Pressman az amerikai–magyar kapcsolatokról: Túl sok minden forog kockán

A nagykövet a Telexnek arról beszélt, hogy a magyar kormányhoz hasonlóan az Egyesült Államok is békét akar Ukrajnában, ehhez pedig a legegyszerűbb út Kijev támogatásán keresztül vezet. David Pressmant megkérdeztük arról is, mit gondol a kormány által meghívott Tucker Carlsonról, aki a nagykövetet „féregnek” nevezte – Navracsicsot pedig arról, hogyan érintheti az uniós források érkezését az új, uniós ügyekkel foglalkozó minisztérium.

Túl sok minden forog most kockán, ezért a turbulens fejlemények ellenére minél hamarabb javulnia kell a kapcsolatnak a magyar kormány és az Egyesült Államok között" – erről beszélt pénteki veszprémi látogatásán David Pressman.

Az USA budapesti nagykövete Navracsics Tibor meghívására érkezett Európa aktuális kulturális fővárosába, azonban a területfejlesztési miniszter hangsúlyozta, hogy „veszprémi polgárként” hívta meg a nagykövetet. Pressman a város felújítás alatt álló vára mellett meglátogatta a herendi porcelángyárat és Máltai Szeretetszolgálat által rehabilitált lakóházat, az úgynevezett pokoli tornyot is.

Hajléktalanotthontól a herendi porcelánokig

David Pressman a pénteki napot a pokoli toronynál kezdte. A Házgyári út 1. szám alatt lévő toronyház a rendszerváltás után egy munkásszállóból egyszerűen szólva nyomorteleppé vált, a máltaisok azonban 2009-ben rehabilitációs programba kezdtek – ennek köszönhetően sikerült felújítani azóta a ház jelentős részét.

Pressman elmondása szerint az ukrán menekülteknek adott segítségnyújtásnál figyelt fel a szeretetszolgálat munkájára, amit szeretett volna testközelből is megismerni a hajléktalanszállóként is működő rehabilitációs központ lakóival együtt.

Veszprém külvárosa után a nagykövet a herendi porcelángyárba látogatott, ahol bemutatták neki a munkafolyamatokat, és ajándékba kapott egy oroszlánfigurát is.

Délután találkozott Pressman a pasztellkék Kunszt kávézó színeibe öltözött Navracsics Tiborral, a kávézóban együtt beszélgettek a Pannon Egyetem Angol-Amerikai intézetének munkatársaival, majd tettek egy rövid sétát is a várnegyedben.

Korábban már írtunk arról, hogy 2025-ig tizennyolc épületet újítanak fel a történelmi városrészben – köztük a Szent Mihály-főszékesegyházat is. A várnegyed kívülről ugyan késznek tűnt, az épületek viszont az utcákhoz hasonlóan kongtak az ürességtől. A projekt egyik munkatársa szerint ugyanis az Európa Kulturális Fővárosa cím idejére szerették volna a kivitelezők, ha már kívülről látszik a felújítás eredménye, még ha belülről közel sincs kész minden.

A hősi kapu és a Vass László Gyűjtemény után együtt sétált ki a vár falához Pressman és a mokaszinját titokzoknival felhúzó Navracsics, aki bemutatta a város és a Bakony panorámáját a nagykövetnek:

„Az volt az én választókerületem!”

– mutatott keletre Gyulafirátót felé a miniszter kedélyesen a nagykövetnek. Ezután még megtekintették Noémie Goudal kiállítását a Tegulariumban, végül beszélgettek röviden a New York-i fotóművészekről – erről egy vastag könyvet is átadott Navracsics Pressmannek.

Pressman: Mi is békepártiak vagyunk

David Pressman a Veszprém-túra végén megköszönte Navracsics meghívását, a miniszter pedig arról beszélt, megtiszteltetés a nagykövet látogatása: „Mivel Pressman úr művészetkedvelő ember, a magyar és a kortárs művészetet is nagyon kedveli, ezért szerettük volna neki érzékeltetni, hogy egy ilyen ősi városban a magyar és a kortárs művészet milyen felemelő hatást fejthet ki a helyi közösségekre” – mondta Navracsics.

