Vezet is, meg nem is: a Fidesz nyakán a Tisza, de távolságtartással kell figyelni a közvélemény-kutatásokat

Október 23-án jelent meg a 21 Kutatóközpont Partizán által megrendelt felmérése, amire érhető módon sokan felkapták a fejüket: a biztos szavazók között bár hibahatáron belül, de a Tisza került az első helyre, megelőzve a Fideszt, amire egy-két 2021-es eset kivételével utoljára 18 éve volt példa. Időközben megjelent két másik kutatás is: az egyik tovább erősíti a Tiszát, a másik teljesen ellentmond ennek. De akkor hogyan kell értelmezni az adatokat? Miért nem jelenthető ki, hogy a Tisza vezet? Két valóság van a közvélemény-kutatásoknál is?

A Momentumnak is dolgozó 21 Kutatóközpont mérése szerint a biztos részvételt ígérő választók körében a Tisza 42, a Fidesz 40 százalékon áll, míg a teljes népességnél 29-26-ra a Fidesz vezet. A többi párt mind az 5 százalékos bejutási küszöb alatt, vagy annak környékén táncol. Az MSZP-nek is dolgozó Publicus Népszavának készített csütörtöki kutatása szerint már mindkét kategóriát vinné a Tisza. Szerintük a teljes népességben Magyar Péterék 24, a Fidesz pedig 23 százalékon áll. A választási részvételüket biztosra ígérők, és pártot is választók csoportjában pedig 39-37 százalék az arány a Tisza Párt javára.

Eközben a szintén csütörtökön megjelenő, a rendszeresen kormányközeli megbízásokat kapó Nézőpont Intézet kutatása a biztos szavazók körében 49 százalékra hozta ki a Fideszt, és mindössze 34 százalékra a Tiszát, azaz a Fidesz fénykorához közeli eredményt mérték a kormánypártoknak. Az ő kutatásuk szerint a teljes népesség körében is magasan vezetnek a kormánypártok: 36 százalékon áll a Fidesz, 25-ön a Tisza.

Fontos a módszertan és a kutatások összehasonlítása

A módszertani kérdésekről a 21 Kutatóközpont vezetője, Róna Dániel az október 23-án megjelent kutatást megrendelő Partizánnak beszélt. A 21 Kutató például egy úgynevezett hibrid módszertant használt: itt részben SMS-ekben kiküldött linken keresztül tudták az emberek a preferenciáikat bejelölni, másrészt telefonos megkeresésekben lehetett válaszolni. Ezek mellett súlyoztak. Ezzel a módszertannal az utóbbi években már dolgoztak a kutatócégnél, köztük egy június 9-én megjelent kutatásban is, mikor közel pontosan sikerült mérniük az EP-választás eredményét. Ezen a rendszeren mostanra valamennyit finomítottak is.

Róna elmondta, hogy Magyarországon újszerű a „push to web” azaz, hogy offline keresnek meg embereket és egy online kérdőívre terelik be őket. Ez a módszer itthon még kevésbé, de például az Egyesült Államokban már elterjedt. Gondoltak azokra is, akik nem feltétlen tudnak egy online ívet kitölteni. A 65 év felettiek körében volt egy telefonos kiegészítése is a kutatásnak, mivel ebben a korosztályban lehet a legnagyobb probléma egy online kérdőív kitöltésével.

A módszertan és a megrendelő/finanszírozó nyilvánossága mellett is megfogalmazódnak kritikák, amik arról szólnak, hogy a közvélemény-kutatás nem alkalmas az érdemi preferenciák bemutatására. Róna Dániel szerint jó, ha egy médiacsatorna rendeli meg a kutatást, mert ezzel eloszlatható az a feltételezés, hogy ők a Tisza érdekeit szolgálják. Ő is kiemelte azonban, hogy a teljes képért érdemes több kutatást is megnézni. „Például az tény, hogy a biztos szavazók között jobban áll a Tisza, mint a teljes népességben, mert lelkesebbek, elkötelezettebbek a támogatói. Ez a Medián, a Závecz és az Idea kutatásból is kiderült” – mondta. Ahogy szerinte az is látszik a tendenciákból, hogy csökken a különbség a Fidesz és a Tisza között.

