Orbán Viktor: A Szovjetunió javíthatatlan volt, az Európai Unió azonban még nem az

Rövid, alig félórás beszédet mondott Orbán Viktor október 23-án Veszprémben. Ezek voltak a miniszterelnök érdekesebb állításai:

• 1956 az egész nemzet nagy közös szabadságharca volt, papot, tanárt, földművest, kommunista pártvezetőt, időseket, fiatalokat, nőket, férfiakat, budapestieket és vidékieket is kivégeztek.
• A forradalom a magyar géniusz megmutatkozása volt, nem pedig egy artikulálatlan üvöltés.
• Lekezelő, ha valaki csak Budapestről beszél október 23-án, hiszen például Veszprém már egy nappal korábban, október 22-én megalakította a forradalmi szervezeteit, és megfogalmazta a követeléseit.
• Hosszasan beszélt Brusznyai Árpádról, Veszprém mártírjáról, aki szerinte megértette, hogy 1956 volt az európai Magyarországnak hosszú időkre az utolsó esélye arra, hogy kiszakítsa magát, az európai kultúrát, a keresztény civilizációt és a nemzetek létjogát tagadó bolsevik szocializmus világából.
• Orbán szerint máig Magyarország a legbiztonságosabb és legstabilabb ország egész Európában.
• És míg a nyugatiaknak a szabadság menekülést jelent, önmaguktól, attól, amiknek születtek, „válts nemzetet, válts nemet, válts identitást”, addig a magyaroknak az a gondolat, hogy „ne legyek férfi, keresztény és magyar, olyan, mintha a szívünket tépnék szét”.
• Moszkvát és Brüsszelt is párhuzamba vonta, csak míg szerinte Moszkva tragédia volt, addig Brüsszel csak egy rosszul sikerült kortárs paródia. Ma már pedig nem a tankok gurulnak be keletről, hanem a dollárok nyugatról.
• Egy pillanatra kitekintett az ellenzéki pártokra is a beszédében. Az MSZP-ről azt mondta, az most már mikroszkopikus méretű, „és az utolsó baloldali párt is ott végzi, ahol 1956 szelleme szerint is végezni kell”.

Orbán szerint azért vagyunk itt ma, hogy emlékeztessük magunkat a régi ígéretre, miszerint 56 áldozatai nem haltak meg hiába, és a magyar szabadságot védjük, éljük és örökül hagyjuk.

Veszprém ma megmutatja egész Európának a miniszterelnök szerint, milyen a magyar kultúra, milyen a szabadság, ha magyar. „Mi még tudjuk, hogy a múlt nem mögöttük van, hanem alattunk, azon állunk” – fogalmazott Orbán.

Az elvtársi kioktatás változatlan, csak most kondicionalitási eljárásnak hívják azt Orbán szerint. A Magyarországgal szembeni pártmegrovást brüsszeli jogállamisági eljárásnak hívják – tette hozzá. Folytatva a párhuzamot úgy fogalmazott:

„Nem a tankok gurulnak be Keletről, hanem a dollárok gurulnak be Nyugatról, ugyanoda és ugyanazokhoz”.

A különbség azonban az, hogy a Szovjetunió reménytelen és javíthatatlan volt a miniszterelnök szerint, az Európai Unió azonban még nem az, hiszen jövőre EP-választás lesz. „Európa még él, lélegzik, testében még dolgozik az életerő.”

Még ma is felbukkannak olyan dolgok, amik a szovjet időkre emlékeznek, mondta Orbán. Előfordul, hogy a történelem ismétli önmagát, de szerencse, hogy ami elsőre tragédia volt, az másodszor már komédia.

„Szerencsére Brüsszel nem Moszkva. Moszkva tragédia volt, Brüsszel csak egy rosszul sikerült kortárs paródia”.

Úgy kellett táncolnunk, ahogy Moszkva fütyült, de ha Brüsszel fütyül, akkor mi nem táncolunk, ha nem akarunk.

Arról is beszélt a miniszterelnök, hogy a magyaroknak a szabadság életösztön, „a családom, a barátaim, a hazám, az mind én vagyok”.

A szabadságharcot nem vállalni kell, hanem azt védeni kell, különben elveszünk, folytatta Orbán Viktor. Szerinte ezt már Szent István is tudta, és ma is tudják a magyarok. „A magyar nemzet életstratégiájának lényege éppen az, hogy mi minden megszálló birodalom sírjánál ott állunk”.

A rendszerváltás után 1956 győzött, és Magyarország visszacsatlakozott az európai népek közösségébe. Európa azonban már nem az a hely Orbán szerint, ahonnan kiszakították az országot.

