjú országa lettünk.

Tennének ellene, kevés sikerrel

Az árstabilitás biztosítása a Magyar Nemzeti Bank feladata, azaz nekik kell elérniük, hogy az infláció visszatérjen a célként kijelölt 3 százalék környékére. Az MNB tesz is ezért, így még tavaly nyáron elkezdték emelni az alapkamatot, ami valamivel több mint egy év alatt 0,6 százalékról 13 százalékra növekedett.

Az alapkamat növelése lassítja a gazdaságot, de cserébe lassítja az áremelkedést is – ez azonban olyan nyílt gazdaságoknál, mint Magyarország, csak mérsékelten működik. A drágulást ugyanis jelentős részben külső tényezők (mint az energiahordozók árának emelkedése és az aszály) okozzák, erre pedig az MNB-nek nincs ráhatása.

Ezért is fejezték be szeptember végén a kamatemelést, és jelentették be, hogy október elejével más eszközökkel próbálják meg kiszipkázni a pénzt a magyar gazdaságból, ezzel letörve az inflációt. Az MNB szerint ezzel valamikor idén ősszel-télen tetőzik majd a drágulás, ami jövő év második felére kezdhet majd el visszatérni a normális ütembe. Szerintük idén 14, jövőre 11-14 százalékos éves infláció lehet a reális.

Vannak még nagy gondok

Bár az elemzők többsége egyetért abban, hogy a következő hónapokban valahol 20 százalék környékén tetőzhet az infláció, vannak olyan negatív előjelek, amikből ennél is nagyobb drágulásra lehet következtetni. Az egyik ilyen a forint brutális elértéktelenedése, ami miatt egy ponton 428 forintot kellett fizetni egy euróért.

A dollárhoz képest még ennél is jóval többet veszített értékéből a forint (bár a dollár minden más valutával szemben szárnyal), ez pedig azt jelenti, hogy minden, Magyarországra importált termék ára arányosan magasabb lesz. Mivel pedig a magyar gazdaság kifejezetten nyitott, azaz relatív sokat exportálunk és sokat importálunk, a forint értékvesztésével a boltokban is minden tovább drágul majd.

Egy másik jelentős probléma a brutális külkereskedelmi hiány, a KSH szerint 2022 első kétharmadában a magyar gazdaság több mint kétezermilliárd forinttal többet importált, mint amennyit exportált, azaz a pénz brutális ütemben megy ki az országból. Ha ez hosszú távon így marad, tovább romolhat a forint, és emiatt tovább növekedhet az infláció, ami miatt egy inflációs spirál kialakulása sem lehetetlen. Még akkor sem, ha azért nagyon messze vagyunk Törökországtól, ahol 80 százalék felett van a drágulás üteme.

Van fény az alagút végén

Bár a forint gyengülésének egyelőre nem látszik a vége (leginkább az uniós helyreállítási alap kifizetése segítene csak), vannak olyan jelek is, amelyek arra mutatnak, hogy lassan tényleg elérjük a drágulás csúcsát. Ilyen például az, hogy az európai országok többségében az utóbbi időben már csökkent az infláció, és az is, hogy (az olajat leszámítva) a nyersanyagok is olcsóbbak lettek az utóbbi hónapokban.

A Telex inflációról szóló cikkei ezen a linken böngészhetőek, videónk arról, hogy miért ilyen drágák az élelmiszerek, itt nézhető meg.

Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknek és angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerősei között!

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!