Igen, tényleg a spermáról kapta az angol nevét az egyik legnagyobb bálnafaj, de nem azért, amiért gondolná

2021. július 22. – 04:58

frissítve

Igen, tényleg a spermáról kapta az angol nevét az egyik legnagyobb bálnafaj, de nem azért, amiért gondolná
Egy ámbráscettehén és borja a Karib-tengerben – Fotó: Franco Banfi / Biosphoto / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Nincs könnyű élete a nagy ámbrásceteknek (Physeter macrocephalus). A világ legnagyobb fogascetei (a hímek 20, a nőstények pedig akár 12 méter hosszúra is megnőhetnek) fajfenntartásilag nem állnak olyan rosszul, mint a kék bálnák, de már sebezhető besorolásban vannak.

Ezt még tetézi, hogy bárki, aki megpróbálta elnevezni őket, semmiféle jóindulatot nem csempészett a munkájába.

Nézzük a magyar nevét: ámbráscet. Ezt az ámbráról (ez szürke borostyánból jön) kapta, ami tulajdonképpen az óriási emlős hányadéka. A cetek akkor hánynak, ha valami kemény dolog megakad a beleikben, például a kedvenc táplálékuk, a tintahal csőrszerű szájszerve. A bálna emésztőrendszere ezért egy ambrein nevű váladékot termel, ami bevonja a csőrt, ami így nem sérti fel a bálna belét. Ezt idővel elöl vagy hátul kiüríti.

Ez a cetből kikerülő kupac az ámbra, ami a víz felszínén úszkál, míg partot nem ér, és borzasztóan büdös. Legalábbis eleinte, mert a nap és a tengervíz hatására szépen lassan kifehéredik, és illatossá válik. Ezért használták a kora újkori Angliában édességekben, valamint évszázadok óta parfümökben.

Szóval a magyar elnevezése olyan, mintha minden ifjú egyetemistát jägernek vagy olcsó bornak hívnánk. A tudományos, latin neve sem sokkal hízelgőbb: a physeter a görög φυσητήρ szóból ered, aminek jelentése a fúvócső, fúvó lyuk, valószínűleg utalva arra, hogy a légzőnyílásukon át lövik ki a tüdejükben felgyülemlett levegőt. Ez még egészen baráti.

Na de a második része, a macrocephalus pusztán annyit jelent, hogy nagyfejű.

Tehát a tudományos név hamar átment személyeskedésbe. Ez valószínűleg már így is marad, hiszen nem volt könnyű idáig eljutni: 1758-ban Carl von Linné a Systema Naturae című munkájában négy ámbráscetfajt (Physeter microps, Physeter tursio, Physeter catodon, Physeter macrocephalus) különböztetett meg, ám a tudományos világ hamar rájött, hogy csak egy létezik. Egy ideig egyszerre használták a P. catodon (a catodon alsó fogút jelent, mert először csak az alsó állkapcsában láttak fogakat) és a P. macrocephalus elnevezést, de végül az utóbbi vált a hivatalos névvé.

Az ámbráscetek farokkal a mély felé alszanak, általában 10-15 perceket – Fotó: Franco Banfi / Biosphoto / AFP

Az angol név nem sokkal jobb, de legalább a tudományos kíváncsiság áll mögötte: sperm whale. A whale bálnát jelent, ez a rész egészen egyértelmű. A sperm viszont spermát jelent, ami önmagában persze nem egy negatív töltetű szó, de valószínűleg nem sokan örülnének, ha mások egész életükben spermának hívnák őket.

Sokan gondolhatják, hogy azért kapta ezt a nevet, mert hasonlít a hímivarsejtekre – nagy fej, a farka felé egyre vékonyabb, úszik, mégsem hal –, pedig nem ez az oka. Ezt az elnevezést a 18–19. századi bálnavadászoktól kapta, akiknek úgy tűnik, nem volt elég, hogy több fajt is a kihalás peremére juttattak, az egyiket még meg is kellett bélyegezniük egy fura névvel.

Azért választották ezt a nevet, mert az ámbráscetek fejében találtak egy hatalmas (akár 2000 literes űrtartalmú) szervet, ami tele volt fehér folyadékkal. Nem sok bálnavadász volt a Royal Society tagja, ezért nem firtatták sokáig a dolgot, úgy döntöttek, hogy biztos megtalálták a szervet, amiben a bálna a spermáját tartja. Azóta kiderült, hogy a szerv (amit azóta is spermaceti szervnek hívnak) a hangképzésben és az echolokációban segíti a bálnákat. Ez azonban nem állította meg a bálnavadászokat, ugyanis a spermacetit (ez lett a folyadék neve) ha lehűtötték, egy viaszos anyagot kaptak, amiből például kenőcsöket, kozmetikai szereket és ipari síkosítót gyártottak. A spermaceti szervben és a bálnazsírban spermacetolajat is találtak, ami az egyik legjobb lámpaolaj volt, valamint használták síkosításra és a szappangyártásban is.

Talán nem csoda, hogy az az ámbráscet, amelyik egy bálnavadászhajót elsüllyesztve Herman Melville Moby Dickjét (ami – hogy, hogy nem – egy újabb fallikus áthallás) ihlette, olyan céltudatosan támadt rá az Essexre. A bálnászhajóról és az utolsó, kalandos, de végzetes útjáról ebben a cikkünkben olvashatnak bővebben.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!