„Szabadságot akartunk, szabadok is vagyunk, és Európa is a szabadság jegyében egyesült. De most szembe kell néznünk azzal, hogy mást értünk szabadság alatt, és különbözőképpen képzeljük el a szabad világot is”.

Orbán szerint a nyugatiaknak a szabadság valamifajta menekülést jelent,

„szabadulj meg önmagadtól, szabadulj meg attól, aminek születtél (…), válts nemet, válts nemzetet, válts identitást”.

„Cseréld ki az összes alkatrészedet, és rakd össze magad a legújabb divat szerint, és akkor szabad leszel” – mondta a miniszterelnök.

Mi itt Magyarországon éppen az ellenkezőjére vágytunk szerinte. „Arra vágytunk, hogy végre azok lehessünk, akik vagyunk”.

„A gondolat, hogy ne legyek férfi, ne legyek magyar és keresztény se legyek, olyan, mintha a szívünket tépnék szét”

– jelentette ki.

A szabadság a magyaroknak nem menekülést jelent Orbán szerint, hanem hazatalálást. „Az légy, aki vagy! Vállald, hogy magyarnak születtél, kereszténynek születtél, nőnek vagy férfinek születtél (…)”.

„Erről se ‘56-ban, se ’90-ben, se '23-ban, se Moszkva, se Brüsszel kedvéért nem voltunk, és nem vagyunk hajlandóak lemondani”.

Az Alaptörvény szerint a kommunisták bűnöző szervezetek voltak, és vezetőik el nem évülő felelősséggel tartoznak az 1956-os forradalom vérbefojtásáért. „Ha jól látom, az MSZMP utódpártja már mikroszkopikus méretű, és nincs kétségem, hogy az utolsó kommunisták menekülőútjaként megtervezett, utolsó baloldali párt is ott végzi majd, ahol 56 szelleme szerint végezni kell” – fogalmazott a miniszterelnök.

Nekünk 1989-ben csak az volt a dolgunk, hogy befejezzük, amit 1956-ban elkezdtek – folytatta Orbán. Meg akarták mutatni, hogy harminc év kényszerű hallgatás nem azonos a megbocsátással, és hogy „a történelmi számlát előbb vagy utóbb meg kell fizetni”.

„Nekünk csak annyi bátoságot kellett összegyűjtenünk, hogy rájuk mutassunk, és elkiáltsuk magunkat: a király meztelen, és nem kerülheti el az emberek ítéletét” – mondta a miniszterelnök. Harminc évvel a rendszerváltás után is tart a vita, hogy az igazságtétel ügyében erélytelen demokráciát látva helyesen döntöttek-e a magyarok. Az azonban biztos Orbán szerint, hogy úgy szabadult ki az ország a szovjetek megszállása alól, és úgy váltották le a kommunistákat, hogy Magyarországon nem volt polgárháború, egy ember sem halt meg, és elkerültük az ország gazdasági és politikai összeomlását.

„A mai napig Magyarország az egyetlen ország Európában, ahol 33 év alatt egyszer sem kellett előrehozott választást tartani, és máig mi vagyunk a legbiztonságosabb és legstabilabb ország egész Európában”.

Vannak kínos tanulságai is 56-nak Orbán szerint, de a nemzetünk elég erős ahhoz, hogy a hibáival szembenézzen. „Tudjuk, hogy a hazaárulók is a mi nemzetünk részei, ők is benne vannak a történelmünkben, mint a balsors a Himnuszban. Ahol magasság van, ott mélység is van” – fogalmazott a miniszterelnök.

Arról beszélt Orbán, hogy 1956 öröksége nélkül nem győzhettünk volna 1989-ben. „A szabadság nevében harcoltunk, és a szabadságharcban kivégzettek adták kezünkbe a legerősebb fegyvert” – mondta a miniszterelnök.

A kommunistákat az 1956-ban magyarok ellen elkövetett bűnök emelték hatalomba. A kommunistáknak jól tudták szerinte, hogy csak akkor volt esélyük 1989-ben épp bőrrel átlépni a demokrácia korszakába, ha előbb bevallották legnagyobb bűnüket. Ahogy azonban azt bevallották, elvesztették a hatalmukat.

Orbán Viktor szerint Brusznyai Árpád „ártatlan volt, megölték, köntösére kockát vetettek, aztán még az emlékét is üldözték, hogy végleg kitöröljék Veszprém város történelméből”.

Ez három évtizedre sikerült is, a miniszterelnök sem hallott gimnáziumi tanulmányai alatt Brusznyairól vagy Pongrátzról, csak az őket börtönbe, halálba küldő, emléküket titkosító gyilkosok nevét.

