Az Eiffel-tornyot illegális éjjel lefotózni

2020. december 19. – 17:37

frissítve

Az Eiffel-tornyot illegális éjjel lefotózni
Fotó: E. Livinec / toureiffel.paris

Másolás

Vágólapra másolva

„Szép a torony este is. Kettős élményben van ilyenkor része az embernek. Elsősorban a kivilágított torony látványa, másodsorban az a milliónyi fény, amelyet Párizsra letekintve lát az ember.”

- írja a Párizs szimbólumának számító Eiffel-toronyról a Hajdú-Bihari Napló 1962-es riportja. A fényjátékban pompázó épület éjszakai látványáról számos újságcikkben és beszámolóban lehet olvasni, képet fura módon már kevesebbet látni róla. Az esténként különleges fényjátékkal kivilágított Eiffel-toronyról ugyanis a hatóság tiltja a fényképkészítést. De miért számíthat pénzbírságra az, aki feltölt róla Facebookra egy éjszakai képet? Egyáltalán: Eiffel-torony minek van?

Hitler lerombolta volna, a franciák utálták

Az Eiffel-torony építését 1887-ben kezdték el, a francia forradalom 100. évfordulójára tervezett monumentális világkiállítás egyik fő látványosságaként. A becslések szerint kb. nyolc millió aranyfrankba (2007-es átszámítások szerint több mint 6 milliárd forintba) kerülő épület költségeit a francia kormány vállalta magára, a névadó Gustave Eiffel csapata pedig a munkások fizetésemelési sztrájkjának eleget téve mindent megtett, hogy határidőre felhúzza az épületet. A később Párizs jelképévé emelkedő vasszerkezetet számos érdekesség övezi, például hogy

  • az Eiffel-tornyot eredetileg csak ideiglenes épületnek szánták a kiállításra;
  • nem Gustave Eiffel tervezte a tornyot, ő csak a szabadalmi jogokat vette meg;
  • egy francia szélhámos, Victor Lustig kétszer is eladta 1925-ben;
  • és ez a világ legmagasabb, vasból épült szerkezete a Guiness Rekord szerint.

De rejteget ezeken túl kevésbé közismert történeteket is. Például azt, hogy nem sokkal azután, hogy Eiffel felvásárolta a jogokat, a „művészek tiltakozása Mr. Eiffel tornya ellen” címen jelent meg egy cikk a Le Temps nevű lapban. A több mint 40 aláíró között ott voltak Guy de Maupassant és Alexander Dumas fiai, a párizsi opera építésze, Charles Garnier vagy a költő François Coppée is. A művészek (és mellettük civilek) „az eddigi sértetlen párizsi szépség”, a művészet és a történelem védelme mellett állva tiltakoztak

„a haszontalan és szörnyű Eiffel-torony ellen, amelyet a köznyelv, amely oly gyakran a józan ész és az igazság választott bírája, már Bábel tornyaként emleget. (...) Ez az óriási gyárkémény az egész várost közrefogja, mint egy fekete tintafolt”

Eiffel válaszában azt mondta a tüntetőknek, hogy törekedni fognak a „belső szépségre” és hogy ennyi erővel „Egyiptom piramisai is csak mesterséges piszokhalmok akkor”.

A tornyot nem csak a franciák űzték volna el a párizsi látképből, Adolf Hitler is elrendelte a háború elvesztésének környékén, 1944-ben a lerombolását. Bár állítólag gyönyörűnek tartotta a várost, Berlin szépségének erősítésére (a konkurencia eltörlésével) megparancsolta, hogy katonái verjék szét Párizst, beleértve az ikonikus tornyot is. Ezt a parancsot végül a katonák megtagadták.

Adolf Hitler Párizsban, 1940-ben – Fotó: Roger-Viollet via AFP

A rádióantenna, amit tilos fotózni

Valamennyire jogos is volt Hitler ellenszenve, ugyanis a párizsi torony korábban, még az első világháború alatt fontos hadászati funkcióval bírt. Az épület déli részén lévő bunkerben a francia katonák német rádióüzeneteket hallgattak le és dekódoltak. Az Eiffel-torony ezután később afféle gigantikus rádióantennaként a párizsi műsorszórás kulcsszereplője lett, 1921-től rendszeresen sugárzott, míg végül a megnövekedett turizmus miatt a látnivalóság lett a fő feladata.

Az Eiffel-toronynak nemcsak funkciója, de a külseje is változott az évek során: a megépítése óta 18-szor átfestett torony vörösbarnából indulva a sárgán át érte el mai bronz színét. A festést ráadásul a hagyományok szerint kizárólag kézimunkával, ecset és vödör használatával végzik. A minden este kivilágított látványosság több mint egy évszázados történelme alatt mindössze egyszer nem világított: 2007 februárjában az Eiffel-torony lámpáit öt percre lekapcsolták, hogy felhívják a figyelmet az energiatakarékosságra.

A torony fényjátéka közel egy évtizedig óriásplakátként is funkcionált, 1925 és 1934 között a Citroen nevét világították ki rajta, egy 30 méteres felületen 250 ezer izzó segítségével. Az Eiffel-torony 1985-ben kapta meg Golden Lighting nevű világítórendszerét, 336 projektorral és narancssárga-sárga színű lámpákkal. 1991-ben szilveszter alkalmából terveztek először külön fényshow-t az ünneplésre. Ez végül olyan sikeres lett, hogy minden estére bevezették az úgynevezett Illumination Show-t.

Az Illumination Show részeként a torony fényei minden órában öt percig (eredetileg ez tíz volt, az energiatakarékosság miatt csökkentették) egyszerre világítanak, ennek azonban nemcsak a szépsége a funkciója, hanem az is, hogy a torony belsejének megvilágításával biztonságot nyújtson a torony késő esti működéséhez. A műsor egyetlen szépséghibája, hogy egyébként az Eiffel-tornyot

tilos lefotózni, a kormány szerint ugyanis a fényshow műalkotásnak számít, így szerzői jogok védik.

Ezért van az, hogy míg a Citroen-felirattal pompázó vagy az építés kezdetén álló Eiffel-toronyról bármikor találni képet, az Illumination Show-ról nem igazán: a fotótilalmat megszegők a képkészítésért és annak online megosztásáért is bírságot kaphatnak. A bírság pontos összegét nem tudni, az biztos, hogy a fotózásért külön díjszabás szerint kell fizetni:

„Az Eiffel-torony különféle megvilágításai (arany megvilágítás, villogás és eseményhez kötött megvilágítás) védettek. Az Eiffel-torony éjszakai használatához és fotózásához ezért a SETE előzetes engedélye szükséges. Ez a felhasználás olyan jogok megfizetéséhez kötött, amelyek összegét a rendeltetésszerű használat, a médiaterv stb. határozzák meg.”

A 2019-es állás szerint azonban ha csináltak is már illegálisan éjszakai képet az Eiffel-toronyról (márpedig nyilván turisták milliói csináltak), a szerzői jogi védelem ellenére eddig könnyen meg lehetett úszni a szabálysértést: a francia bíróság elé egyetlenegyszer sem került még esti fotózás miatti per.