Több ezren tüntettek Budapesten, Orbán zárt körben beszélt Veszprémben

Nyílt napot hirdettek a Terror Háza Múzeumban az 1956-os forradalom és szabadságharc 67. évfordulóján. A bejutásra körülbelül fél órát kell várni.

Rövid, alig félórás beszédet mondott Orbán Viktor október 23-án Veszprémben, ezt itt lehet visszaolvasni.

Ezek voltak a miniszterelnök érdekesebb állításai:

• 1956 az egész nemzet nagy közös szabadságharca volt, mert végeztek ki papot, tanárt, földművest, kommunista pártvezetőt, időseket, fiatalokat, nőket, férfiakat, budapestieket és vidékieket is.
• A forradalom a magyar géniusz megmutatkozása volt, nem pedig egy artikulálatlan üvöltés.
• Lekezelő, ha valaki csak Budapestről beszél október 23-án, hiszen például Veszprém már egy nappal korábban, október 22-én megalakította a forradalmi szervezeteit, és megfogalmazta a követeléseit.
• Hosszasan beszélt Brusznyai Árpádról, Veszprém mártírjáról, aki szerinte megértette, hogy 1956 volt az európai Magyarországnak hosszú időkre az utolsó esélye arra, hogy kiszakítsa magát, az európai kultúrát, a keresztény civilizációt és a nemzetek létjogát tagadó bolsevik szocializmus világából.
• Orbán szerint máig Magyarország a legbiztonságosabb és legstabilabb ország egész Európában.
• És míg a nyugatiaknak a szabadság menekülést jelent, önmaguktól, attól, amiknek születettek, „válts nemzetet, válts nemet, váltsd identitást”, addig a magyaroknak az a gondolat, hogy „ne legyek férfi, keresztény és magyar, olyan, mintha a szívünket tépnék szét”.
• Moszkvát és Brüsszelt is párhuzamba vonta, csak míg szerinte Moszkva tragédia volt, addig Brüsszel csak egy rosszul sikerült kortárs paródia. Ma már pedig nem a tankok gurulnak be keletről, hanem a dollárok nyugatról.
• Egy pillanatra kitekintett az ellenzéki pártokra is a beszédében. Az MSZP-ről azt mondta, az most már mikroszkopikus méretű, „és az utolsó baloldali párt is ott végzi, ahol 1956 szelleme szerint is végezni kell”.

Novák után Binder Csaba, a Mi Hazánk Ifjainak elnöke arról beszélt, hogy a mai fiatalok példaképei az influenszerek, nem az ‘56-os hősök. Binder szerint a mai 18-29 éves korosztály 40 százaléka külföldön képzeli el az életét a „könnyebb utat választva”. Pedig szerinte mi lett volna Magyarországon, ha az ‘56-osok „nem Molotov-koktélt és fegyvert, hanem menekülési útvonalat kerestek volna”. Binder egy Wass Albert-idézet után azzal zárta beszédét, hogy „ma szovjet tankok helyett globalista eszmék ellen kell harcolni”.

Novák Előd szerint a Fidesz szégyene az, hogy az ügynökaktákat még mindig nem hozták nyilvánosságra, ahogy a szovjet téri emlékmű is áll napjainkban is. „A mai napig csepegtettek ki információkat, de csak a nekik kedvezőket” – fogalmazott Novák az ügynökaktákról. Szerinte nemzetbiztonsági kockázat is lehet az, hogy az aktákat nem ismerik az emberek. „Kommunista luxusnyugdíjakkal élhetnek még itt emberek, például Szűrös Mátyás (…) vagy Schmitt Pál” – teszi hozzá Novák, aki szerint ezeket a problémákat már a rendszerváltáskor rendeznie kellett volna az első Orbán-kormánynak.

„Eddig hiába szorgalmaztuk a szélsőbaloldali antifa terrorszervezetté nyilvánítását a kormánynál” – folytatta Novák a kormány kritikáját, kifejtve, hogy szerinte az antifa lényege pont az, hogy ők döntik el, ki és mi a náci.

