Az újabb kétharmados Fidesz-győzelemmel végződő 2022-es választás után Orbán Viktor eltávolodott a belpolitikától, egyre inkább a külpolitikai folyamatok kötötték le a figyelmét. A közvélemény előtt is próbálta magát nemzetközi szinten is meghatározó vezetőként pozicionálni, aki már olyan nagykutyákkal játszik egy ligában, mint Donald Trump és Vlagyimir Putyin.
Ebben az is segítségére volt, hogy oroszbarát húzásai és az Európai Unióval folytatott „szabadságharca” miatt sokszor tőle volt hangos a nemzetközi sajtó. Tusványosi beszédeiben is visszaköszönt, hogy Orbán már évszázados távlatokban gondolkodik. Idén például „világrendszerváltásról” értekezett, nem ragadt le olyan csip-csup ügyeknél, mint hogy a kórházakban nincs elég klíma, vagy hogy romokban van a vasút.
Csakhogy amíg Orbán a külpolitikával volt elfoglalva, egyre több jele volt annak, hogy a Fidesz kezd belekényelmesedni a 14 éve tartó kétharmados kormányzásba. A kegyelmi botrány és a vártnál gyengébben sikerült június 9-i választás után a Fidesz környékén is felerősödtek a változást sürgető hangok, ami persze összefügg Magyar Péter megjelenésével és növekvő népszerűségével is.
„A miniszterelnök úr az európai politikával van jelenleg elfoglalva, de lehet, hogy vissza kellene jönnie a magyar politikába, és rendet tenni a Fideszen belül” – summázta a megváltozott belpolitikai helyzetet Tusványoson Kovács Péter, a XVI. kerület fideszes polgármestere. Úgy látszik, Orbánhoz is eljutottak ezek a vélemények, mert az elmúlt hetekben újból belevetette magát a belpolitikai csatározásokba, pedig még bő másfél év van a 2026-os országgyűlési választásig.
Elkezdett Magyar Péterről beszélni
Orbán régi stratégiája, hogy soha nem mondja ki aktuális politikai ellenfelének nevét, hiszen azzal egy szintre emelné magával. Az egyesült ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének, Márki-Zay Péternek a nevét az egész 2022-es kampányban kerülte. Sokáig Magyar Péter vagy a Tisza Párt nevét sem mondta ki. Egy ponton túl azonban már nem tehette meg, hogy ne reagáljon az új kihívó megjelenésére. Saját hívei is azt várták tőle, hogy mutasson erőt és vegye fel a kesztyűt. Nem utolsósorban pedig adjon iránymutatást, hogy mit gondoljanak az új ellenfélről, aki ráadásul közülük való, a Fideszből jött.
Egészen az október 11-i Kossuth rádiós interjúig Orbán legfeljebb csak utalás szintjén beszélt a legerősebb ellenzéki párt vezetőjéről. A március 15-i beszédében Szabó Magdát idézve úgy fogalmazott: „az árulót elfelejtjük, az áruló nincs, meghalt, nem is ismertük soha”. A kötcsei pikniken is kikerülte, hogy kimondja Magyar nevét, amikor arról kérdezte a sajtó, hogy vitázik-e vele az Európai Parlament plenáris ülésen. „Állok az Európai Parlament minden képviselőjének a rendelkezésére” – válaszolta erre a miniszterelnök.
A vitán aztán egy szójátékkal oldotta meg Orbán, hogy Magyar Péter nevének kimondása nélkül támadja az ellenzék vezérét. „Abszurdnak tartom, amit az EPP-ben ülő magyar képviselőről mondanom kell. Hiszen magyar képviselőtársuk nemrég azt mondta a nyilvánosság előtt, hogy az EP-képviselőség a legnagyobb kamuállás, ami csak arra való, hogy az ember jól keressen.” Majd így folytatta: „Kirívónak tartom, hogy valaki magyarként visszaélésről beszél, miközben otthon köztörvényes lopás miatt eljárás folyik ellene, és nyilvánvaló azért vette fel a parlamenti mandátumát, hogy a mentelmi joga mögé bújhasson.”
Így jutottunk el az előbb említett október 11-i rádióinterjúig, ahol a fideszesek megkapták a sorvezetőt Orbántól. Ez így szólt: Brüsszel nyíltan kimondta, hogy meg akarja buktatni a magyar kormányt, Magyar Péter pedig az ő emberük. Orbán ezt a narratívát fűzte tovább a váratlanul harcias október 23-i beszédében, amiben „igazi aláíró fajtának” és „Manfred Weber kutyusának” nevezte Magyar Pétert. A Fidesz azóta is ezt a narratívát sulykolja.
