Minimalistára átszabva nyílt meg újra a veszprémi Szent Mihály-főszékesegyház

Csütörtöktől ismét látogatható és a liturgia végzésére is alkalmas a veszprémi Szent Mihály-főszékesegyház, amelynek felújítása erősen megosztotta a közvéleményt, mivel több olyan változtatást is végrehajtottak rajta, amelyet a hívők és civilek erősen kifogásoltak.

Nagycsütörtöktől a hívők is látogathatják a templomot, a húsvéti szertartásokat is itt tartják. Udvardy György érsek a főegyházmegye papságával együtt mutatott be csütörtökön krizmaszentelési szentmisét. A főpásztor megáldotta a megújult templombelsőt, az új oltárt, és a hagyomány szerint a papság is megújította fogadalmát. Az új oltárban Boldog Gizella, Szent Imre herceg és Szent István király ereklyéit helyezték el, „hiszen általuk kapott meghívást a kereszténységre a magyar nemzet” – áll a Magyar Kurir beszámolójában.

A veszprémi várnegyed beruházása során 2020 és 2025 között tizennyolc épület újul meg, ezek közül elsőként a Szent Mihály-főszékesegyház készült el – az altemploma kivételével. Veszprém idén Európa Kulturális Fővárosa, és ebből az alkalomból a kormány számos helyi beruházást támogat. A kormány támogatásával 56,8 milliárd forintból megvalósuló beruházás felelőse a Veszprémi Érsekséghez tartozó Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság, melynek felügyelete alatt a várnegyedben 35 ezer négyzetméternyi épített és mintegy 10 ezer négyzetméternyi szabad terület újul meg. A Szent Mihály-főszékesegyházban május közepéig csak vasárnaponként lesz liturgia, a munkálatok teljes befejezése után kezdődnek majd hétköznapokon is szentmisék.

Porga Gyula, Veszprém fideszes polgármestere a köszöntőben egyebek mellett arról beszélt, hogy most érkezett el egy különleges pillanat, amikor a jövőnek fogalmazhatunk meg üzenetet innen, 2023-ból. Ebből az alkalomból

időkapszulát helyeztek el az épület falában Udvardy György érsek és meghívott vendégei.

Ebben a cikkben lehet elolvasni, hogy Navracsics Tibor tárca nélküli minisztertől kezdve a főispánig ki mit tett az időkapszulába, amit aztán leforrasztottak és visszahelyezték a falba. Spoiler: kitűző és pendrive is került bele.

„Ilyen fehérre meszelés csak reformátusoknál vagy egyes nem keresztény egyházaknál szokás!”

A templom felújítását nagy vita és felzúdulás övezte, miután tavaly nyár elején kiderült, hogy a székesegyház

• díszes falait fehérre festik;
• eltávolítják a neogótikus oltárt;
• és az értékes üvegablakokat.

Az okokat részben abban lehet keresni, hogy a magyar katolikus egyházban is divattrend lett a díszes történelmi belső terek lecsupaszítása, ami Nyugat-Európában, főként Németországban már évtizedek óta jellemző. Van is rá esély, hogy a templombelső fotói majd – a magyar Építészfórum után – nemzetközi építészeti lapokban is felbukkannak.

A hívők és civilek a döntéssel nem értettek egyet, petíciókat indítottak, nyílt leveleket írtak. A Válasz Online nagy cikkben foglalkozott az üggyel, mint írták, a műemlék-templom lecsupaszítására az érsekség állami támogatást szerzett, miközben a tervek ellen kétezer aláírás gyűlt össze.

Íme egy részlet az átalakítások ellen tiltakozó egyik nyílt levélből:

„A fehér, csupasz falak kinek a »gazdag« gondolatait tükrözik? Kérem, szíveskedjék a régi festést, mintázatot, freskókat felújítással megőrizni! Ezek nem csak esztétikai élményt jelentenek, hanem a freskók, a stációk a hívők bibliai ismereteit is bővítik. Ilyen fehérre meszelés csak reformátusoknál vagy egyes nem keresztény egyházaknál szokás!

A kommunisták a vallásos freskókat valóban lemeszelték, de a szenteket ábrázoló üvegablakokat még ők is meghagyták.”

Szintén a Válasz Online cikkéből lehet tudni, hogy tavaly pünkösdkor a csíksomlyói búcsún a misét celebráló veszprémi érsek végignézte, amint a hívek saját székesegyháza üvegablakainak képével tiltakoznak a tervei ellen. Aztán az egyházmegye papsága hűségnyilatkozatban állt ki Udvardy György érsek mellett az őt ért „nemtelen támadások” miatt.

A tervekről a Szent Mihály Védegylet nevű katolikus egyesület konferenciát szervezett, majd több mint 3000 aláírást gyűjtött össze a székesegyház védelmében. Miután nem értek el eredményt, Udvardy György érsek elmozdítását kérték Ferenc pápától – írja a Válasz Online. Veszprémben a helyzet annyira elmérgesedett, hogy a templom belső átalakítása ellen felszólaló emeritus érseket, Márfi Gyulát utódja levélben szólította fel a város elhagyására. A szerző cikkében feltette a kérdést, hogy hogyan lehetséges ezt egy műemlékkel megtenni?

Felhívja a figyelmet egy ellentmondásra is: a kormány százmilliárdokat költ arra, hogy hasonló korú és értékű építészeti alkotásokat helyreállítson vagy akár a semmiből visszaépítsen, például a Budai Várban. Veszprém viszont a valaha volt legnagyobb egyházi célú támogatását a historizáló templombelső megsemmisítésére fordítja.