Azonban kiemelte, hogy Pressmant nem a magyar kormány megbízásából hívta meg, hanem egyszerű veszprémi polgárként: „Már korábban is voltunk munkakapcsolatban, és ha nem sértem meg ezzel, jó személyes kapcsolatot is ápolunk. Azt gondolom, hogy a két ország kapcsolatát is segíti, ha jó személyes kapcsolatok alakulnak ki, ezek elmélyülnek, és abban bízom, hogy ez a találkozó is ezt szolgálja” – tette hozzá a miniszter.

Pressman is reméli, hogy a magyar–amerikai viszonyt is segítette a pénteki találkozó, szerinte ugyanis az Egyesült Államok részéről megvan a szándék ennek javítására: „Túl sok minden múlik a két ország kapcsolatán, és túl sok dolog forog kockán ebben a pillanatban ahhoz, hogy ezt ne tudjuk rendbe hozni” – mondta a nagykövet – „Nyilvánvalóan turbulens időszakot élünk az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatában, de rendszeresen tartom a kapcsolatot a magyar kormány vezető minisztereivel – ez produktív, ez célszerű és bízom abban, hogy ez folytatódni fog, mert ez rendkívül fontos.”

A nagykövet a magyar–ukrán kapcsolatokról is beszélt: Pressman szerint fontos lenne a magyar kormány részéről megmutatni azt, hogy elkötelezettek Ukrajna mellett, éppen ezért üdvözölte Novák Katalin köztársasági elnök látogatását is Kijevbe. „Fontos megerősíteni azt, amiben szerintem minden szövetségesünk hisz, és amiért együtt dolgozunk velük – azaz hogy határozottan kiállunk Ukrajna mellett az Orosz Föderáció agressziójával szemben, következetesen megerősítjük a függetlenségüket, szuverenitásukat és a területi integritásukat, valamint biztosítjuk, hogy ezekből a pontokból nem engedünk.

Túl nagy a tét, és túl égető problémákkal szembesülünk mi magunk is, és az ukrán partnereink is”

– emelte ki Pressman.

Bár Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt hónapokban gyakran beszélt arról, hogy szerinte az amerikai kormány „háborúpárti”, a nagykövet cáfolta ezeket a vádakat: „Gyakran beszél a kormány itt is a békéről – és tegyük világossá, az Egyesült Államok is békét akar. Azt akarjuk, hogy ez a háború véget érjen, és nyilvánvaló, hogy ennek a háborúnak a leggyorsabban úgy lesz vége, ha határozottan kiállunk a háború áldozatai mellett, és arra bátorítjuk Vlagyimir Putyint, hogy vessen ennek véget.”

Pressman félretolta a férgező amerikai extévés megjegyzéseit

A kormánypárti sajtó ennek ellenére folyamatosan belügyekbe való beavatkozással és „háborúpártisággal” vádolja a nagykövetet, az elmúlt napok leglátványosabb kirohanását viszont az amerikai jobboldal megmondóembere, Tucker Carlson intézte Pressman ellen. Carlson, aki előbb szenvedélyes Trump-gyűlölő volt, később pedig kedélyesen elinterjúzgatott az exelnökkel, azért vette célkeresztbe Pressmant, mert szerinte egy „féreg”, aki a „genderlobbi” akaratát akarja „rákényszeríteni” a magyarokra. Sőt, szerinte a nagykövet „nem is diplomata”, hanem egy politikai aktivista, aki kioktatja a magyarokat a saját kultúrájukról.

A Fox Newstól rövid úton kirúgott, konteóterjesztő extévés véleménye nyilván önmagában kevéssé lenne releváns magyar környezetben. Az viszont különösen azzá teszi, hogy Carlson a miniszterelnök politikai igazgatójával, Orbán Balázzsal egy színpadon lépett fel a kirohanás után – ráadásul a kormányzati pénzekkel kitömött MCC fesztiválján, nem sokkal azelőtt, hogy Orbán Viktorral is interjúzott.

