Orbán szerint a kormány aránytalanul sok pénzt ad Budapestnek

A KDNP képviselője, Juhász Hajnalka és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára még a dollárbaloldalról, guruló dollárokról beszélgettek egyet. Ezzel véget ért az azonnali kérdések órája, ahol Orbán Viktor mellett Polt Pétert, Pintér Sándort és Matolcsy Györgyöt is kérdezték az ellenzéki képviselők.

„Reményeink szerint napokon belül az önök koalíciós partnere által eladott ferihegyi reptér visszakerül többségi állami tulajdonba” – mondta a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök az LMP-s Kanász-Nagy Máté fővárosi ügyekkel kapcsolatos kérdésére válaszolva. A miniszterelnök szerint a kormány azután dönt majd a reptérre vezető közlekedési infrastruktúra fejlesztéséről is.

A kormány április elején már arról beszélt, hogy „végső fázisban van a reptér megvásárlása”. Az ügyletet egyébként Orbán már tavaly befejezett ügynek nevezte, azóta tárgyalnak a tulajdonosokkal. A reptér visszavásárlása évek óta az Orbán-kormány dédelgetett álma.

A fő küzdőtér már nem Brüsszelben, hanem a tagállamokban zajlik, mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter Menczer Tamásnak.

A EP-választás tétje szerint az, hogy az elmúlt évek kudarcos brüsszeli vezetés után lesz-e változás, és megvalósul-e, hogy Brüsszel az európaiak oldalára álljon. Ha ez megtörténik, a baloldal is jóval kevesebb kárt tud okozni, mint eddig, tette hozzá.

Egészen bámulatos érveléssel jelentkezett Menczer Tamás, aki azzal kezdte a fejtegetését, hogy „megjelent ez a Péter a baloldalon”, miután a parlamentben lévő vert seregből nem találtak senkit, kívülről hoztak valakit, aki Menczer szerint a Deutsch Tamástól kölcsönvett frázis alapján nadrágszíjjal és diktafonnal védi meg a családját. Menczer azt mondta, Magyar Péter egy baloldali, háborúpárti politikus, ugyanolyan, mint Márki-Zay Péter, és pontosan ugyanazok is veszik körbe. Ebből következően aztán Gyurcsány Ferencnek a következőt üzente Menczer:

„amikor legközelebb Márki-Zay Péter után és Magyar Péter után csodagyereket választ a baloldalra, akkor ne a zárt osztályról válasszon.”

Abban egyetértünk, hogy nem lesz sikeres Magyarország sikeres Budapest nélkül, reagált Orbán szavaira az LMP-s Kanász-Nagy Máté. Arról kérdezte a viszontválaszban a miniszterelnököt, hogy a Fidesz főpolgármester-jelöltje, Szentkirályi Alexandra kiáll-e vitára az LMP színeiben induló Vitézy Dáviddal.

Egyetértek azzal, hogy a feszült hangulatú kérdés-válaszokat néha meg kell szakítani vicces megjegyzésekkel, reagált Orbán.

„Annál jobb viccet, hogy a főpolgármester-jelöltekről miniszterelnök vitatkozzon, még nem hallottam.”

Orbán a viccelődés után bejelentette, hogy reményeik szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér napokon belül visszakerül állami tulajdonba. Amint ez megtörténik, a kormány dönteni fog a repülőtérre vezető infrastruktúra fejlesztéséről is.

„Lássuk, milyen az, amikor a kormány sanyargatja Budapestet” – kezdte Orbán Viktor, aztán felemlegette, hogy 2010-11-ben átvállaltak 280 milliárd forintnyi adósságot a Tarlós előtti városvezetéstől. Hozzátette, hogy négyezermilliárd forintnyi beruházást valósítottak meg, és jelenleg is zajlanak ilyen projektek.

