Szeptemberben már 20% lehet az infláció, akár 3%-ot is jelenthet a rezsiárak emelkedése

2022. szeptember 27. – 17:54

Másolás

Vágólapra másolva

Nem emeli tovább az alapkamatot, de több új intézkedéssel 2700 milliárd forinttal szűkíti a likviditást az MNB, amitől a reálkamatok emelkedését és az infláció lassulását várják – mondta el Virág Barnabás, a jegybank alelnöke egy kedd délutáni háttérbeszélgetésen. Ez magyarul azt jelenti, hogy a bankoknak sokkal kevesebb olyan pénzük lesz, amihez csak úgy hozzáférnek, így szükségük lesz a lakosság pénzére és emelkedni fognak a betéti kamatok.

A háttérbeszélgetést, amelyen az MNB monetáris politikai döntéseit magyarázta el Virág, azután tartották, hogy kedden a korábbinál is nagyobb mértékben 13 százalékra emelte a jegybanki alapkamat mértékét a jegybank, majd Matolcsy György bejelentette: ez volt az utolsó növelés, most véget ért a kamatemelési ciklus. Virág magyarázata szerint a kamatemelés ettől a ponttól már nem segítene, az inflációt ugyanis olyan tényezők (a rezsicsökkentés részleges megszüntetése és az aszály) okozzák, amelyekre az MNB-nek nincs ráhatása.

Vannak ugyanakkor más eszközeik az infláció lassítására, ezért október 1-től 3 új intézkedést vezetnek be a likviditás szűkítése érdekében. Ezek:

  • 1-ről 5 százalékra emelik a bankok kötelező tartalékrátáját,
  • rendszeres diszkontkötvény-aukciókat hirdetnek meg egyhetes futamidővel, az alapkamattal megegyező kamatozással,
  • és alapkamat feletti felárral hosszú futamidejű betéti eszközöket vezetnek be, ezek első körben 2 hónapos futamidővel fognak indulni.

Virág szerint annyi likviditást próbálnak meg kivonni a pénzpiacról, amennyit tudnak. A bankok kötelező tartalékrátájának megnövelésével szerinte körülbelül 2700 milliárd forintot tudnak a bankoknál lekötni, azaz ennyivel szűkül a likviditás. Mit jelent ez magyarul? Azt, hogy a bankoknál eddig rengeteg pénz keringett, így egyáltalán nem volt érdekük bankbetéteket bevonzani. Előfordulhatott tehát, hogy míg hitelt jóval több mint 10 százalékos kamatra adtak csak ki, ha az ember lekötötte náluk a pénzét, szinte semmi kamatot nem kapott érte. (Erről itt írtunk bővebben).

Ennek akar most véget vetni a jegybank, érvelésük szerint pedig a likviditás szűkítésével mindenkinek jobban megéri majd lekötni a pénzét, ezzel csökken a pénzmennyiség a reálgazdaságban, amivel lassul az infláció. Ez nekünk, embereknek leginkább annyit jelent, hogy az inflációtól féltett készpénzünket ezután jobban megéri majd lekötni a bankba, hogy kamatozzon.

Virág az általános makrogazdasági helyzetről is elmondta a véleményét, szerinte szeptemberben 20 százalék környékén lesz az infláció, amit elsősorban a rezsicsökkentés részleges eltörlése, másodsorban az aszály okoz (csak a rezsiárak változása 2,5-3 százalékpontot ad az inflációhoz). Az éves infláció így szerinte 14 százalék körül lesz, a jövő évi pedig 11-14 százalékos. A drágulás üteme jövő év közepétől kezdhet el visszasüllyedni a normális szintre.

Ezzel együtt szerinte vannak pozitív hírek is, az uniós helyreállítási alap kifizetéséről szóló megállapodás például egyre közelebb került, ami segíti az ország pénzügyi helyzetét. Ezen kívül a világpiacon már csökkennek a nyersanyagok árai és a környező országokban is lassul az infláció, ami középtávon Magyarországon is lassuláshoz fog vezetni.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!