A Publicus és a 21 Kutatóközpont kutatásában közös, hogy mindketten 1000-1000 embert kérdeztek meg, és felméréseik a teljes lakosságra nézve reprezentatívak, tehát a minta leképezi a 18 évesnél idősebb lakosságot nem, kor, lakóhely és iskolai végzettség szerint. Különbség viszont, hogy a 21 Kutató a KSH 2022-es népszámlálási adataival súlyozott lakóhely, nem, kor és végzettség szerint, míg a Publicus a mintavételből eredő torzulásokat a KSH 2016-os népszámlálásának adatain alapuló súlyozással korrigálta. Emellett a Publicus maradt a hagyományos telefonos felmérésnél a 21 online kérdőívével szemben. A kapott eredményeknél a hibahatár 3-3 százalék volt. Ezzel a cikkben később részletesen is foglalkozunk.

Módszertan szempontjából a Nézőpont kutatása viszont tartalmaz egy érdekességet. Az intézet azokat a „rejtőzködő szavazókat”, akik valamilyen okból nem mondják meg pártpreferenciájukat, egyéb válaszaik alapján „statisztikai módszerrel” azonosították be. Ennek a módszernek a részleteiről mást nem tudni, így ez önmagában is tartalmaz némi titokzatosságot. A módszertanról ők még annyit közöltek, hogy a kutatás 1000 ember telefonos megkérdezésével készült, mintájuk pedig reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint.

Nem feltétlenül vezet a Tisza: nagyon fontos a hibahatár

Sok elemző és kutató is igyekszik felhívni arra a figyelmet, hogy a kutatások hangzatos címei mellett figyelni kell a hibahatárra is. Róna Dániel arról beszélt a Partizánnak, hogy a Tisza épp most 2 százalékponttal a Fidesz előtt van a biztos szavazóknál, ami hibahatáron belüli különbséget jelent. A biztos szavazóknál a 100 százalék az, aki biztosra mondta a választási részvételét. Ez 640-et jelentett az általuk megkérdezett 1000 emberből, azaz 64 százalék mondta biztosra a választási részvételét. A maradék 36 százalék (360 ember) pedig csak valószínűleg menne el, vagy valószínűleg nem venne részt a szavazáson, ők így nem is szerepelnek ebben a részben. A Fidesz egyébként pont az ő körükben népszerűbb, jegyezte meg Róna.

Külön felhívta a figyelmet, hogy a 21 Kutatóközpont kutatásában a biztos szavazóknál például 4 százalékpontos a hibahatár. Ennek a figyelembevételével a kutatás eredménye a biztos szavazók körében azt jelenti, hogy

az a 42 százalék, amit a Tiszának mértek, az valójában 38 és 46 százalék között van. Ezzel a plusz-mínusz 4 százalékkal pedig a Fidesznek mért 40 százalék valójában 36 és 44 között van.

Éppen ezért Róna Dániel szerint itt sávokat is lehetne közölni, amire már nemzetközi példák is vannak. Hozzátette: a kisebb pártoknál kisebb a hibahatár is, a 2 százalékra mért Momentumnál például kevesebb mint fél százalékpont.

Más a helyzet a teljes népesség körében nézett adatoknál, ahol a 3 százalékpontos hibahatár mellett a Fidesz vezet a Tisza előtt 29-26-ra. De a hibahatárt figyelembe véve itt más számok jönnek ki. Sokan vannak a bizonytalanok is: a megkérdezettek 28 százaléka annak vallotta magát. A 2022-es választáson a Fidesz tudott a bizonytalan kategóriából több embert megszólítani. Róna szerint ráadásul a Tisza már sok párt nélkülit megmozgatott, a maradékot már picit nehezebb lesz. Egyenlő arányban látja esélyesnek a Fideszt és a Tiszát a bizonytalanokból való növekedésre.