Orbán szerint a kormány aránytalanul sok pénzt juttat a fővárosnak, miközben más városok is vannak még az országban, és egyébként is, nem szabad azt hinni a budapestieknek, hogy nekik ez jár, mert budapestiek.

Budapest a pártpolitikai csatározások mocsarába süllyedt – mondta az LMP-s Kanász-Nagy Máté. Ebben megvan szerinte a fővárosi vezetés és a kormány felelőssége is. Orbánt az elvonásokról, a lefújt fejlesztésekről kérdezte a parlamentben.

A használt HÉV-kocsikat már a múzeumokban kellene csak látni szerinte. Arról is beszélt Kanász-Nagy, hogy az LMP nem kér a Rákosrendezőre tervezett maxi-Dubajból. „Luxuszárványt akarnak létrehozni luxusplázákkal, luxusirodákkal” – mondta Kanász-Nagy Máté, majd arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy miért sanyargatják és büntetik a budapestieket?

Tordai azt firtatta, hogy bár Polt állítja, hogy az ügyészség a törvények szerint működik, a törvények viszont nem teszik lehetővé, hogy kihúzzák a Schadl-Völner-ügyből Rogán Antalt. Erre Orbán azt mondta, hogy ez hamis vád, mire Tordai úgy reagált, hogy reméli, Polt Péter akkor ezt is feljelentésként értékeli majd Varga Judit ellen.

Polt azt válaszolt, hogy Varga Judit nem követett el hamis vádat, mert egy magánbeszélgetésben mondott valamit, amit egyébként vizsgálnak is, ez ugye nem hatóság előtti beszélgetés volt, hacsak Magyar Pétert nem tekintik hatóságnak. Polt azt is hangsúlyozta, hogy nyomozás van az ügyészségi iratok megpiszkálásáról, de ismét leszögezte, hogy szerinte ennek lenne nyoma.

Az ügyészségnek és a legfőbb ügyésznek a törvényeknek kell megfelelnie, nem kívánságoknak, elképzeléseknek, felszólításoknak, reagált Polt Péter legfőbb ügyész Tordai Bencének. Eddig is ez történt szerinte, és ezután is ez fog történni az ügyészségen. Azt megjegyezte, hogy az ügyészségbe vetett bizalmat azonban egyesek dezinformációval rombolják. „Erről elsősorban nem mi tehetünk.”

Arról is beszélt, hogy az ügyészség nemzetközi összehasonlításban is gyorsan dolgozik. V. Naszályi Márta levele április 5-én érkezett meg az ügyészségre. Most tanulmányozzák, és azt ígérte, természetesen minden olyan döntést és intézkedést meghoznak, amit a levél alapján meg kell tenni.

Tordai először Orbánt savazta azzal, hogy egyre kevesebben kíváncsiak arra, amit mond, aztán Polt Péterbe is belerúgott egyet, mikor felemlegette többek közt, hogy a hétvégi tüntetésen a lemondását követelték. Tordai végül azért egy kérdést is feltett, arra volt kíváncsi, hogy kivizsgálják-e Sára Botond főispán sorozatos hivatali visszaéléseit, és azt, hogy Sára az „állampárt politikai megrendeléseinek megfelelően cselekszik”. Azt is megkérdezte, hogy feljelentésként értékelik-e V. Naszályi Márta ügyészségnek megküldött levelét Sáráról.

A végrehajtói kar elnöke, Lupkovics Beáta Schadl György embere, ez is kiderült egy nyilvánosságra került hangfelvételből, mondta Toroczkai László. Arra panaszkodott a Mi Hazánk Mozgalom elnöke, hogy a javaslataikat lesöprik a kormánypártok az asztalról. Kárpótlásra és nonprofit végrehajtói rendszerre van szerinte szükség, ezt követelik továbbra is.

Orbán szerint nem égett rá a kormányra a Schadl–Völner-ügy. A végrehajtói kar volt elnöke és az igazságügyi államtitkár ellen nyomoztak, meggyanúsították, majd vádat emeltek ellenük. A kormánynak így kell eljárnia a miniszterelnök szerint. „Ha ilyesmi történik, ebben a kormányban ennek vannak következményei”.