Novák szerint a történelem megcsúfolása az, amit ma a honvédségen tesznek – például a Petőfi laktanya átnevezése. Novák végül arról beszélt, hogy a magyar katonáknak „nincs helyük Izraelben és Irakban”, nekik Novák szerint a déli határnál kéne szolgálnia. Az ukrajnai háború miatt Novák szerint itthon kéne inkább a honvédségnek a biztonsággal foglalkoznia, nem az izraeli háborúval, „mert az nem a mi háborúnk”.

Ha a magyarok egységesek, mindig győznek. A magyarok a családjukért és a hazájukért mindenre képesek – mondta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője hétfőn Budakeszin.

Menczer Tamás ünnepi beszédében azt mondta, 1956 októberében a magyarok világos, egyértelmű és félreérthetetlen döntést hoztak: a szabadságukat, a függetlenségüket, az önrendelkezésüket nem adják, és ha kell, harcolnak is érte.

A nyugati világ nagy szimpátiával figyelte a magyarok szabadságharcát, de segíteni elfelejtett – tette hozzá –, így az 56-osok is tudhatták, hogy a magyarok szabadsága csak a magyaroknak fontos, „a mi harcunkat helyettünk senki nem vívja meg”. Menczer szerint a válságok korában fontos tisztázni, melyek azok a kérdések, amelyekről kizárólag a magyarok dönthetnek.

Novák Előd beszédével elkezdődött a Mi Hazánk megemlékezése. „Két éve is csak nálunk volt 1956-os felszólaló, idén pedig a pártok közül már csak a Mi Hazánk tart rendezvényt”, emlékezik meg így ‘56-ról. „Kimentek a tankok, de bejöttek a bankok” – mondja Novák Előd ‘56-ról: szerinte ma új világot akarnak ránk erőltetni, emiatt is adnak le figyelmeztető lövést az ágyúval ma – de majd csak a Himnusz után.

Nagyjából megtelt a Corvin köz, pár százan gyülekeznek a Mi Hazánk rendezvényén. Cseh Tamás-számok, az Előre mind, pesti srácok, és egyéb ‘56 tematikájú zenék mellett készítik fel az ‘56-os löveget az ágyúzáshoz. A Mi Hazánk Ifjak, a Magyar Önvédelmi Mozgalom is csapatostul vonult ki, egyelőre a tömegben a fő téma az orosz tankönyv, meg az, hogy baj-e, ha voltak fasiszták az '56-osok között (szerintük inkább nem).

Gerillaakcióként lyukas zászlót feszített ki a Képviselői Irodaházra a Jobbik-Konzervatívok, azt írták azért, mert így akarnak tükröt tartani „Moszkva-párti hatalomnak, emlékeztetve minden magyar embert 1956 ma is aktuális üzenetére”. Az ellenzéki párt szerint a jelenlegi kormány Moszkva-párti és meggyalázta a lyukas zászlót. Az ellenzéki párt az akciót videóra vette és a Facebookra is feltöltötte, itt lehet megnézni:

A miniszterelnök beszédét ebben a cikkben követjük.

Tavaly szeptemberben még 110-zel száguldva Orbán Viktor konvoját üldözte a Nagykőrösi úton, ma pedig a miniszterelnök háza előtt tüntetett Szabó Bálint. Az egykori szegedi önkormányzati képviselő szeret kormányközeli eseményeken és emberek közelében megjelenni, hétfőn Orbán XII. kerületi házánál, a Cinege út közelében tűnt fel azért, hogy kilakoltassa a miniszterelnököt.

Szabó szerint viszont ez nem jött össze, mert rendőrök lepték el a környéket, és lezárták a Cinege utat.

Orbán Viktor viszont ma épp nincs az otthonában, mert délután Veszprémben tart beszédet.

Egyszerre érkezett Veszprémbe a Momentum plakátautója és Orbán Viktor. Erről Lőcsei Lajos, a Momentum országgyűlési képviselője tett közzé élő videót a Facebookon.

