A norvég Erlend Loe a klímáról, a régi viszályokról és a halálról értekezik az új könyvében. Rengeteg humorral, egy csipetnyi öniróniával mesél tehát arról, amit a világról tudni kell.

A kolumbiai Juan Gabriel Vásquez prózája nem a nagy fordulatokra épít, hanem arra a fokozatos felismerésre, hogy az emberi sorsok éppoly töredezettek és nehezen kibogozhatók, mint a történelem.

A kortárs világirodalom legnagyobb rejtőzködőjének könyvmonstruma minden zavarossága és túlburjánzása ellenére olyan különös energiával működik, amely lassan beszippantja az olvasót. Kritika.

Juli Zeh disztópikus regénye egy mindent és mindenkit ellenőrző egészségdiktatúra működését mutatja be. Olvasson bele!

Az amerikai bestsellerszerző debütregénye nem az életmű legerősebb darabja, de így is érdekes olvasmány lehet azoknak, akik jól ismerik a szerző univerzumát.

A Végig a Stefánián minden eddiginél rövidebb Sándor-szöveg, de megvan benne minden, ami miatt a 96. születésnapját szerdán ünneplő szerző korábbi műveit szeretni lehetett.

Orcsik Rolandnál a táj a kaland része, Barnás Ferencnél és Péntek Orsolyánál gyógymód, de csak Pénteknél nevezhetjük sikeresnek. Összehasonlító elemzés.

Napjaink egyik legfelkapottabb francia rapper-írója a ruandai népirtás utóéletéről számol be regényében.

Czakó Zsófia írót, a Telex könyves toplistáján negyedik helyen végzett Távoli rokonok szerzőjét áthidalhatatlan generációs szakadékokról, regényeinek személyes élményanyagáról és a közmédia zenés...