Az első kérdésre azt mondta, hogy egyfolytában azzal próbálkozik, hogy a magyar embereknek segítsen. A második kérdésre, ami arról szólt, hogy azért ne segítsen egy miniszter, adott esetben Varga Judit egy évfolyamtársának, mert az évfolyamtársa volt, azt mondta, szerinte ez nem reális, ha egyébként az illető alkalmas a feladatra. A végrehajtói rendszer átalakításáról pedig annyit mondott a miniszterelnök, hogy várja a javaslatokat erre.

Én már egy éve jeleztem, hogy önökre ég a Schadl-Völner-ügy. Itt az ideje, hogy tegyen valamit, javasolta Orbán Viktornak Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke. Hogy mi sem változott, Toroczkai szerint jól jelzi, hogy Schadl utódja a végrehajtói kar élén Lupkovics Beáta lett, aki Varga Judit egyetemi évfolyamtársa volt.

Toroczkai szerint kártalanítani kell azokat, akikkel szemben jogtalanul jártak el a végrehajtók, mint ahogy a devizahiteleseknek is segíteni kell.

Lukács abban egyetért Matolcsyval, hogy még átmenetileg sem megoldás a külföldi munkaerő behozatal, azon kellene dolgozni, hogy a belső tartalékokat felhasználják, és a gazdaságfejlesztésben is az ideillő szereplőket kellene támogatni szerinte. Sok vállalkozás nem fizette be a kamarai tagdíjat, ezért is indított népszavazási kezdeményezést, hogy széles körű vita lehessen erről.

A Jobbik szerint a vállalkozásoknak maguknak kellene döntenie arról, hogy kamarai tagok akarnak-e lenni. Emellett azt is meg kellene kérdezni szerinte az emberektől, hogy mit gondolnak a vendégmunkásokról.

Matolcsy erre azt mondta, valóban jobb az önkéntesség, a legjobb pedig egy jól működő kamara. Ausztriában például szerinte remekül működik a kamara, és azt szeretné, hogy a magyar kamara is legyen ilyen jó.

„Bevallom, megtisztel a kérdésekkel, de nem lettem kamarai szakértő, annak ellenére, hogy a kamara elnöke már jegybanki szakértőként tekint magára” – szúrt oda Parragh Lászlónak Matolcsy György, amikor Lukács László Györgynek válaszolt.

Kétfajta kamarai rendszer van: kötelező és önkéntes kamarák. Az MNB elnöke szerint ez utóbbi működik jobban, és ő szívesebben látna önkéntes kamarai rendszert.

„Nem hiszem azt, hogy érdemes egy kötelező kamarai rendszerben olyan kamarát fenntartani, ahol a felmérések szerint a tagok 80-90 százaléka nem veszi igénybe a kamarai szolgáltatásokat.”

Matolcsy arról is beszélt, hogy átmenetileg egy munkaerőhiánnyal küzdő országban érdemes megfontolni a munkaerő behozatalát. Szerinte kamara segíthetné a szakképzést, hogy ne legyen szükség vendégmunkásokra.

A MKIK nemrég tartotta az évadnyitóját, ahol a kormány és a kamara gazdasági terveiről számoltak be. Ennek egy markáns eleme Lukács szerint, hogy olyan üzemeket hozzanak ide, amelyeket külföldi, olcsó vendégmunkásokkal kívánnak feltölteni. A Jobbik-Konzervatívok ezt elfogadhatatlannak tartja, inkább a magyar munkavállalókra építenének – mondta a jobbikos politikus.

Lukács ezért azt kérdezte Matolcsytól, hogy mit gondol arról, hogy külföldi vendégmunkásokat hoznának be. Emellett arról is kérdezte a jegybankelnököt, hogy mit gondol arról, hogy Parragh László kamarája még mindig ötezer forintot szed be a kamarai tagoktól.