„Orbán Viktor elárulta 56-ot. Azzal a Putyinnal barátkozik, akinek parancsára az orosz hadsereg katonái kárpátaljai magyarokat is ölnek”

– ez a szöveg szól a Momentum plakátautójából. A párt közleménye szerint a rendőrség megállította a Momentum autóját, és igazoltatták a benne ülőket.

Pár napja a miniszterelnök felcsúti háza elé parkolt plakátautójával a Momentum, és azt hirdették, hogy Orbán megszorításai miatt kevesebb az emberek pénze.

Orbán 15 órától tart beszédet a veszprémi várban.

Zárt körben koszorúzott a DK a városligeti '56-os emlékműnél, ahol a párt vezetője egy rövid beszédet is mondott. Gyurcsány Ferenc azt mondta, az igazi ünnep meleg szeretettel költözik be a szívekbe, a porcikákban pedig azt lehet érezni, hogy valami közös, az embereket pedig egyesíti.

De ha valóban ilyen az igazi ünnep, akkor „október 23-ával már jó pár éve gondban és bajban vagyunk. Először csak elkerültük egymást. Messzebb mentünk egymástól, külön ünnepelni azt, ami közösnek rendeltetett. Aztán már falakat is húztunk, végül pedig nem csak testi valónkban voltunk távol egymástól, hanem gondolatainkban, érzéseinkben, lelkünkben is”. És ha ez az ünnep, akkor Gyurcsány szerint „megrendülve mondhatjuk, hogy október 23-a mára megszűnt a nemzet közös ünnepének lenni”.

És míg vannak, akik eltolják maguktól ennek az ünnepnek a gondolatát, sőt, hamisítják azt – ők az állam és a hatalom emberei –, a DK viszont azon kevesek közé tartozik, akik ennek az ünnepnek az őrzői, mondta Gyurcsány.

A DK elnöke szerint 1956-ban és most is nyugat volt a remény arra, hogy lesz egy szabadabb és függetlenebb ország, és akkor a szovjetek, most meg az oroszok jelentik a fenyegetést Európa szabad népeire. Eközben a hatalmon lévők meg brüsszeleznek.

„Ha majd egyszer más lesz a világ, akkor sok mindent újra kell tanulni, köztük ezt az ünnepet október 23-án. Újra közössé kell tenni” – summázta Gyurcsány.

A DK korábban a Telexnek azt írta, hogy hétfő este a párt politikusai is csatlakoznak a civil szervezetek oktatási tüntetéséhez.

Az 56-os forradalom a szegedi egyetemisták szervezkedésével kezdődött: itt lobbant fel először a szabadság lángja – mondta Binszki József szegedi alpolgármester az önkormányzat megemlékezésén Nagy Imre 56-os mártír miniszterelnök szobránál.

Binszki szerint a szegediek most is éppen úgy kiállnak a szabadság és az európai értékek, a demokratikus társadalmi rend mellett, mint 1956-ben. „A legszélsőségesebb társadalmi csoportokon kívül egységes az ország a nyugati orientáció kérdésében, és már ezer éve nyugatra tekint, aki előre tekint” – fogalmazott.

„Ha a szomszédaink ellen véres háborút vívnak, nem félünk kimondani az igazságot, nem félünk melléjük állni és segíteni, és nem bazsalygunk az elnyomó mellett feszengve. Mi azok mellé állunk, akik, mint mi 56-ban, a függetlenségükért harcolnak”

– mondta az orosz-ukrán háborúról és Putyin-Orbán kínai találkozójáról, anélkül, hogy konkrét neveket említett volna.

Szegeden már hagyomány, hogy a városrészek emlékműveit az október 23-i ünepnap előtt megkoszorúzzák, és a két nagy politikai tömb külön-külön tart megemlékezést. Az önkormányzati rendezvényeken általában a Botka László polgármester mellett álló többség városi képviselői vesznek részt, a jobboldaliak másik ünnepséget szerveznek maguknak.