Ma már tudjuk, kik voltak Brusznyaiék, de már kimondani se vagyunk hajlandóak a gyilkosok nevét, „övék a megvetés és a felejtés”.

A magyar 56-os forradalom és szabadságharc „nem artikulálatlan üvöltés, nem az elnyomottak dührohama, nem a bosszúért lihegők zihálása, és nem is a szabadságvágy zabolátlan kitörése volt.” A magyar forradalom minden lélegzetelállító hősiessége mellett is „józan, mértéktartó és felelősségteljes mozdulat volt.”

„A forradalom maga volt a magyar Géniusz felvillanása”

– folytatta Orbán. Ennek megtestesülése volt Brusznyai Árpád története, akit a szabadságharc leverése után kivégeztek. Vállalta, amit vállalni kell, de óvta a fiatalokat, és nem engedte az utcai elégtételt sem, „megzabolázta a kötőfékét ledobni készülő ösztönöket.”

Nem azért ölték meg Brusznyait a forradalom után, mert bűnös volt, hanem épp azért, mert ártatlan. Brusznyai sorsa a miniszterelnök szerint tipikus magyar sors volt, „a mi sorsunk”.

„Felebarátainkért érzett felelősség, kérlelhetetlen igazmondás, tettrekészség, az ellenségeinkkel szemben méltányos bánásmód”

– sorolta a magyarok erényeit.

A miniszterelnök szerint a magyar néha túlságosan lovagias nép, ezért fordulhat elő a történelmünkben újra és újra, hogy „végül azok törnek ellenünk, akiket korábban megmentettünk vagy éppen védjük őket.”

„Ma is elsők voltunk, akik Európát védtük a migrációtól, és elsők voltunk, akik békét javasoltunk háború helyett, amellyel megmenthettük volna százezrek életét. Ma is elsők és egyetlenek vagyunk, akik vissza akarják tartani az európai népeket, hogy önként, dalolva és vakon meneteljenek bele egy újabb, még nagyobb háborúba. Köszönetet, méltánylást, jóakaratot sohasem, gáncsot, hátbatámadást, baráti tüzet viszont gyakorta kaptunk.”

Orbán megemlékezett Veszprém hős mártírjáról, Brusznyai Árpádról, középiskolai tanárról, aki a miniszterelnök szerint értette az idők szavát, és tudta, ha újra a magyaroknak oszt lapot a történelem, akkor azt fel kell venni.

Brusznyai megértette a miniszterelnök szerint, hogy „1956 az európai Magyarország hosszú időkre utolsó esélye, hogy kiszakítsa magát az európai kultúrát, a keresztény civilizációt és a nemzetek létjogát tagadó bolsevik szocializmus világából”, ahogyan az osztrákoknak sikerült 1955-ben. Brusznyai is tudta, záródnak az ajtók, és „ha nem sikerül kiszállni, az egész országot bevagonírozzák abba a szovjet kísérletbe, ami kommunista embertípust, kommunista társadalmat és szovjet birodalmat akart létrehozni.”

Orbán szerint nem lehet ismerni a pontos számokat 1956-ról, de úgy tartják, hogy körülbelül 3000 ember halt meg az utcai harcokban és sortüzekben, 20 ezren pedig megsebesültek. A kommunisták több mint 200 embert küldtek a halálba, 13 ezret pedig börtönbe. Elmenekült az országból 200 ezer ember.

„Micsoda magyar arcok, jellemek és magyar sorsok” – mondta a miniszterelnök '56 áldozatairól. Sokszínűségük önmagában is bizonyítja, hogy 56 valójában az egész nemzet nagy közös szabadságharca volt. Kivégeztek papot, tanárt, földművest, kommunista pártvezetőt, időseket, fiatalokat, nőket, férfiakat, budapestieket és vidékieket. „Egy egész nemzet állt a vérpadon.”

Viktor! Viktor! – skandálja hosszasan a válogatott közönség a színpadra lépő Orbán Viktornak, aki egy mosollyal jutalmazza a kedves fogadtatást.

„Jó napot, veszprémiek, jó napot, Magyarország” – kezdett a beszédébe a miniszterelnök, és a világ teljes magyarságát köszöntötte. Arról beszélt, Veszprémbe egy nappal korábban kellett volna jönni, „a veszprémiek ugyanis nem vártak a pestiekre, hanem önállóan már október 22-én megalapították forradalmi szervezeteiket, és világgá kiáltották a követeléseiket”.

