Látványos üzenet az amerikai vízummentesség korlátozása, és vélhetően az időzítés sem véletlen

Kedden jelentette be az Egyesült Államok, hogy komolyan korlátozza a Magyarországról érkezők vízummentességét. A magyar kormány szerint Joe Bidenék bosszút állnak, Amerika viszont kizárólag biztonsági okokra hivatkozik: attól tartanak, hogy az egyszerűsített honosítás miatt bűnözők is bejuthatnak az USA-ba. Egy biztos: a szigorításnak komoly üzenete van, ráadásul aki Amerikába akar menni – főleg, ha például rendszeresen utazna –, jóval nehezebb dolga lesz a jövőben.

Az amerikai vízummentességi program, azaz a Visa Waiver Program (VWP) keretében a részt vevő országok állampolgárai turisztikai vagy üzleti céllal akár kilencven napra vízum nélkül utazhatnak az Egyesült Államokba. Ehhez mindössze az úgynevezett ESTA-ra (Electronic System for Travel Authorization) volt szükség.

Augusztus 1-jétől azonban a magyar útlevéllel rendelkezőknek az ESTA érvényességi ideje megfeleződik, két évről egyre csökken, és csak egyszeri használatra lesz érvényes.

Ezt a 2010-ben Magyarországon bevezetett egyszerűsített honosítás okozta biztonsági kockázatokkal indokolták.

Az ESTA érvényességének csökkentése a keddi bejelentés után beérkezett új kérelmeket érinti, és nem visszamenőleges hatályú.  A 2023. augusztus 1-je előtt kiadott ESTA-engedélyek továbbra is két évig és többszöri beutazásra érvényesek.

Miért rossz ez nekünk?

Az amerikai vízummentességi programban összesen negyven ország vesz részt Magyarországgal együtt, az EU-tagállamok jelentős része mellett például az Egyesült Királyság, Tajvan és Dél-Korea is. Ezek közül az országok közül egyedül Magyarországot érinti a mostani lépés. Az egyértelmű, hogy az amerikaiak döntése sokaknak nem kedvez, illetve megnehezíti majd a dolgukat, ha az Egyesült Államokba utaznának.

A korlátozásokat az USA ráadásul addig fenn is tartja, míg a magyar kormány nem hárítja el a felmerült biztonsági kockázatokat.

A külhoni magyar állampolgárok egy része, ha az Egyesült Államokba akart utazni, már eddig is szembesülhetett azzal, hogy nekik nem biztosított a vízummentességi program. Ennek oka, hogy azok a magyar állampolgárok, akiknek a születési helyük nem Magyarország, egy 2021-es amerikai döntés miatt nem kaphatnak mentességet, nekik vízumot kell igényelniük. Úgy néz ki, Amerika nem érezte elégnek a két éve bevezetett szigorítást, így végül most az összes magyar állampolgár esetében szigorítanak – igaz, rájuk nézve ez a teljes vízummentesség eltörlésénél valamivel kedvezőbb megoldás.

A vízummentesség gyakorlatilag percek alatt intézhető belépési engedély, amit jobb esetben 72 órán belül jóvá is hagynak. Ez az opció több mint tíz éve elérhető magyar útlevéllel is. Aki az ESTA-n, azaz ezen a könnyített rendszeren keresztül megkapta a belépési engedélyt, az időkereten belül többször is ki- és beutazhatott az Egyesült Államokba.

A Magyarországon született magyar állampolgároknak a jövőben sem kell hosszas vízumigénylési folyamatba kezdeniük, de bonyolultabb lesz a dolguk. A nehezítés, hogy innentől az engedély kettő helyett egy évre szól, ami pedig tovább rontja a helyzetet az eddigiekhez képest, hogy kizárólag egyetlen belépésre lesz érvényes egy kiváltott ESTA, szóval gyakorlatilag „egyszer használatossá” válik.

Eleinte kérdéses volt, hogy ez azt is jelenti-e, hogy a magyar állampolgárok vízum nélkül évente csak egyszer léphetnek-e be az Egyesült Államok területére.

Azonban az Amerikai Nagykövetség Facebook-oldalának kommentjeiből kiderül, hogy évente több ESTA-t is lehet majd igényelni.

Tehát mondjuk az, aki a tíz éve tervezett, kéthetes amerikai útjára készül, semmilyen pluszbonyodalommal nem szembesül majd. Azoknak viszont, akik rendszeresen járnak az Egyesült Államokba, várhatóan bonyolultabb dolguk lesz, jóval több ügyintézés vár majd rájuk mivel mindig újra kell majd igényelniük az ESTA-t.