Így volt ez most is, jobboldali politikusok részvételével a múlt héten a Szegedi Tudományegyetemen 1956-os témájú konferenciát tartottak. Arra emlékeztek, hogy a forradalom a budapesti események előtt már egy héttel Szegeden, az egyetemisták mozgalmával kezdődött meg. A szabadságharc leverése után a szegedi hallgatók és oktatók közül mintegy 260 ember kapott kisebb vagy nagyobb büntetést, 22 forradalmárt börtönbüntetésre ítéltek. Voltak, akiket minden hazai egyetemről kizártak, néhányan pedig külföldre menekültek.

Rácz András Oroszország-szakértő a bucsai mészárlás új emlékművének képeivel emlékezett meg a magyarországi ‘56-os forradalom és szabadságharcról. A történész párhuzamot vont a két esemény között, azt írta, az ellenség mindkét esetben a szovjet/orosz elnyomás.

„Ma, október 23-án nagyon sokan fognak elég sok ostobaságot beszélni arról, hogy 1956-ban ki volt az ellenség, és főleg arról, hogy ma ki. Én erről azt gondolom, hogy a két helyzet bizonyos szempontból hasonlít: 1956-ban a magyarok küzdöttek a szabadságukért a moszkvai önkény ellen, ma pedig az ukránok teszik ugyanezt. Az ellenség pedig mindkét esetben a szovjet/orosz elnyomás. És aki ezt eltagadja, az az elnyomás és az elnyomók oldalán áll” – írta a szakértő.

Győrben az 1956-os emlékműnél, a Golgotánál helyeztek el koszorúkat a város és a vármegye szervezetei. Ünnepi beszédében Dézsi Csaba András polgármester először megemlékezett a városban 1956. október 25-én történt eseményekről, amikor több száz győri munkás tüntetett a szovjet emlékműnél. Hősi halált halt a 27 éves gyári munkást, Szabó Béla, a börtön előtti tűzharcban pedig lelőtték Máté Mária ápolónőt és Halász Ödön csőszerelő tanulót. Rajtuk kívül 13-an haltak meg a megtorló ítéletek végrehajtásakor.

„Mi már egy sokkal békésebb világban nőttünk fel, a Halász Ödön korúak ma el sem tudják képzelni az ötvenhat előtti diktatúrát, fogalmuk sincs arról, mi az a diktatúra, amikor tüntetésen a békés rendfenntartókkal találják magukat szemben” – fogalmazott Dézsi, aki szerint az ország ma is arra törekszik, hogy önállóan dönthessen, függetlenül a nagyhatalmak befolyásától. „Ezt kell képviselnünk, mert minden más út zsákutcába vezet”.

Az, hogy egy közösség mennyire összetartó, attól függ, mennyire képes megfogalmazni a szabadság iránti vágyát; a szabadság kivívásának akarása összeköt, egybeforraszt – így foglalta össze Szili Katalin miniszterelnöki megbízott Olaszországban elmondott ünnepi beszédét.

A volt házelnök megköszönte Túri Török Tibor szobrászművész adományát, a város vezetőinek és Csiszár Jenő főkonzulnak a közreműködését, majd együtt leleplezték a szobrász 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek állított domborművét.

Szili Katalin a szobor leleplezése előtt arról beszélt, hogy október 23-a a szabadság napja, azon a napon ritkán megélt egységbe forrott a nemzet. A szabadságvágy, a szabadság eszménye kovácsolta eggyé, a hazugságokra, megfélemlítésre épített rendszer elseprésének vágya. Szerinte az akkori magyar társadalom kimondta, másmilyen világot akar magának építeni, a szabadság világát. Annak a világnak nincsenek fokozatai, kicsit nem lehet valaki szabad. (MTI)

Kiállítottak egy Csepel teherautót is az '56-os forradalom és szabadságharc emlékére a Kossuth téren.