Rágyúrt a megjelenésére
Orbán nem csak a szavak szintjén vette fel a harcot Magyar Péterrel. A Blikk írta meg szeptember elején, hogy a miniszterelnök diétázik és újra elkezdett gyúrni. Nem nagyon lehet ezt másképp értelmezni, mint hogy Orbán a megjelenésével is erőt és tettrekészséget próbál sugározni a sajátjainak.
Talán blődségnek tűnhet a miniszterelnök kinézetét elemezni, azonban egy politikus imázsának nagyon is fontos része a megjelenés. És egyáltalán nem biztos, hogy a 61 éves Orbán ezen a téren előnyben van Magyar Péterrel szemben, aki mégiscsak majdnem húsz évvel fiatalabb nála. Tusványosi beszédében Orbán a „liberális, slim fit szerkós, latte-avokádós, mindenmentes, öntetszelgő” politikusokon gúnyolódott, de ettől még sok szavazónak igenis vonzóbb választás lehet a fiatalosabb és dinamikusabb benyomást keltő Magyar Péter, mint ő, aki több mint harminc éve van a politikában. A Tisza Párt vezetője rá is játszik erre, rendszeresen posztol magáról sportolás közben, az egészséges étkezés fontosságáról ír. Ezzel is próbálja szembeállítani magát a kolbászozó-pálinkázó Orbánnal, és azt a képet erősíteni, hogy ő más, mint a miniszterelnök.
Szabó Andrea választásszociológus is arról beszélt korábban a Telexnek, hogy egy ideje Orbán működésében is látszik egyfajta léptékváltás, ami szerinte legszembetűnőbben a fizikai megjelenésében nyilvánul meg. „Most először van olyan helyzetben Orbán, amikor a saját fizikai megjelenésének megváltoztatásával üzeni meg a választóinak, hogy felveszi a versenyt a kihívójával.”
Hasonlóan látja Sonnevend Júlia médiakutató, a New York-i New School for Social Research docense is, aki a politikusi karizma és sárm kérdését járja körbe a nemrég megjelent könyvében. A 444-nek adott interjúban ikonikus pillanatnak nevezte a miniszterelnök és Arnold Schwarzenegger közös gyúrását, mert szerinte az egyértelműen megmutatta, hogy Orbánnak muszáj reagálnia Magyarra, aki már a testével is azt kommunikálja, hogy itt van egy új, alternatív, fiatalabb erő.
A médiakutatónak kettőjük párharcáról az a kép ugrott be, amikor 1998-ban az akkor még ellenzékben politizáló Orbán a regnáló szocialista kormány miniszterelnökével, Horn Gyulával vitázott. „Élesen él bennem Horn Gyula és Orbán Viktor 1998-as vitája, ahol Orbán vizuálisan már önmagában nyert azzal, hogy ő volt a fiatalabb, dinamikusabb karakter, szemben a kommunista múltú, Orbánhoz képest megkopott, az establishmentet képviselő Horn Gyulával.”
Besegített az országjárásba
Orbán és Magyar küzdelme más szinten is zajlik. A gazdasági semlegességről szóló új nemzeti konzultációval párhuzamosan országjárásra indult a Fidesz. Kormánytagok és vezető fideszes politikusok az ország különböző pontjain tartott lakossági fórumokon népszerűsítik a kormány új gazdaságpolitikai intézkedéseit, és magyarázzák el, miért lesz fantasztikus évünk 2025-ben, ahogyan azt Orbán Viktor megjósolta. A Fidesz mostani országjárásának nem az a célja, hogy új választókat szólítsanak meg, hanem a meglévő szavazótáborukat igyekeznek egyben tartani, amit az országjárás témái is tükröznek. Nagy eséllyel azok mennek el ezekre a fórumokra, akik egyébként is szimpatizálnak a Fidesszel.
Ezért is figyelemre méltó, hogy Orbán váratlanul megjelent a múlt keddi, Pátyon rendezett lakossági fórumon, amit eredetileg a Fidesz EP-képviselőjével, Deutsch Tamással hirdettek. Az állami hírügynökség beszámolója szerint Orbán itt is felmondta a szokásos kommunikációs paneleket a gazdasági semlegesség előnyeiről és a kormány béketörekvéseiről, de ennél érdekesebb, hogy beszélt a 2026-os választás tétjéről is. Ez, ahogy a Fidesztől megszokhattuk, most is hatalmas lesz.