Bosszú vs. biztonság – mi a bajuk az amerikaiaknak?

A mostani döntés okait és szükségességét a magyar kormány és az Egyesült Államok eltérően magyarázza. Az amerikai nagykövetség közleménye szerint a változtatás oka az Orbán-kormány 2010-es döntéséhez vezethető vissza, amikor állampolgárságot adtak a határon túli magyaroknak. Emiatt az amerikaiak szerint egymillió ember kapott megfelelő biztonsági ellenőrzés nélkül állampolgárságot 2011 és 2020 között. Azért 2020-ig tekintik ezt az időszakot, mert a kormány 2020-ban szigorított a honosítás feltételein, azóta valamivel nehezebb csalni.

Keddi sajtótájékoztatóján Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy egyedül a vízumprogramnak való megfelelés volt a döntés szempontja.

Az amerikai kormány tudomása szerint bűnözők is magyar útlevélhez jutottak, mert 2020, azaz a biometrikus útlevél magyarországi bevezetése előtt a magyar állampolgárságért folyamodók személyazonosságának ellenőrzése nem volt megfelelő.

A szóvivő nem említett konkrét esetet, ami során megkérdőjelezhető hátterű személyek jutottak volna be az Egyesült Államokba magyar útlevéllel. Állítása szerint az amerikai kormány azt vette figyelembe, hogy voltak, akik szigorú átvilágítás nélkül jutottak magyar útlevélhez, és a felvetett aggályokra Magyarország nem reagált.

A Belügyminisztérium szerint Amerika a kettős állampolgársággal rendelkező magyarok adatait követelte, amiket nem adtak ki nekik. Ezt állításuk szerint azért nem tették meg, mert „a külhoni magyarok biztonsága a tét”. Hozzátették, hogy szerintük Joe Biden kormánya most ezért áll bosszút a magyarokon.

A belügy államtitkára, Rétvári Bence megtévesztőnek nevezte az amerikai külügyi szóvivő nyilatkozatát. Szerinte Magyarország minden egyes konkrét amerikai rendészeti megkeresés ügyében eljárt, a büntetőjogi felelősségre vonás megtörtént. Megismételte, hogy az amerikaiak adatokat követeltek, amiket a kormány nem adott ki. Az államtitkár szerint az is előfordulhatott volna, hogy Amerika kiadja a kárpátaljai magyarok állampolgárságát Ukrajnának. Végül hozzátette:

„Mivel Magyarország nem tesz eleget az Amerikai Egyesült Államok indokolatlan kérésének, így egyértelmű, hogy ezért bosszút állnak a magyarokon.”

A 2010-ben bevezetett egyszerű honosításnak köszönhetően a magyar származásúak, illetve a határon túli magyarok egyszerűbben tudnak magyar állampolgárságot szerezni. A Központi Statisztikai Hivatal 2020-as összefoglalója szerint a bevezetés utáni első tíz évben közel egymillióan szereztek így állampolgárságot, nagy részük a szomszédos országokból. Többségüknek a törvény alapján vélhetően jár is az állampolgárság, azonban a Washington Post az amerikai belbiztonsági minisztérium 2018-as adataira hivatkozva azt írta, hogy közel 700 nem magyar állampolgár szerzett útlevelet és vett fel hamis személyazonosságot, közülük legalább 65-en a vízummentességi programon keresztül jutottak be az Egyesült Államokba.

Ennek oka, hogy magyar állampolgársághoz magyar útlevél is jár, így a friss állampolgársággal rendelkezőknek is hozzáférhetővé vált a vízummentesség. Így olyan országok polgárainak is elérhető lett a könnyebb kijutás, akik olyan országban születtek, ahol nincs megállapodás amerikai vízummentességről. Ha a szomszédos országokat nézzük: Szlovákiában, Szlovéniában, Ausztriában és Horvátországban van amerikai vízummentesség, de Ukrajnában, Romániában és Szerbiában nincs.

A 2018-ban a csalás útján magyar útlevélhez juthatott közel 700 külföldiről szintén cikket író Direkt36 szerint az amerikai kormány ezt olyan súlyos problémának tartotta, hogy ideiglenesre változtatták Magyarország státuszát a vízummentességi programban. 2018-ban pedig a belbiztonsági minisztérium munkatársai Budapestre utaztak, és egyértelművé tették a magyar kormánynak, hogy ha nem oldják meg a problémát, akkor Magyarország ki fog kerülni a vízummentességi programból – mindez ráadásul még az Orbán Viktor által közeli szövetségesének tekintett Donald Trump elnöksége alatt történt.