„Nem lepődünk meg ezen. Veszprém már csak ilyen, szeret a dolgok elébe menni”

– fogalmazott, és Szent Istvánt hozta példának.

Veszprémben már október 23-án kalapáccsal bontották a vörös csillagot. „Magyarország minden városának és falujának megvan a maga 1956-ja, és mindegyik szolgál valami tanulsággal, és mindegyik része a mi nagy közös '56-os szabadságharcunknak. Ezért nemcsak igazságtalan és lekezelő, de egyenesen hiba, ha valaki 1956-ot csak a rivaldafényben álló fővárosunk forradalmának látja.”

Nem mindenki jutott át a kordonon, de kívülről is lehet követni kivetítőn az ünnepi műsort. Van, aki fagyizik, más tüntet, ahogy azt a momentumos Lőcsei Lajos is teszi.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter lépett a porondra. Arról beszélt, 1956 a legfiatalabb nemzeti ünnep, évről évre hatalmas viták robbannak ki október 23-ról. De ha a nagy képet nézzük szerinte madártávlatból, nem is lehet kibogozni minden elemét. A hősöket nézve viszont egyértelmű, hogy miről és kikről szól október 23-a. Vegyük például azt a 65 egyetemistát, akiket a veszprémi törvényszék épületében gyűjtöttek össze, hogy a Szovjetunióba cipeljék őket munkatáborokba.

Mi volt 1956 küldetése? Navracsics szerint ma azt mondjuk, hogy a szabadság, de nem olyan biztos, hogy például az egyetemisták ebben az egy fogalomban meg tudták volna határozni a céljukat. „Amiket ők tettek, az kiállás az életért egy életellenes rendszerben”, mondta a miniszter, aki szerint „az élet mindig győz a halál fölött, az igazság mindig győz az igazságtalanság fölött”.

Azt már megszoktuk, hogy a kézilabdacsapatunkért Európa-szerte sokan szurkolnak, de azzal a gondolattal még barátkoznunk kell, hogy Európa és Magyarország kulturális fővárosa is Veszprém lett 2023-ban. Erről beszélt Porga Gyula, a város fideszes polgármestere az ünnepségen.

„Jó, ha nem riadunk meg saját árnyékunktól” – fogalmazott, és megköszönte a magyar kormány segítségét is, nagy eredményeket értek el az elmúlt hónapokban. Veszprém idén Európa Kulturális fővárosa, ami jó esélyt kapott Porga szerint, hogy a kisváros lakói újra büszke, magabiztos, öntevékeny veszprémiek legyenek.

„Idén már másodszor köszönthetjük a városban Magyarország miniszterelnökét, és sokadszor a nyilvánosságot, ami nagy szó annak a közösségnek az életében, amely néha kisvárosként tekint önmagára” – fogalmazott Porga. Orbán májusban járt utoljára a városban.

Arról is beszélt a polgármester, hogy Veszprém éppúgy Szent István városa, mint a bajor Gizella királyné városa, és mindenkié, aki elfogadva a szabályait, szokásait itt építette fel az otthonát, és ennek a közösségnek a javát szolgálja. „Mi nem azt kérdezzük, hogy honnan jöttél, hanem azt, hogy velünk tartasz-e. És ha velünk tartasz, számítunk rád, és számíthatsz ránk.”

A miniszterelnök idén sem Budapesten mond ünnepi beszédet. Tavaly október 23-án Zalaegerszegen zárt kordonok mögött beszélt, idén a veszprémi várban lesz Orbán Viktor.

Egy éve még beengedték a sajtót a regisztráció után, idén már ez sem lesz: sajtófőnöke, Havasi Bertalan a Telexnek azt írta, a sajtó most nem mehet be, a miniszterelnök beszédét a közmédiában lehet majd követni.

A pontos helyszín csak a legutolsó pillanatban derült ki, és válogatott közönség előtt beszél Orbán, nem mehet be akárki. A miniszterelnök veszprémi látogatása még a kormány hivatalos október 23-i programjában sem szerepelt.

Jobbján Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, balján Ovádi Péter, Veszprém fideszes országgyűlési képviselője.

Már vasárnap délelőtt komoly készültség volt Veszprémben. Katanics Sándor veszprémi önkormányzati képviselő Facebook-bejegyzése szerint kordonokkal, biztonsági őrökkel zárták le a veszprémi vár egy részét, és az Óváros térnél feljebb még a turistákat sem engedték fel.

A veszprémi önkormányzat tájékoztatása szerint október 23-án reggel 8 órától este 20 óráig nem lehet autóval behajtani a veszprémi Óváros tér, Vár utca és Szentháromság tér területére.