Harangozó Tamás megismétli azokat a kérdéseit, amelyekre az előző felszólalásban nem kapott választ Polt Pétertől. Arról kérdezte, hogy az ügyészség mely szervezeti egysége vizsgálja meg a Magyar Péter által közzétett hangfelvételen elhangzott állításokat.

„Az ügyészség független, de a munkáját ellenőrzik” – reagált Polt Péter az MSZP képviselőjének. Arról beszélt: az elmúlt időszakban olyan törvényeket fogadtak el, amelyek biztosítják az ügyészségtől független szervek ellenőrzési feladatait.

Azt is mondta, hogy az ügyészségnek van álláspontja arról a törvényjavaslatról, amely alapján az igazságügyi miniszter megkaphatja az ügyészségi határozatokat. Az álláspontjukat megosztották az igazságügyi miniszterrel, és Polt abban bízik, hogy ezt figyelembe véve folytatják majd le a vitát, és születik döntés.

A legfőbb ügyész azt mondta, hogy Harangozó Tamás kérdéseinek nagy részére Fürcht Pál már válaszolt, azt is bejelentette korábban, hogy a hangfelvétel ügyében folyik nyomozás, az pedig később derül majd ki, hogy ha van bűncselekmény, akkor az milyen. Mint mondta, minden lehetséges bűncselekményt megvizsgálnak, ha lesz eredménye ennek, akkor közölni fogják.

Varga Juditot is kihallgatták már, amit szintén közölt már az ügyészség, és mint mondta, a tényállás tisztázásához szükséges többi feladatot is el fogják végezni. Arra is válaszolt már a főügyész, hogy belenyúlhattak-e a Völner-Schadl-ügy irataiba, de szerinte egyébként erre nincs lehetőség, ennek lenne nyoma. Az ügy valamennyi adatát feldolgozták, valamennyi bizonyíték és adat sorsa követhető szerinte.

A kegyelmi botrány után az egész országot sokkolta és foglalkoztatja az a hangfelvétel, amit Magyar Péter tett közzé – mondta az MSZP-s Harangozó Tamás a legfőbb ügyésznek címzett azonnali kérdésében. A felvételen Varga Judit arról beszélt Magyar Péternek, hogy Schadl György Rogán embereként tevékenykedett, és Rogán emberei belenyúltak a nyomozati anyagokba.

Ez a hangfelvétel alátámasztani látszik ezeket a kijelentéseket, mondta Harangozó, majd arról kérdezte Polt Pétert, hogy tanúként meghallgatták-e már Varga Juditot ezzel a hangfelvétellel összefüggésben. Mikor hallgatja meg a legfőbb ügyészség az érintett kormánytagokat és akár a miniszterelnököt? Hogyan garantálják, hogy a hangfelvételt kivizsgálják? Arról a törvényjavaslatról is kérdezte a legfőbb ügyészt, amely alapján a jövőben az igazságügyi miniszter megkaphatja az ügyészségi határozatokat.

Az, hogy hány pedofilt fogtak el, Orosz szerint nem összehasonlítható a 2010 előtti adatokkal, az online bűncselekmények növekedése miatt. Orosz elmondta, nem látja, hogy felelős miniszterként mi akadályozza abban Pintért, hogy bocsánatot kérjen az áldozatoktól, és ismét feltette a kérdést, hogy nem gondolja-e, hogy tisztességes emberként reagálnia kellene ezekre.

Pintér erre azt válaszolta, hogy ők nem bocsánatot kérnek, ők intézkednek. Ennek megfelelően van az, hogy az országban a közrend és a közbiztonság ilyen remek, nemzetközi szakértők megállapították, hogy a világ 18. legbiztonságosabb országa Magyarország. Ezután felhozta azt a kormánymédia által is részletesen taglalt ügyet, ahol az újbudai önkormányzat szerződést kötött egy pedofillal.

