MNB: A második negyedévben még jelentősen bővült a belföldi hitelállomány, de jönnek a nehezebb idők
2022. szeptember 2. – 13:06
Mind a vállalati, mind a lakossági hitelállomány jelentősen bővült április és június között, amit a kedvezményes állami programok is segítettek, de előretekintve már borúlátóbbak voltak a jegybank szakemberei.
Szépen nőtt a hitelezés, de az év végéig a növekedés lassulása várható – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Youtube-csatornáján pénteken Dancsik Bálint, a jegybank főosztályvezetője. (A sajtótájékoztatón részt vett még Nagy Tamás igazgató is, ő azonban végül nem kapott most szót.)
A hitelezési folyamatokról készített jegybanki jelentést ismertetve közölte, hogy a vállalati hitelek 344 milliárd forintos emelkedésével az éves növekedési ütem 15 százalékra gyorsult, ezen belül a kis- és közepes vállalatoké 12,9 százalékos volt.
A bankok által jegyzett és vásárolt vállalati kötvényeket is figyelembe véve a hitelintézetek vállalati hitel- és kötvényállománya összesen 514 milliárd forinttal nőtt a második negyedévben, ezzel a kötvényeket is tartalmazó állomány éves növekedési üteme 22,1 százalékos volt június végén.
A hitelpiacon újra emelkedik a devizahitelek állománya, de azért a forinthitelek képviselnek nagyobb arányt. az új hitelkihelyezések 70 százaléka a KKV-szegmenshez kötődik (1000 milliárd forintból 695 milliárd forint jutott erre a szegmensre).
A súlyozott kamatátlag 8,5 százalék volt, az ügyfelek ennél átlagosan alacsonyabb lamatot fizettek, mert vannak támogatott hitelek, de a kimutatások nem az ügyfelek által fizetett, hanem a „bruttó” kamatot kalkulálják.
Ekkor még nem volt érdemi szigorítás, de azóta tudjuk, hogy a harmadik negyedév komoly szigorítást hozott. Az iparági problémák azért a beruházások visszafogását sejtetik. A moratórium negyedik szakaszában már elenyésző mértékben vesznek részt a cégek.
A lakossági hitelek növekedési üteme szintén magas maradt, de mérséklődik, a 285 milliárd forintos állománybővülés 11 százalékos emelkedést jelent. Amoratóriumban már kevesebben vesznek részt, ez mérsékli az állománybővülést.
A lakossági hitelek a GDP 16 százalékára rúgnak, ami kisebb mint az uniós, de kisebb, mint a V4 átlag.
A lakáshitelek kihelyezése 427 milliárd forinttal csúcsot döntött, a hitelösszegek egy év alatt átlagosan 6 millió forinttal lettek nagyobbak, elérve a 22 millió forintot. A 120 milliárd forintnyi babaváró hitel már csökkenést jelent a korábbiakhoz képest (nagyjából mindenki felvette, aki csak tehette), a személyi hitelek pedig az alacsony bázis miatt bővülhettek, ezeket ugyanis a járvány korábban erősen visszafogta.
A jegybanki jelentés szerint a hitelezés emelkedéséhez hozzájárultak az állami és jegybanki hitelprogramok. A vállalatoknál a Széchenyi Kártya Program GO!, míg a lakossági szegmensben az NHP Zöld otthon program játszott jelentős szerepet.
A következő hónapokban ugyanakkor a növekedési ütem lassulása várható, a hitelek döntő többsége ugyanis kikerült a fizetési moratóriumból, törlesztéseik miatt csökken a hitelállomány növekedési üteme. A vállalati hitelezésen belül főképp a beruházási hitelek iránti kereslet gyengülhet. A bankok jelentős része mind a vállalati, mind a lakossági szegmensben a feltételek szigorítására készül, és ez tovább csökkentheti a hitelkeresletet – tette hozzá Dancsik Bálint.