A magyar embereket 1956 októberében a szabadság hiánya vitte utcára, mert jobban féltek attól, hogy hazugságban éljenek, mint attól, hogy az igazság súlya alatt megroppan a jövőjük – mondta Áder János volt köztársasági elnök a XII. kerületi önkormányzat ünnepi megemlékezésén, a MOM Kulturális Központban.

Áder azt mondta, hogy 1956-ban az egyetemisták felvonultak, a gyári munkások követeltek, a tüntetők farkasszemet néztek az ávósokkal, a felkelők harcoltak; akkor sokan úgy érezték, nincs vesztenivalójuk.

A forradalom napjaiban magyar emberek kis csoportjai néhány igaz szóval, határozott lépéssel, jogos követeléssel indultak útnak, olykor a mártíromságba – mondta.

Az eseményen ott volt Pokorni Zoltán, a Hegyvidék polgármestere is.

(MTI)

„Szomorúan láthatjuk, hogy Európa békés fejlődését éppen a kontinens egységéért felelős brüsszeli bürokraták veszélyeztetik a legjobban” – mondta Láng Zsolt fideszes országgyűlési képviselő a budapesti Fidesz és a Fidelitas közös 1956-os megemlékezésén a Kossuth téren.

Arról is beszélt Láng, hogy a magyar közélet is hangos az egyre durvább „neomarxista” kirohanásoktól, és Gyurcsány Ferenc ma is engedné, hogy gumilövedékekkel lőjenek a rendőrök a tüntetőkre, mint 2006-ban, „hisz feleségével minden megszólalásban helyesnek tartják az akkori rendőri brutalitást.”

A világot azonban ma újabb feszültségek és háborús konfliktusok terhelik. A Fidesz képviselője úgy fogalmazott: sajátos fintora a sorsnak, hogy azok a honfitársaink, akik 56-ban nyugaton kerestek menedéket, ma választott hazájukban nagyobb fenyegetettségben élnek. Akkor egy kommunista hatalom jelentettek veszélyt számukra, ma a háborúk hatásai, az illegális bevándorlók tömegei, a terrorcselekmények és a magánélet önrendelkezésének erőszakos befolyásolása keltenek félelmet.

Renge Zsolt, a Fidelitas budapesti szervezetének elnöke arról beszélt, 67 éve a Kossuth téren karhatalmisták lőttek a tömegbe, ám ennek ellenére soha nem látott egységbe kovácsolódott a magyar nemzet. Szerinte ma is vannak olyanok, akik a nemzet érdeke ellen dolgoznak.

„56-ban ezek a tetőről tüzelő ávosok voltak, most pedig azok a külföldi álcivil szervezetek pénzén kitartott, mindezért hazájukat bármikor elárulni képes balliberális politikusok, akik nemcsak itthon, hanem még Brüsszelben is a magyarok ellen dolgoznak”.

„Nem elég tehát a kívülről jövő elnyomás ellen küzdenünk, az őrültebbnél őrültebb globalista ideológiák (...) hazai helytartói ellen is védekeznünk kell” – folytatta a Fidelitas politikusa.

További részletek a beszédekből ebben a cikkünkben.

Önállóan indul és saját listát állít a 2024-es európai parlamenti választásokon a Megoldás Mozgalom – jelentette be a párt YouTube-csatornájára feltöltött, 1956-os megemlékező videójában Huszár Viktor, a párt elnöke. Azt mondta, a párt azért indul az EP-választáson, mert „sem a jelenlegi kormányzópártokban, sem az ellenzéki pártokban és azok szövetségeiben sem látja azt a fajta szellemiséget, amit 67 évvel ezelőtt szüleink, nagyszüleink képviseltek, amiért életüket áldozták.” Részletek ebben a cikkben.

Mansfeld Péter budapesti szobránál tartott megemlékezést a Jobbik-Konzervatívok, amiről a Facebookra is feltöltöttek egy tízperces videót. Gyöngyösi Márton pártelnök azt mondta, Mansfeld Péter erős jelképe annak, „ahogy a népeket rabságba taszító diktatúrák a fiataljaikkal bánnak”, mert „a fiatalság a legnagyobb veszedelem, ami az önkényuralmi rendszerekre leselkedik” a maga bátorságával, szókimondásával, szabadság iránti lelkesedésével, ami szöges ellentétben áll és lesz e rendszerek alapjával, „az alávetett, hajlongó tömegek félelmével”.

