Nyolcméteres Gizella és Kruder & Dorfmeister a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa megnyitóján

Egy nyolcméteres mozgatható Gizella királyné-bábu is részt vesz a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa januári nyitóeseményén. Mint a hétfői sajtótájékoztatóból kiderült, január 21-én egy álomszerű, grandiózus megnyitóval startol el a 2023-as programév, amely bő egy éven át hivatott „kultúrával megtölteni” Veszprémet és a Bakony-Balaton régiót.

Ha már ilyen nagy lesz az amúgy vélhetően másfél méternél aligha magasabb királyné, érdemes pár szót ejteni arról, miért is lett Veszprém kultikus alakja a bajor származású Gizella, és miért is kellett épp most leporolni róla a több évszázados port. Gizella férjével, az államalapító Szent Istvánnal érkezett Veszprémbe, és ahogy a nyitóesemény programfüzetében áll, „Gizella véleményformáló kulturtársa volt Istvánnak”, és – bár a középkori krónikákon alapuló történelmi emlékezet az ilyen személyes részleteket tekintve igen megbízhatatlan –, azért megelőlegezhető vagy utólag még inkább megszavazható neki, hogy átlagon felüli nő volt, aki írt, olvasott, nagy műveltségre tett szert. Szoborként egyébként a mai napig a veszprémi várból figyeli a várost férje oldalán, minden tavasszal meg is szokták ünnepelni.

Az eseményt bemutató sajtótájékoztatón kiderült, hogy Himnuszunk születésének 200. évfordulóján indulnak majd a programok, továbbá sokszor elhangzott különböző szövegkörnyezetben a szakrális kifejezés is. Egy ilyen felütés után akár egy random kapcsolgatott időgépbe is képzelhették volna magukat a jelenlévők, ám az ígéretek szerint nagyon is 2023-as lesz a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat.

Az asztalnál szinte csak olyanok ültek, akik kötődnek Veszprémhez, például Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter, aki nemcsak a város szülötte, de ott is érettségizett, és még mielőtt nagypolitikába vágta a fejszéjét, a városban dolgozott.

A lokálpatriotizmus amúgy a művészeti koncepcióban is tetten érhető, sok olyan művész vesz majd részt a január 21-i megnyitón, aki a régióban született vagy élt valamikor.

Ezért a helybeliek minden bizonnyal hálásak, hiszen sehol senki sem szereti, amikor „lejönnek a pestiek és megmondják a tutit”.

Térségfejlesztő lehetőség

Navracsics egyébként „történelmileg egyedülálló lehetőségnek” nevezte az Európa Kulturális Fővárosa-programsorozatot, és szerinte a térség bőven felveszi a versenyt Európa legkiválóbb turisztikai célpontjaival. „A kultúra nemcsak közösségteremtő, hanem térségfejlesztő erő is” – mondta, ahogy azt is, hogy a cél az, hogy Veszprém és környéke egyfajta kulturális-kreatívipari térséggé váljon.

Európa 20 legélhetőbb városainak egyikévé tenné 2030-ig Veszprémet Porga Gyula, a város fideszes polgármestere. Szó esett arról is, hogy általában egy-egy város, és nem pedig egy régió viseli az EKF címet. Az ő ötlete volt, hogy az esemény határait kiterjesszék a városon kívülre, bevonva a Bakonyt és a Balaton egy részét is, ezért 116 önkormányzattal működnek közre az EKF-év alatt.

A program egyik leghangsúlyosabb eleme a zene lesz, ami Veszprém kulturális életében amúgy is kiemelt terület, miután 2019-ben elnyerte az UNESCO – A zene városa címet. A programok között a VEB2023 programtervező applikációt használva lehet a legkönnyebben eligazodni – mondta ezt már Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója. Még nem töltöttem le, de remélhetőleg egyszerűbb lesz keresni azon, mint a honlap úgynevezett Klaszterei között (a Klaszterek helyett a kronologikusan elrendezett Események oldal is választható).

Az EKF programjai január 17-től kezdődnek, megnyílnak az első kiállítások, mint például a Balaton Retro című, amely 1930 és 1980 között használt különleges tárgyak és papírrégiségek tárlata. A programév zártkörű megnyitója január 21-én délután 5-től kezdődik, majd este 8-tól a Ragyogj! névre keresztelt show-t tekintheti meg bárki ingyenesen a város három helyszínén; az Óváros téren, a Kossuth utcában és a Várban (előbbit a Duna tévé, utóbbit az M5 közvetíti majd). A tervek szerint fényfestés és mapping, zene, tánc; valamint Bozsik Yvette és társulata, a Kiégő izzók csapata, és ifj. Zsuráfszky Zoltán tánckoreográfus szórakoztatja az egybegyűlteket. Hozzájuk csatlakozik majd a 8 méteres Gizella is, az átlagostól eltérő arányaik miatt a 20 emeletes toronyház tövében, este 10-től pedig Bécs 2000-es éveinek ambientcsászárai, Kruder & Dorfmeister és más DJ-k következnek.

A megnyitóesemény művészeti vezetője, egyébként pedig az esemény kulturális és kreatív főtanácsadója Can Togay János szerint azért is zajlik majd párhuzamosan 3 helyszínen a megnyitó, mert nincs a városnak tízezer ember befogadására alkalmas tere. Mint mondta,

a megnyitó egy „álomszerű látomás lesz a városról”. Arról is beszélt, hogy nagy kihívás egy januári szabadtéri megnyitó, leginkább az időjárás miatt.

Ő egyébként – filmes emberként – különösen örül annak, hogy a Magyar Mozgókép Fesztivál Veszprémbe költözik és a hideg februárból a nyár elejére kerül, és annak is, hogy a 10 éve üresen álló Dimitrov Művelődési Központba új életet leheltek. Egy másik EKF-es beruházás a Veszprémi Várbörtön Múzeum átalakítása, ahol várhatóan novemberben nyílik majd meg az Ember a rács mögött című kiállítás, amely a borzongatás mellett az ígéretek szerint kultúrtörténeti szempontból is fontos lesz. A két és fél évtizede üresen álló gyermekkórházat – egy másik nagy beruházás részeként – mozgásközponttá alakítják át elsősorban tánc- és mozgásművészeti csoportokat várva.

A Veszprém-Balaton régió Temesvár és Elefszína mellett viseli 2023-ban az Európa kulturális fővárosa címet. 1985 óta eddig közel 70 város kapta meg a címet, a legutóbbi magyar város 2010-ben Pécs volt.