A „pöcsfej” kétségtelenül egy örökzöld megnevezés az idegesítő, hülye emberekre, de ha az emberiség evolúciója egy egészen extrém fordulattal a tízlábú rákok felé venné az irányt, akkor egy kicsit mindenki pöcsfej lehetne. Az ebbe a csoportba tartozó homárok ugyanis úgy kommunikálnak beszéd helyett, hogy az arcukon található antennák segítségével arcon vizelik egymást, és ezzel minden fontos dolgot tudnak közölni a másikkal.
Velünk ellentétben a homárok húgyhólyagja a fejükben, közvetlenül az agyuk alatt található – ezért érdemes főzés előtt átdugni rajtuk egy fém vagy fa nyársat, hogy ezt kilyukasztva az utolsó csepp vizeletet is eltávolítsuk –, maga a vizelés pedig a csápjaik tövében található nyílásokon keresztül történik. A homárok akár két méterre is el tudják spriccelni a vizeletet, amelyhez különféle feromonokat adnak, attól függően, hogy mit akarnak éppen közölni.
Itt általában két dolog jöhet szóba témaként: a párzás és a territóriumuk megvédése. A homárok kifejezetten territoriális állatok, a hímek pedig jellemzően a saját barlangjuk környékén szoktak üldögélni, ahová szükség esetén behátrálhatnak, majd az ollóikkal védekezhetnek a potenciális betolakodók ellen. Ha egy adott területen több homár is van, akkor megküzdenek egymással a dominanciáért, és ebben annak is nagy szerepe van, hogy mennyi feromon van a vizeletükben.
Amikor egy hím dominánssá válik, akkor is szétspricceli a vizeletét, hogy jelezze a közelben lévő szingli nőstényeknek, hogy éppen kapható egy kis hetyegésre, mire azok elkezdenek felsorakozni a barlangjánál, és odavizelnek, hogy jelezzék, szívesen párosodnának vele. Ha a hím vonzónak találja valamelyikük szagát, akkor beengedi maga mellé, és akár két hétig is együtt marad vele ott. Ez idő alatt a nőstény időnként ismét vizeletet enged a vízbe, hogy jelezze, a hím éppen foglalt.
A homárok egyébként az antennáik összedörzsölésével hangokat is tudnak kiadni, de a kutatók egyelőre csak találgatni tudnak, hogy mi ennek a célja. A konszenzus jelenleg az, hogy a ragadozók és a riválisaik elijesztése lehet a célja, de az biztos, hogy a vizelettel való kommunikáció gyakoribb és precízebb is ennél. A homárokkal kapcsolatban a meglehetősen furcsa kommunikációjuk mellett az is érdekes kérdés, hogy úsznak vagy sétálnak-e – olyannyira, hogy Brazília és Franciaország egyszer csúnyán össze is kapott emiatt.
Forrás: Snopes, New England Aquarium