Orbán víziója szerint Magyarország mindent elveszíthet, ha a Fidesz elbukja a 2026-os választást. „Ha veszítünk, mindent veszítünk: annyi a családvédelemnek, a migránsok elleni védekezésnek, a gazdasági semlegességnek, a rezsivédelemnek.” A gazdasági semlegességet leszámítva ezek mind olyan intézkedések, amikről Magyar Péter azt mondja, hogy hatalomra kerülése esetén is megtartaná. A Tisza Párt vezetője október 23-i beszédében a fideszes szavazókat megszólítva arról beszélt, hogy Orbánék leváltása után sem törölnék el például a rezsicsökkentést és a 13. havi nyugdíjat.
A június 9-i választás azt mutatta, hogy a Tisza Párt elsősorban a hagyományos ellenzéki erőktől szipkázott el szavazókat, a Fidesz törzstáborát még nem tudta megbontani. A 2026-os választásokig ez még változhat, főleg, ha Magyar a fideszes szavazók irányába is elkezd kommunikálni különböző politikai üzenetekkel és választási ígéretekkel, mint tette azt az október 23-i beszédében. Orbán váratlan felbukkanása ennek is szólhat: úgy gondolkodhatnak a Fideszben, hogy már most, bő másfél évvel a választás előtt meg kell dolgozniuk a szavazóikat, nehogy átpártoljanak a Tiszához. Főleg most, amikor nem muzsikál valami fényesen a gazdaság. Érdemes lesz figyelni, hogy a következő hetekben máshol is feltűnik-e majd a miniszterelnök.
Beszállt a kommunikációs versenybe
Orbán Viktor lubickolni szokott azokban a helyzetekben, amikor az ország megmentőjeként és védelmezőjeként tűnhet fel. Így volt ez a 2013-as nagy árvíz idején is, amikor napokig járta az országot, a gátakon dolgozó munkásokkal és árvízi szakemberekkel beszélgetett. Mindig ő mondta be, hol mekkora a vízállás, kinek mi a feladata.
A szeptemberben átvonuló árhullámnál viszont mintha elaludt volna a miniszterelnök és kommunikációs csapata, pedig adta volna magát, hogy Orbán hasonló elánnal vesse bele magát az árvízi védekezésbe, mint 11 éve. Miközben Magyar Péter sáros gumicsizmában és lapáttal a kezében jelentkezett be a gátakról, addig Orbán még testképe említett újraformálásán dolgozva Arnold Schwarzeneggerrel fotózkodott egy konditeremben.
A kezdeti lépéshátrány után Orbán is felpörgött, ő is felhúzta az elmaradhatatlan gumicsizmát. Facebook-oldalát elárasztották a fotók, amelyeken a gátakat járta, az árvízi védekezésben részt vevő katonákkal és rendőrökkel beszélgetett. Sőt, még a profilképét is lecserélte egy olyanra, amin homokzsákok között sétál. Az árvízi védekezés napjai is megmutatták, hogy Magyar Péter előretörésével Orbán már nem vonhatja ki magát a belpolitikai történésekből, mert kihívója legalább olyan hatékonysággal használja ki ezeket a kommunikációs helyzeteket, mint a Fidesz.
Átalakítaná a propagandát
Sajtóhírek szerint Orbán a kormánypropaganda átalakítását tervezi, ez szintén arra utal, hogy a miniszterelnök elkezdte a rendrakást. A kötcsei találkozóról kiszivárgott információk szerint a miniszterelnök úgy gondolja, hogy a fideszes média nem tudta sikeresen megszólítani a választókat a június 9-i EP-választáson. A VSquare oknyomozó portál értesülései szerint az átalakítás a közmédiát, az Origót, a Magyar Nemzetet és a milliárdokból működő Megafont érintheti.
Az elmúlt hetekben felröppent, hogy feldarabolhatják a Mediaworksöt, a 76 lapot tömörítő médiaóriást több, kisebb és jobban irányítható részre szednék szét. Ez egybevágott a VSquare értesüléseivel, mivel az Origo és Magyar Nemzet is a Mediaworkshöz tartozik, de a vállalat tagadta a feldarabolásáról szóló híreket. Az átalakítást az is indokolhatja, hogy Magyar Péterről eddig leperegtek a propaganda támadásai, pedig a Megafon nem kevés pénzt égetett el a cél érdekében.
A közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy a lejáratási kísérletek nem kezdték ki érdemben Magyar népszerűségét. Az elmúlt hetekben kijött több kutatás is, amely szerint a Tisza Párt már megelőzte vagy legyőzheti a Fideszt. Érdemes persze helyükön kezelni ezeket a felméréseket, hiszen messze van még a 2026-os választás, viszont a tendencia egyértelmű: két nagy párt versengéséről szólhat a következő másfél év.