Egy most vasárnapi választáson a 2 százalékpontos Tisza-előny nem is lenne elég a Fidesz legyőzéséhez. Ha csak két párt jutna be, akkor a Fidesznek lenne több mandátuma, mert a választási rendszer sok szempontból nekik kedvez. Ennek oka, hogy minél kisebb egy választókerület, annál inkább fideszes – ezt korábban direkt alakíthatták így. A lényeg, hogy a fideszes választók kevesebben tudnak megválasztani egy képviselőt, mint az ellenzéki szavazók.

Mi történt most? Mi változott 2022 óta?

A Partizán beszélgetésében kitértek arra az időszakra is, mikor 2021-ben az ellenzéki előválasztás után, illetve a következő hónapokban a Fidesz elé mérték az összefogás pártjait. Róna Dániel szerint annyiban más most a helyzet, hogy nem sok kisebb pártról beszélünk, ahol a pártok között is vita van, hanem egyről. „Az egy óriási különbség, hogy a Fidesz ellenfele egy egységes egésznek tekinthető” – mondta. Róna szerint az is látszik, hogy a Tisza már nemcsak az ellenzéki törzsközönségnek akar megfelelni, hanem a Fidesz felé húzó és a bizonytalan szavazóknak is.

A kutatásoknál az is befolyásoló tényező, hogy a Tisza, illetve az arcát adó Magyar Péter nem egy lassan építkező politikus, hanem gyakorlatilag a semmiből lett hetek alatt országszerte ismert közéleti szereplő. Akadnak erre külföldi példák, amiket idén áprilisban a Válasz Online gyűjtött össze: Szlovénia jelenlegi miniszterelnöke három hónappal a választás előtt lépett színre, de több szomszédos országban alakult hasonlóan a helyzet. Ezekből a példákból az látszik, hogy kevés hirtelen feltörekvő sztárpolitikus tud hosszabb távon is az élvonalban maradni.

Ott van Robert Golob, Szlovénia miniszterelnöke, aki 2021 novemberében távozott az ország fontos energiacégének éléről, 2022 januárjában pedig már egy ellenzéki pártot vezetett, majd néhány hónappal később megnyerte a választást. Népszerűsége azóta megkopott, a júniusi EP-választáson már csak másodikak lettek, az Orbán-barát Janez Jansa pártja visszavette a vezetést. Csehországban Andrej Babiš 2012-ben elitellenes pártot alapított, másfél év múlva új pártjával második lett közel 19 százalékkal, és pénzügyminiszter lett belőle. A 2017-es választást már meg is nyerte, miniszterelnök lett. A 2021-es választást viszont már elbukta, de azóta is fontos szereplő a cseh politikában, újra egyre népszerűbb.

A Fidesznél nyugodtak, de valahol mégsem

A Fidesz politikusai rendre arról beszélnek, hogy ők vagy nem foglalkoznak közvélemény-kutatásokkal, de ha mégis, akkor az ő belső számaik mást mutatnak. „Mi nagyon nyugodtak vagyunk” – mondta Gulyás Gergely a Závecz kutatására reagálva, ami már közel mérte Tiszát a Fideszhez. A miniszter szerint az ilyen kutatások „választások között politikai célokat szolgálnak”, majd hozzátette: ők is rendelnek ilyen kutatásokat és nagyon nyugodtak. Kocsis Máté frakcióvezető a 21 Kutatóközpont és a Publicus a felmérése után pedig gúnyosan annyit írt: „Birtokomba került Pulai András [a Publicus vezetője] jövő februári mérése, amiben a DK 47, a Tisza 65, a Fidesz 6 százalékon áll” (...) a tendenciákat figyelve 2026-ig a Fidesz elérheti a mínusz 17-18 százalékos eredményt is„.