A fiatalok nélkül nincsen valódi ellenállás semmilyen elnyomó rendszerrel szemben – mondta a pártelnök. Az ellenzéki párt elnöke azt mondta: „a fideszes bolsevikok rendszere” egy magyar fiatalnak „bezáruló határokat, egyre fogyatkozó tanulási lehetőségeket, nevetséges béreket, no meg ócska orosz propagandát” kínál, érvényesülni, a kiváltságokkal élni pedig azok tudnak, akik megalkusznak vele.

Gyöngyösi szerint egyébként a forradalom szellemi örököse a Jobbik, mert mint mondta, a két évtizeddel ezelőtti megalakuláskor Pongrátz Gergely szabadságharcos nekik adta át '56 lyukas zászlaját.

„A világ egyik legnagyobb, akkoriban fél Európát megszállva tartó hadseregével szembeszállni nem sok jót ígért 1956-ban, mégis, a magyar forradalmárok szívében és lelkében mindennél erősebben élt a szabadság iránti vágy. Összekapaszkodtak és a kilátástalannak hitt harcot is vállalva csodát alkottak” – áll Simicskó István KDNP-s frakcióvezető közleményében az MTI beszámolója szerint.

„Egy kis ország Európa közepén megmutatta a világnak, hogy igenis dacolni lehet, és meg lehet mutatni a megszálló hadaknak és kommunista kiszolgálóiknak, hogy Magyarország nem lehajtott fejjel nézi a saját sorsát, hanem bátran, valamint büszkén áll ki a függetlenségéért, szuverenitásáért, és a magyar nép mindenki számára egyértelművé tette, hogy a saját útját akarja járni” – fogalmaz közleményében a képviselő.

Simicskó szavai azért is érdekesek, mert az orosz-ukrán háború kitörése óta a kormánypártok azt szajkózzák, hogy a megtámadott Ukrajnának tűzszünetet kellene kötnie az oroszokkal, és tárgyalásokat folytatni Putyinnal annak feltételeiről, hogy az orosz hadsereg kivonuljon az országukból.

Budapesten több kerületben is forgalomkorlátozásra, lezárásra kell számítani a rendőrség közlése szerint az október 23-i ünnepi megemlékezések miatt.

Tilos megállni:

• a Bem József tér teljes területén október 24-én 8 óráig,
• a VI. kerületben, az Andrássy út páros számozású szervízútján a Vörösmarty utca és a Csengery utca között, és a Csengery utca mindkét oldalán az Aradi utca és az Andrássy út között október 24-én 14 óráig,
• a Műegyetem rakpart teljes területén a Bertalan Lajos utcától a Szent Gellért térig október 24-én 8 óráig,
• Balassi Bálint utca mindkét oldalán a Kossuth tértől a Balaton utcáig, és a Szalay utca mindkét oldalán a Falk Miksa utcától a Honvéd utcáig, október 23-án 20 óráig.
• az Üllői út páros oldalán a Kisfaludy utca és a József körút között,
• József körút páros oldalán az Üllői út és a Práter utca között,
• Práter utca páratlan oldalán a József körút és a Kisfaludy utca között,
• Oktogon teljes területén,
• Rippl Rónai utca mindkét oldalán az Andrássy út és a Lendvay utca között,
• Széchenyi felső rakparton az Olimpiai park mellett október 23-án 24 óráig.

Lezárják:

• az Andrássy út páros számozású szervízútját a Vörösmarty utca és a Csengery utca között, és Csengery utcát az Aradi utca és az Andrássy út között október 24-én 14 óráig.
• a Műegyetem rakpartot a Bertalan Lajos utca és a Szent Gellért tér között éjfélig,
• az Andrássy utat az Oktogon és az Izabella utca között október 23-án 17 órától 21 óráig,
• a Dózsa György út – Szondi utca – Rippl Rónai utca – Podmanicky utca – Munkácsy Mihály utca – Andrássy út – Oktogon útvonalat 2023. október 23-án 17 óra 20 perctől 18 óra 20 percig.