„Hazánkban, amióta a Fidesz-kormány van, zéró tolerencia van a gyermekbántalmazás valamennyi formája ellen” – válaszolta Pintér Sándor a momentumis Orosz Annának. Arról beszélt, hogy folyamatosan fejlesztik a gyermekvédelmi rendszert, és ennek eredménye, hogy jelen pillanatban 663 bűnelkövető van börtönben. Azt mondta, a köztársasági elnök kegyelmi döntéseire nem a belügyminiszter tesz javaslatot, hanem az igazságügyi miniszter.

„Mindenki mellett nem állhat rendőr” – fogalmazott a Tamásiban történt késelésről. Az társadalmi kérdés szerinte, hogy mennyi időre ítélték el a férfit, és hogy szabadult a börtönből. A rendőrség feladata, hogy végrehajtsa a feladatot.

A momentumos képviselő felemlegette, hogy Pintér nem kezdeményezett vizsgálatot, hogy a kormány miért nem mentette fel korábban a bicskei igazgatót, felelős miniszterként nem kért bocsánatot, és nem védi meg őket az ismét őket zaklató K. Endrétől. A gyermekvédelmi rendszer szerinte romokban van, kizsigerelt alkalmazottak dolgoznak kevés pénzért, azonban Pintér semmit nem tett azért, hogy a gyermekvédelem javuljon. Orosz többek közt azt is felhozta, hogy tavaly ősszel azért szökhetett meg a házi őrizetből egy gyerekzaklatással gyanúsított férfi, mert leállt a rendőrségi nyomkövető rendszer, ezért sem vállalta a felelősséget senki.

„Ha valakinek a megnyilatkozásait kizárólag a kommunikációs haszon, és nem a tisztesség vezeti, mint a miniszterelnök úrét, akkor könnyen kerül abba a helyzetbe…” – kezdte a viszontválaszát Arató Gergely, de a mondat felénél kikapcsolta a mikrofonját az ülést vezető Latorcai János. „Hogyan mondhatja ezt, hogy a tisztességtelen útját járja?” – kérdezte zaklatottan a DK-s képviselőt.

A DK képviselője ezután azzal folytatta, hogy például a Budaházy-ügyet tárgyalta a kormány. Senki nem hiszi el szerinte, hogy K. Endre kegyelméről Orbán tudta nélkül döntöttek. A felszólalás végén pedig megjegyezte, hogy olyan köztársasági elnököt választottak, aki már az eskü letétele előtt „hazugságba került a saját nyilasbarát, antiszemita rokonai kapcsán”. Latorcai ismét figyelmeztette Aratót. „Önt olyat állít, amít nem tud bizonyítani. Szégyellhetné magát, és kérjen a köztársasági elnök úrtól bocsánatot.”

„A köztársasági elnök nem szorul a védelmemre, ezért csak visszautasítom azt, amit ön róla mondott”

– reagált Orbán Viktor.

Arról beszélt, hogy a kormány nem tárgyal kegyelmi ügyeket. Csak olyan közérdekű ügyeket tárgyalnak, ahol azt tapasztalják, hogy a bírósági eljárások elhúzódnak, és nem születnek meg. Az igazságügyi miniszter dolga szerinte, hogy gondoskodjon az igazságügyi rendszer gördülékeny működéséről, és javaslatot tegyen, ha a jogalkotónak van feladata. Az pedig nem felel meg a valóságnak szerinte, hogy mindenben ő döntene.

A miniszterelnök azt válaszolta Aratónak, hogy a kormány kegyelmi ügyekbe eddig sem szólt bele, és ezután sem kíván beleszólni, szerinte a kegyelmi ügyek kizárólagosan a köztársasági elnökre vonatkoznak. Mint mondta, Novák Katalin kegyelmet adott egy olyan ügyben, amiben nem kellett volna, a pedofiloknak és a pedofilokat segítőknek börtönben van a helyük. Ezt meg is teszik szerinte, többszörösére növelték a börtönben lévő pedofilok számát.