Kovács Zoltán államtitkár is azt magyarázta szerdán az Indexnek, hogy az ilyen felmérésekkel nem kell foglalkozni, ugyanis ezek szerinte pártpolitikai célokból készülnek. Kovács szerint az nem számít, hogy a felmérést nem egy párt rendelte meg, hanem a Partizán nevű YouTube-csatorna, ugyanis szerinte a Partizán nyilvánvalóan politikai érdekeket szolgál ki.

Bár a kormánypárti politikusok nyugalomról beszélnek, és gúnyosan foglalkoznak a kutatásokkal, a hozzájuk közel álló médiatermékek igyekeztek darabjaira szedni a 21 Kutatóintézet felmérését. A Mandiner több cikkben is magyarázta, hogy ”mi a baj a balos kutatással„, az Origo szerint pedig már maga Magyar Péter rendelte meg a felmérést. A Nézőpont csütörtökön megjelent kutatását, amiben a Fidesznek jelentős előnyt mértek, már kritika nélkül közölték a kormányközeli oldalak.

Politikai érdeket szolgálhatnak és hibáznak is a kutatások

Joggal merülhet fel, hogy a kutatások politikai érdekeket szolgálnak, hiszen azok megrendelésre készülnek, és egyesek direkt mérhetnek valakit alul, míg másokat fölül. A közvélemény-kutatások nem csak megmutatják a politikai valóságot, de sok esetben alakítják is azt – erre Török Gábor hívta fel a figyelmet. ”Amióta a Tisza egyértelmű erősödését lehetett látni a többi kutatásban, várható volt, hogy előbb-utóbb előkerül egy olyan eredmény, amelyet majd – 18 év után először – úgy lehet interpretálni, hogy „vezet a Tisza”. Ennek pedig szerinte politikai jelentősége van, befolyásolhatja a választók döntéseit, de még inkább a politikai szereplők gondolkodását, viselkedését – írta az elemző. Török szerint valójában úgy lehet összefoglalni a helyzetet, hogy

nemcsak két Magyarország van, de két közvélemény-kutató valóság is.

A Nézőpont, a Fideszt erősebbnek mérő kutatására reagálva Török annyit jegyzett meg, hogy ”szerencsés ország: nemcsak a pártverseny kétosztatú, de a közvélemény-kutató piac is... Így aztán, ahogy a politikában, a kutatásokban sem kell «tudni» elég „«hinni».”

Más dolog, amikor hibásak a mérések. Ilyenre a közelmúltban is akadt példa, bár az idei EP-választáson az országos mérések nem tévedtek akkorát – erről írt a közvélemény-kutatásokkal foglalkozó Vox Populi is. Ők idézték fel, hogy a helyi mérések „állatorvosi lova” például a zuglói választás volt, ahol a regnáló szocialista polgármester, Horváth Csaba nemcsak a Fideszből, hanem az ellenzékből is kihívót kapott, a momentumos Rózsa Andrást. Több kutatás is készült a kerületben, amikben javarészt sokkal jobb eredményeket mértek Horváth Csabának, aki aztán végül elbukta Zuglót, Rózsa és a fideszes jelölt mögött a harmadik helyen végzett a kerületben.

Az elmúlt években a 2022-es választás eredményét sikerült a legkevésbé előrejelezni, sokan indokolják ezzel, miért nem bíznak a kutatásokban. Ekkor a közvélemény-kutatók javarészt csak néhány százalékpontos eltéréseket mértek az ellenzéki tábor és a Fidesz között, sőt a 2022-es választás napján még a kormányközeli Nézőpont Intézet vezetője is arról beszélt, hogy valószínűtlennek tart egy újabb kétharmadot. Az utolsó kutatások többsége akkor 5-10 százalékos előnyt mért csak a kormánypártoknak, sőt a Publicus néhány nappal a választások előtt 47-47-re mérte a Fideszt és az ellenzéket. A kormánypárt viszont a válságok, az összefogott ellenzék és az általános bizonytalanság közepette is akkora győzelmet aratott, hogy az „a Holdról is látszott”. Nem a kutatási adatokban látszó 5-10 százalékot verték az összefogott ellenzéki pártokra, hanem majdnem húszat.