Aki több nyelvet beszél, vagy idegen nyelvet tanul, az nagy valószínűséggel tapasztalt már olyat, hogy álmában keveredtek a nyelvek. Álmainkat befolyásolja a nyelvi hátterünk és a tapasztalataink, de néha átléphetjük a nyelvi korlátokat, és ismeretlen nyelveken is álmodhatunk. Számos oka lehet annak, hogy valaki több nyelven álmodik, és különböző elméletek is léteznek erről. Ahogyan arról is, hogy tudunk-e álmunkban nyelvet tanulni.
Többnyelvű álmok
Sigmund Freud szerint az álmok gyakran olyan vágyakat tükröznek, amelyeket a valóságban nem tudunk beteljesíteni, így amikor idegen nyelveken beszélünk álmunkban, annak a vágyát fejezzük ki, hogy jobban beszéljük az adott nyelvet. A legfrissebb kutatások szerint azonban a többnyelvű álmok ennél összetettebbek.
A nyelvek, amelyeket napközben beszélünk, hallunk vagy tanulunk, az álmainkba is beszivárognak. Az agyunk nem csupán lejátssza a nap során hallott nyelvi részleteket, hanem komplex módon összekeveri azokat éber élményekkel, emlékekkel, szorongásokkal. Előfordulhat, hogy az agy teljes párbeszédeket alkot olyan nyelveken, amelyeket az álmodó már hallott ébren, de egyáltalán nem beszél. Sőt, számunkra ismeretlen vagy akár kitalált nyelven is álmodhatunk.
Álmaink nyelveit bizonyos módon mégis kategorizálhatjuk. Egy kutatás résztvevői közül többen azt állapították meg, hogy az álom nyelvét a benne szereplő emberek és a helyszín határozza meg. Az álomban szereplő emberek, ismerősök nagyrészt azokat a nyelveket beszélik, amelyeket a valóságban is használnak. Az álom helyszínein pedig sokszor az adott ország nyelvén beszélnek.
A külföldön letelepedett emberek esetében a gyerekkori vagy az otthonukról szóló álmok általában a gyerekkoruk nyelvén zajlanak. Ők az érzelmileg intenzív dolgokról az anyanyelvükön álmodnak, viszont ha gyakorlati, elvont vagy munkával kapcsolatos dolgokról álmodtak, akkor az új ország nyelvén.
Egy másik különös jelenség az idegennyelvű vagy többnyelvű álmok esetében, hogy azok az emberek, akik csak alig-alig beszélnek egy idegen nyelven, sokszor álmukban teljesen folyékonyan beszélik az adott nyelvet. A kutatók szerint ez valószínűleg azért lehet, mert az a prefrontális agyterület, amely a valóság ellenőrzéséért felelős, álmunkban kikapcsol, így félretesszük a gátlásainkat, és nem ugyanúgy ítéljük meg magunkat, mint ébren.
Léteznek nyelvi szorongásos álmok is, amelyekben az álmodó azért küzd, hogy megértesse magát egy idegen nyelven.
Lehetséges-e nyelvet tanulni alvás közben?
Sokan hallottunk gyerekkorunkban arról a „praktikáról”, hogy ha betesszük a párnánk alá a tankönyvet, álmunkban a fejünkbe száll a tananyag. Bár ez valószínűleg senkinek nem működött, létezhetnek módszerek, amelyekkel kis mértékben tanulhatunk alvás közben.
A hipnopédia, avagy alvás közbeni tanulás elméletének hatékonyságával nem minden kutató ért egyet. Néhány kutatás teljesen elveti ezt a módszer, szerintük megzavarja az alvás természetes ritmusát és a mélyalvást. Más elméletek és tudományos kísérletek szerint azonban lehetséges fogalmakat tanulni, megjegyezni alvás közben úgy, hogy hangfelvételeket hallgatunk, amelyek bizonyos információkat ismételnek egy adott számú alkalommal. Ez a nyelvekre is alkalmazható.
Matthieu Koroma, a Liège-i Egyetem posztdoktori kutatója az alvás és a kogníció kapcsolatára specializálódott. Szerinte „alapvetően képesek vagyunk új szavakat tanulni idegen nyelveken alvás közben, akár olyan nyelveken is, amelyeket korábban soha nem hallottunk, de ezt teljesen más módon tesszük, mint ébrenlét során”.
Egy tudományos kísérletben Koroma és kutatócsoportja a résztvevőknek japán szavakat játszott le alvás közben, olyan hangok kíséretében, amelyek utaltak a szavak jelentésére. Például az „inu” (kutya) szó mellett egy kutyaugatást, míg a „kane” (harang) szó mellett harangcsengést lehetett hallani. A különböző szavakat két különböző alvásfázisban játszották le: a könnyű alvás, illetve az intenzív álmodás, a REM fázis során. EEG-vel rögzítették a résztvevők agyi aktivitását.
Amikor a résztvevők felébredtek, a könnyű alvás fázisában hallott szavakat helyesen tudták összekapcsolni a megfelelő képekkel – például az „inu” szót a kutya képével párosították. Azonban a REM fázisban lejátszott szavak esetében az eredmény rosszabb volt.
Egy másik tudományos kísérlet Marc Züst nevéhez köthető, aki a Berni Egyetem professzora, idegtudományra specializálódott. Ő és kollégái álszavakat hoztak létre, például a „tofer” szót, és párosították egy német szóval, mint a „Baum” (fa). Ezután a szópárokat lejátszották a résztvevőknek, miközben azok aludtak.
Másnap reggel megkérdezték tőlük, hogy „tofer” beleférne-e egy cipősdobozba. Ez a kerülő úton feltett kérdés arra a korlátra reflektált, hogy új információk tanulásakor alvás közben általában nem tudjuk azokat tudatosan, explicit módon használni ébrenlét során.
„Nem tudták tudatosan felidézni ezt a tudást, és azt mondani, hogy a tofer fát jelent […] Inkább egy megérzésük volt arról, hogy nagy vagy kicsi tárgyról van-e szó” – mondta Züst, hozzátéve, hogy a résztvevők körülbelül 60 százaléka helyesen válaszolt.
Az anyanyelvünkön is tanulhatunk új szavakat álmunkban
Amellett, hogy feldolgozza a nappali információkat, az agyunk az anyanyelvünkön is képes új szavakat megtanulni alvás közben. Azt hihetjük, hogy már régen teljesen elsajátítottuk az anyanyelvünket, de Gareth Gaskell, a Yorki Egyetem pszichológiaprofesszora, alváskutató szerint még felnőttként is körülbelül kétnaponta tanulunk meg egy új szót az anyanyelvünkön.
„Nyilvánvaló, hogy gyerekként rengeteg új szót tanulunk, különösen az első tíz év során. De ezt valójában folyamatosan tesszük, csak nem igazán vesszük észre” – mondta.
Gaskell szerint alvás közben történik az integráció a régi és új tudás között. Napközben a hippokampusz, amely a gyors információfeldolgozásra specializálódott, új szavakat „szív fel”. Éjjel átadja az új információkat az agy más részeinek, ahol tárolni tudjuk őket, és összekapcsoljuk a releváns információkkal. Az integrációs és konszolidációs folyamat a mélyalvás fázisában történik.
(Források: BBC, The Harvard Gazette, Eurotrade)