A 24.hu úgy tudja, hogy az amerikaiak még Trump elnöksége alatt érdeklődtek határon túli magyarok adatai iránt. Az USA azt állítja, hogy hosszú évek óta minden erőfeszítést megtett azért, hogy elkerülje a mostani változtatást, és kezelje a magyar egyszerűsített honosítási eljárásból származó, régóta fennálló biztonsági kockázatot, szerintük viszont a magyar kormány úgy döntött, hogy nem foglalkozik a felmerült aggályokkal.

Szabad Európa: Tárgyalás közben szigoríthattak az amerikaiak

A Szabad Európa azt írja, hogy az amerikai kormány biztonsági aggályokra hivatkozva valóban teljes rálátást kért az egyszerűsített honosítási eljárással magyar útlevélhez jutók adatbázisára, ezt azonban megtagadták Budapesten. A lap úgy tudja, hogy a helyzet megoldására jelenleg is intenzív tárgyalások folynak (vagy folytak) a Belügyminisztérium és az illetékes amerikai szervek között. Elképzelhető, hogy az amerikai fél tárgyalás közben hagyta ott azt asztalt, hogy aztán bejelentse az ESTA magyar állampolgárokra vonatkozó korlátozását.

Állítólag egy lehetséges kompromisszum is kilátásban volt a két fél között, ennek értelmében a magyar kormány továbbra sem adta volna ki az adatbázist, de bármilyen amerikai kérést azonnal teljesített volna. A Szabad Európa szerint

előfordulhat, hogy sikerül is megegyezni, ezt az eredeti, bejelentés előtti tervek szerint októberig akarták lefutni.

Az amerikaiak közleményében egyébként szerepel is, hogy a helyzet nem végleges, így könnyen lehet még változás. Viszont a lap kormányzati informátora szerint ez a változás akár lehet negatív is, ha nem sikerül megegyezni: ez azt jelentené, hogy egész egyszerűen visszaállítanák a teljes vízumkötelességet minden magyar állampolgárral szemben.

Hasonló utolsó figyelmeztetésnek tartja a lépést Simonyi András volt washingtoni nagykövet is. Simonyi felhívta a figyelmet, hogy a mentesség nem jár Magyarországnak, az egy privilégium, amivel Amerika elismeri, hogy adott ország speciális státuszt élvez. Hozzátette: a vízummentességet nem egyszerű megszerezni, korábban hiába volt meg George W. Bush elnök bizalma, a kongresszusét is meg kellett nyerni.

Lehet, nem véletlen, hogy épp most fogyott el a türelem

Az Egyesült Államok már a mostani döntéssel is gyakorlatilag egy szövetségeseinek biztosított előnytől fosztja meg részben Magyarországot.

Ahogy a Washington Post is felhívja a figyelmet, valószínűleg nem véletlen, hogy épp most fogyott el a türelem az amerikai kormány részéről. Annak ellenére, hogy Magyarország és Amerika azonos szövetségesi rendszer tagjai, az elmúlt hónapokban feszültebbé vált a viszony: egyre több a látványos jelzés az amerikaiak részéről, amikre azonnal érkeznek a szurkálódó visszaszólások a magyar kormánytól.

A mostani bejelentés egy nappal azután jött, hogy a kormánypárti képviselők nem mentek el az ellenzék által összehívott parlamenti ülésre, így még tovább csúszik a svéd NATO-tagság ratifikációja. Amerika többször is felszólította Magyarországot, hogy ne halasszák tovább a döntést. Áprilisban Joe Biden már külön kérte a törököket és a magyarokat a jóváhagyásra – a törökök részéről időközben elhárult minden akadály a jóváhagyás elől, amire aztán Szijjártó Péter külügyminiszter is már csak technikai kérdésről beszélt.

Az Egyesült Államok az amerikai nagyköveten keresztül többször is üzent a magyar kormánynak. Áprilisban az akkor még részben magyar tulajdonú orosz kémbank és annak magyar vezetője is amerikai szankciós listára került. A tavaly kinevezett amerikai nagykövet, David Pressman és a kormány tagjai között folyton megy az üzengetés: Orbán februárban „présembernek” nevezte a nagykövetet (ami a neve egy lehetséges tükörfordítása), aki nemrég alusisakos giffel reagált Orbán egyik mondatára, de Szijjártó Péter moszkvai útját is kritizálta. Júniusban pedig az USA is azon országok között volt, amelyek aláírták azt a nyilatkozatot, amiben aggasztónak minősítették a melegeket megbélyegző magyar jogszabályokat.