Carlson eszmefuttatásáról is megkérdeztük Pressmant, a nagykövet viszont nem ment bele a csatározásba: „Nem szeretném válaszra méltatni a megjegyzéseket. Azt viszont kiemelném, hogy tudomásom szerint a kormány meghívására járt Budapesten egy, a kormány által finanszírozott konferencián, így ezt a kérdést talán jobb lenne hozzájuk intézni.”

Pressman mellett ugyan ott állt a magyar kormány egyik tagja, Navracsics Tibor viszont csak úgy reagált a Carlson-féle kirohanásra: „Nem rólam szól a történet.”

A nagykövet hozzátette, hogy a kormánypárti média támadásai ellenére csak pozitív tapasztalatokat szerzett mind budapesti, mind vidéki látogatásain – ahogyan most Veszprémben is.

Navracsics nem tudja, mikor lesz uniós pénz

Szintén az elmúlt hetekben derült ki, hogy az Egyesült Államok korlátozza a Magyarországról érkezők esetében a vízummentességi programot – erről bővebben itt írtunk. Pressman szerint 2017-ben jelezték az amerikaiak a magyar hatóságok felé az aggályaikat, és már a Trump-kormány idején döntés született a Visa Waiver Program (VWP) magyarországi korlátozásáról – amit tovább szigorított a Biden-adminisztráció.

„Nem szerettünk volna idáig eljutni, és nem szeretnénk, ha ez az állapot fennmaradna. Magyarország a szövetségesünk, a partnerünk, és szeretnénk több találkozást, utazást biztosítani a magyarok és az amerikaiak között, nem kevesebbet”

– emelte ki Pressman. „Remélem, és az Egyesült Államok is reméli, hogy képesek leszünk produktívan együttműködni, hogy megoldjuk az évek óta fennálló biztonsági kérdéseket” – mondta a nagykövet, hozzátéve, hogy többféle megoldást is lehet találni az általuk jelzett problémákra.

Pressmant ezen kívül arról is kérdeztük, mit gondol arról, hogy Orbán Viktor egyre szorosabb kapcsolatot ápol a boszniai szerbek vezetőjével, Milorad Dodikkal. Ez azért érdekes, mert Dodik nyílt célja Bosznia-Hercegovina szétszakítása és az Egyesült Államok közreműködésével létrejött 1995-ös daytoni egyezmény felmondása – Orbán Viktor pedig a napokban 45 milliárd forintot ígért Dodiknak. Pressman a kérdésre csak annyit reagált: „Nyilvánvalóan komoly aggályaink vannak ezzel kapcsolatban.”

Navracsics Tibort is megkérdeztük azzal kapcsolatban, miben változik a Bóka János-féle Európai Uniós Ügyek Minisztériuma érkezésével az ő szerepköre: a területfejlesztési miniszter szerint továbbra is az ő tárcája viszi tovább a kohéziós pénzekkel kapcsolatos kérdéseket, míg Bóka minisztériuma többek között a jogállamisági kérdésekért lesz felelős.

„Azt tervezzük, hogy szeptemberben valamikor kimegyünk együtt Brüsszelbe, és reméljük, hogy az augusztusi szünet után újra tudjuk kezdeni a tárgyalásokat a Bizottsággal” – mondta Navracsics. Azonban ő sem tudott konkrétumot mondani arra, mikor állapodhat meg a magyar kormány az Európai Bizottsággal az uniós forrásokról:

„Mindig azt mondom, hogy ha rajtam múlna, akkor már megállapodtunk volna. Nyilván mivel közelednek az európai parlamenti választások, közeledünk az Európai Bizottság mandátumának a lejártához, és egyre bizonytalanabbá válik a tárgyalások ritmusa”

– mondta a miniszter, hozzátéve, hogy reményei szerint minél hamarabb le tudják zárni ezeket a kérdéseket.