A lezárások és forgalomkorlátozások miatt több busz, villamos és más tömegközlekedési eszköz menetrendje is változik, ezeket itt közli folyamatosan a BKK.

Ma nincsenek demokratikus körülmények Magyarországon, ezért közös fellépés szükséges a jelenlegi autoriter hatalommal szemben – fogalmazott Kunhalmi Ágnes, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) társelnöke Kaposváron vasárnap. A párt az 1956-os forradalom évfordulójának előestéjén Nagy Imre szülővárosában tartott tartott megemlékezést és fáklyás felvonulást.

Akik ebben a történelmi helyzetben elutasítják a közös fellépést, és „egy alapvetően antidemokratikus környezetben kívánnak házi demokráciát játszani”, Kunhalmi Ágnes szerint nem értették meg a szociáldemokrata Kéthly Anna üzenetét, miszerint nemcsak szabad és független, hanem szociális Magyarországra is szükség van.

Az MSZP társelnöke arról is beszélt: az MSZP egyszerre küzd az ország és társadalma szabadságáért, a demokratikus jogállamért, az általános társadalmi jólétért, egy szociális és biztonságos Magyarországért.

„Az MSZP minden demokratikus politikai áramlat jogosultságát elismeri, híve a vitának, a versenynek, de csak demokratikus körülmények között”

– tette hozzá.

Azt mondta, MSZP Nagy Imrét tekinti az 1956-os forradalom vezetőjének, legkiemelkedőbb személyének, és történelemhamisításnak tartja, hogy a Fidesz megkérdőjelezi, sőt, meg is tagadja Nagy Imre politikai szerepét és súlyát. Az akkori kormányfő baloldali maradt Kunhalmi szerint, felelősség- és kockázatvállalása pedig egyértelműen cáfolja a mostani hatalom azon állítását, hogy 1956 kizárólag keresztény nemzeti, jobboldali forradalom volt.

Hiller István, az MSZP választmányi elnöke arról beszélt: az MSZP köztársaságpárti, de „ebben az országban ma csak köztársasági elnök asszonyunk van, köztársaság már nincs”, és „olyan ország kell, ahol él a köz társasága”. Nincs az rendben Hiller szerint, hogy szegények és gazdagok között irtózatos ütemben nő a különbség, a társadalmi felemelkedés lehetősége alig-alig él.

„Nincs rendben az sem, hogy aki a szövetségesünk, az nem a barátunk, aki meg a barátunk, az nem a szövetségesünk”

– fogalmazott Hiller. Az orosz-ukrán háboróról azt mondta: Oroszország volt a támadó, Oroszország agresszor, és nem állhatunk más oldalán, más pártján, csak a megtámadott pártján, és „igen, békét akarunk, de olyat, amely igazságot szolgáltat a megtámadottnak”.

(MTI)

Már vasárnap délelőtt komoly készültség volt Veszprémben, ahol október 23-án délután Orbán Viktor tart beszédet. Katanics Sándor veszprémi önkormányzati képviselő Facebook-bejegyzése szerint kordonokkal, biztonsági őrökkel zárták le a veszprémi vár egy részét, és az Óváros térnél feljebb még a turistákat sem engedték fel.

A veszprémi önkormányzat tájékoztatása szerint október 23-án reggel 8 órától este 20 óráig nem lehet autóval behajtani a veszprémi Óváros tér, Vár utca és Szentháromság tér területére.

A miniszterelnök hétfőn 15 órától tart beszédet a veszprémi várban, igaz a helyszínt korábban nyilvánosan sehol nem közölték. A miniszterelnök veszprémi látogatása még a kormány október 23-i programjában sem szerepel. Az eseményre a sajtót nem engedik be, a beszédet a közmédia közvetíti élőben. További részletek a cikkünkben.