Azzal, hogy a köztársasági elnök lemondott, a Novák-ügy szerinte lezárult. A kormánynak itt két feladata volt, az egyik, hogy legyen mielőbb olyan köztársasági elnöke az országnak, aki hasonló hibát nem vét. Ezért javasolták Sulyok Tamást, akitől joggal remélhetik, hogy hasonló hibát nem fog elkövetni. A másik teendője szerinte a kormánynak az, hogy egyszer s mindenkorra zárja ki annak lehetőségét, hogy pedofil bűncselekményekben érintettek kegyelmet kaphassanak.

Két hónapja nem tudni, ki és miért adott kegyelmet K. Endrének – kezdte az első felszólalást az azonnali kérdések órájában Arató Gergely, a DK országgyűlési képviselője

A rendőrség nyomoz ugyan Arató szerint, de K. Endre továbbra is szabadlábon lehet. „Miért van ez miniszterelnök úr?” – kérdezte Orbán Viktortól a DK képviselője. Arra is rákérdezett a miniszterelnöknél, hogy „miért védik tovább a fideszes pedofilhálózatot”, mikor lesznek biztonságban a gyerekek a Fidesztől, és mikor vállalja végre a a kormány a felelősséget a kegyelmi ügyben.

A magyar miniszterelnök múlt csütörtökön érkezett meg Boszniába, hogy találkozhasson Milorad Dodikkal, az ország szerb entitásának vezetőjével Banja Lukában, és személyesen vehesse át tőle azt az amúgy már januárban odaítélt kitüntetést, amelyet tavaly Vlagyimir Putyin kapott. Azt előre lehetett tudni, hogy ezzel Orbán fel fogja borzolni a kedélyeket, de ettől még persze átvette a kitüntetést, amelyről azt mondta, hogy felhatalmazásnak tartja.

Üzleti fórumot is tartottak Banja Lukában pénteken, ennek megnyitóján a kormányfő arról beszélt, hogy „az európai gazdaság dinamikája jelenleg a Balkánon van, mert itt az emberek akarnak dolgozni és tudnak dolgozni”. Azt is elmondta, hogy szerinte mostanra annyi tőke felhalmozódott Magyarországon, hogy már megéri kivinni külföldre.

Orbán Viktor hétfői válaszaira aligha lesz hatással, ám mégis kiemelt jelentőségű események lehet nevezni Magyar Péter szombati tüntetését, amely a Kossuth téren összegyűlt tömeg nagysága alapján sikeresnek mondható, de a beszédekben és az esemény felépítésében is kiütköztek azok az ellentmondások és átgondolatlanságok, amelyek eddigi politikai megnyilvánulásait is jellemezték.

Az mindenesetre egyértelmű, hogy a kormány a szokásosnál jóval több figyelmet szentel a rogáni kommunikációs gépezetet az elmúlt időszakban látványosan megakasztó Magyar akcióinak, ami abból is jól látszott, hogy a kormánymédia is kiemelten foglalkozott a tüntetéssel, igaz, főleg azért, hogy azt bizonygassa, mennyire komolyan vehetetlen figura Magyar Péter.

A megmozdulásra még a külföldi sajtó is felfigyelt, olyannyira, hogy többen már Orbán kihívójaként emlegetik Varga Judit exférjét. A Fidesz is reagált a szombati tüntetésre, Menczer Tamás kissé nyakatekert érveléssel azt mondta, hogy Magyar Péter baloldali politikus, vagyis háborúba vinné Magyarországot. A tüntetésről készült percről percre közvetítésünket itt olvashatják vissza, az arról készült videónkat pedig itt nézheti meg.

A Fidesz-KDNP hétfői frakcióülésén Orbán Viktor is részt vett, a miniszterelnök szaporán jegyzetelt Kocsis Máté fotóján.