Rosszabb a magyar gazdasági helyzet, mint a statisztikából látszik, nem jó helyre mentek a válságkezelési pénzek

Elemzést közölt a Pénzügykutató Zrt. a 2020-as évről és a 2021-es gazdasági prognózisokról. A tavalyi évet érintő fő megállapítás szerint a magyar gazdaság 5 százalékos visszaesése az európai mezőnyben közepesnek számít, ám a kelet-közép-európai térségben az egyik legrosszabb teljesítményt tükrözi annak ellenére, hogy a magyar kormány látszólag jelentős, a GDP 30 százalékára rúgó összeget fordított a kettős krízis leküzdésére.

Mint a közgazdászok (Herczog László, Petschnig Mária Zita és Várhegyi Éva) írják: a magyar kormány nem pótolta elégséges mértékben a járvány miatt kieső jövedelmeket, és így nem ösztönözte kellően a gazdaság fő hajtómotorját jelentő fogyasztást. Az elemzés szerint

a krízis leküzdésére létrehozott tetemes pénzalapok jelentős hányada valójában nem a kitűzött célokat szolgálta, hanem korábban eldöntött, illetve hatalmi vagy üzleti haszonszerzést szolgáló fejlesztéseket finanszírozott.

A válságkezelés eredményességét az a nézet is gátolta, hogy „átváltás volna az egészség és a gazdaság védelme között”: a tavaly őszi lezárás késlekedése a Covid-halálozási ráta tragikus megugrásához vezetett – anélkül hogy érzékelhető gazdasági haszonnal járt volna.

A Pénzügykutató szerint az, hogy a munkaerőpiaci és az inflációs folyamatok a KSH adatai alapján csak mérsékelten romlottak, nem tükrözi teljes mértékben a valóságot módszertani okokból. „A reálkeresetek a valóságban jóval kevésbé nőttek, mint amit a KSH kimutat, mivel ez nem öleli föl az ötnél kevesebb főt foglalkoztató cégeknél, valamint a részmunkaidőben dolgozókat, akiket a jelen válság az átlagosnál jobban sújt.

Az álláskeresés nehézségei miatt a munkájukat elvesztők egy része sem a munkanélküliek táborát, hanem az inaktívakét gyarapítja a hivatalos statisztikában” – írják.

2020-ban a KSH által mért 3,3 százalékos hazai infláció a 0,7 százalékos átlagos drágulást felmutató Európai Unióban a második legnagyobb volt, aminek okai főként a magyar gazdaságpolitikában rejlenek az elemzés alapján.

A cég idei évre szóló prognózisa arra épít, hogy Magyarországon és a fontosabb gazdasági partnereinknél a vakcina széles körű elterjedése nyárra lehetőséget teremt a kiterjedt korlátozások feloldására, nagyjából rendeződik az ország külgazdasági helyzete. Így a GDP összességében 3,8 százalékkal bővülhet 2021-ben, de reálértéke elmarad a 2019. évitől. Ez egy jóval visszafogottabb előrejelzés az MNB-énél, a jegybank szokásosan derűlátó becslése szerint 4-6 lesz 2021-ben a növekedés. Azt írják, a kormány várhatóan folytatni szándékozik a pénzosztást, így az éves hiány a GDP 7,7 százaléka, az államadósság 80,2 százalék lehet.

A Pénzügykutató teljes elemzése innen tölthető le.