A Párbeszéd Zöldek szerint fájóan aktuális az ‘56-os magyarok akarata, mert az ellenzéki párt szerint „szabadságunk és a jövőnk is fenyegetés alatt áll”. „A háborús bűnös Vlagyimir Putyinnal parolázó, az orosz elnök bábjaként mozgó Orbán Viktor Magyarországán az emberek egy illiberális rendszer foglyai: nem szabadok, jövőképük bizonytalan. Megannyi válság – világjárvány, háború, klímakrízis – közepette a kormány nem kínál védelmet, nem mutat irányt” – írták a Facebookra is kiposztolt közleményükben.

Az ellenzéki párt szerint az ország nem függhet az orosz fosszilis energiától, nem lehet akkumulátorgyarmat. „Orbánék nem árusíthatják ki, nem szennyezhetik be Magyarországot!” – írták.

Nem sokkal délelőtt 10 óra után, katonai tiszteletadással, Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 67. évfordulóján, Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren, írja az MTI. A zászlót a honvédség díszegysége vonta fel, miközben szólt a Himnusz.

Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar, a 32. testőr ezred, a Gróf Nádasdy Ferenc huszárosztály és a nemzeti lovas díszegység, az ünnepségen katonai és állami szervezetek képviselői is jelen voltak. A Parlament főlépcsőjének két oldalán az ablakokban 1956-os lyukas zászlók lengtek.

Az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át, amit a 2012-es alaptörvény is megerősített.

(MTI)

Brüsszel az új Moszkva, és ismét akkora erőkkel kell megküzdeniük a magyaroknak, mint az 1956-os forradalmároknak, csak épp tankok helyett ideológiai nyomásgyakorlás van. Nagyjából így foglalhatók össze a kormányzati szereplők vasárnapi megszólalásai az október 23-i megemlékezéseken.

„Ahogy nagyapáink és apáink nem táncoltak úgy, ahogy Moszkvában fütyültek, úgy a jelenlegi fiatalok sem akarnak úgy táncolni, ahogy Brüsszelben vagy más városokban fütyülnek” – jelentette ki Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára a Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület Országházban tartott tanácskozásán vasárnap délután.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a Budapesti Műszaki Egyetemen tartott állami ünnepségen pedig arról beszélt: olyan korszak kezdődött, amelyben „újra meg kell küzdenünk az önálló vélemény jogáért, a politikai függetlenségért, azért, hogy a jövőnkről szóló legfontosabb döntések jogát továbbra is a saját kezünkben tartsuk.”

„Most nincsenek idegen tankok – nálunk nincsenek –, de nyomásgyakorlás igen” – találta meg Dömötör is gyorsan a párhuzamot 1956 és 2023 között. Sőt azt is mondta, hogy a tét ugyanaz, mint 1956-ban, csak „más gúnyában jelentkezik”.

„A célunk sem lehet kevesebb, mint akkor. Elérni, hogy ne dönthessenek mások helyettünk. Nem fogunk úgy táncolni, ahogy mások fütyülnek. Csak a magyarok táncát járjuk”

– tette hozzá az államtitkár.

További részletek a megszólalásokról ebben cikkünkben.

Schmuck Erzsébet és Ungár Péter, az LMP két társelnöke 7 perces videóbeszédben emlékezett meg 1956. október 23-ról. Ungár Péter azt mondta, Magyarország senkire sem számíthatott, amikor a szabadságát ki akarta vívni. „Az, hogy senkire sem számíthatott, azért fontos, mert megmutatja azt a hideg és szomorú tényt, hogy 1956 üzenete az, hogy a végén minden nép önmagára marad” – mondta.

Ungár beszélt arról is, hogy 1956 októberében sokan kifejezték a szolidaritásukat Magyarországgal a keleti blokkból, de senki nem segített, ezért szerint ‘56 üzenete az, hogy mindig ki kell vívnunk a saját szabadságunkat.