A valaha élt legmagasabb ember rekordját a mai napig az 1918-ban született Robert Wadlow tartja. A hozzá hasonló extrém magas emberekhez a társadalom többi tagja is igyekezett felnőni az elmúlt évszázadok folyamán: a kutatások megállapították, hogy a 21. században élő ember átlagosan magasabb, mint évszázadokkal ezelőtt élő ősei. Dél-Koreában például a mai nők kereken húsz centivel magasabbak, mint a száz évvel ezelőtt élők. Abban, hogy milyen magasra növünk, a gének mellett szerepet játszik az is, milyen az életminőségünk, és milyen tápanyagokhoz jutunk hozzá.
A BBC újságírója számolt be a napokban arról, hogy Észak-Ghánában él egy Sulemana Abdul Samed nevű férfi, akiről úgy hírlett, hogy ő lehet a világ legmagasabb embere. Azért csak lehet, mert a helyieknek nem volt megfelelő mérőeszközük, amivel pontosan bizonyítani lehetett volna, hogy a 29 éves férfi magasabb, mint a török nemzetiségű Sultan Kösen, aki a maga 251 centiméterével a legmagasabb élő férfinak számít ma. Végül kiderült, hogy Samed „csak” 223 centiméter magas, így az eddigi rekord nem került veszélybe.
Kösen rekordertársa egyébként a szintén Törökországból származó, a húszas éveiben járó nő, Rumeysa Gelgi, aki 213 centiméteres magasságával 2021-ben került be a Guinness Rekordok Könyvébe. Bár Samed, Kösen, Gelgi és a hozzájuk hasonló magas emberek sokakat leköröznek a magassági versenyben, még ők sem tudták megdönteni a valaha élt legmagasabb ember, az amerikai Robert Pershing Wadlow rekordját. Az 1918-as születésű férfi magasságát utoljára 1940 júniusában mérték, ekkor 272 centiméter magas volt.
Ha a hazai mezőnyt nézzük, a legmagasabb magyar egy bizonyos Grósz László, aki 220 centiméteres magasságával tartja a hazai rekordot. Grósz, akit ironikusan Bébinek vagy Mazsolának becéznek, 2021-ben a Blikknek azt mondta, hogy az orvosok megvizsgálták ugyan, de semmilyen kóros elváltozást nem találtak nála, ami magyarázatot adna nem mindennapi magasságára.
Az extrém magasságok és a mögöttük általában megbújó rendellenességek mellett a társadalmat az is régóta foglalkoztatja, hogyan változott az átlagos testmagasság az évszázadok folyamán, és mint az a vonatkozó kutatásokból kiderült, a ma élő ember magasabb, mint az évszázadokkal ezelőtt élt ősei.
Európában például a 19. század közepén a férfiaknál az átlagos magasság 162 centiméter volt, míg ma egy átlagos európai férfi 177 centiméteresre nő.
Mi ennek az oka? A növekedésben persze szerepet játszanak a gének, de az sem mellékes, hogy az elmúlt évtizedekben már kevésbé voltak jellemzőek az emberi életet veszélyeztető járványok, ezek ellen ugyanis a fejlett orvostudománynak köszönhetőn felkészültebben tudunk védekezni. A kutatók szerint azonban a testmagasság alakulásában a legjelentősebb meghatározó elem a táplálkozás, a szervezetünkbe juttatott ételek minősége és mennyisége.
Ezt jól bizonyítja John Komlos kutatása is. A Müncheni Egyetem professzora azt vizsgálta, hogy a 18. és a 19. században mekkora magasságbeli különbség volt katonai akadémiára járó, különböző társadalmi hátterű kadétok között. Komlos kutatása szerint a brit Sandhurst katonai akadémia hallgatói, akik jellemzően a felsőbb társadalmi osztályokból származtak, átlagban 22 centiméterrel voltak magasabbak, mint a Marine Society kiképzésein részt vevők, akik az alsóbb társadalmi rétegekhez tartoztak.
Komlos kutatásai és úgy általában más, hasonló összehasonlítást végző tanulmányok leginkább csak férfiak testmagasságáról szóló adatokkal tudnak dolgozni. Ennek az az oka, hogy a múltban főként a katonák, elítéltek és cselédek testmagasságáról készültek feljegyzések. Ezért a férfiak testmagasságának alakulása az időszámítás előtti időkből egészen napjainkig jobban nyomon követhető, mint a nőké. Mindez persze nem azt jelenti, hogy ne léteznének adatok arról, hogyan változott, nőtt vagy éppen csökkent a nők átlagos testmagassága világszerte.
Az első növekedési hullám az 1300-as években kezdődött el, amikor a pusztító pestisjárványban Európa a lakossága nagyjából 60 százalékát elvesztette. Mindez nagyon sajnálatos, ám azok, akik életben maradtak, több élelemhez jutottak, és az embereknek nem kellett összezsúfolva élniük, így a járványok sem tudtak olyan könnyen terjedni. Ennek következtében az emberek elkezdtek növekedni, Angliában például már a 15. és a 16. században a férfiak testmagassága megközelítette egy mai, átlagos európai férfi magasságát.
A 17. században azonban egészen más szelek fújtak. Az akkor zajló háborúk és a már jó ideje tartó kis jégkorszak miatt az életszínvonal is visszaesett, és emiatt az akkor született emberek is jóval alacsonyabbak voltak. Franciaországban például a férfiak átlagos magassága mindössze 162 centiméter volt, ezért is terjedt el akkor a férfiak körében a magas sarkú cipő viselete.
A 18. század második felétől az iparosodás következtében elképesztő ütemű növekedés indult be. A kezdetekben a „tornasorban” mindig Amerika volt az első, ám a 20. század második felében fordult a kocka, ugyanis az Európában élők – köszönhetően a széles körű szociális ellátásnak – lassan túlnőttek az amerikai lakosságon.
Az európai országok közül a magasságrekorderek a hollandok, akik a 19. században a maguk 166 centiméterével aprónak számítottak, míg ma az átlagosan közel 183 centiméter magasra növő holland férfiak vezetik a világranglistát:
Hasonlóan nagy különbségek vannak a magyar nők és férfiak átlagos testmagasságának alakulásában is. Míg a férfiaknál a 19. század végén az átlagmagasság 166 centiméter volt, addig a 1990-es évek végén már jóval 175 centiméter fölött járt. A magyar nők esetében pedig az 1890-es években 155 centiméter volt az átlag testmagasság, száz évvel később ez a szám már a 165 centiméterhez közelített:
Nemzetközi viszonylatban az elmúlt száz évben a legtöbbet a Dél-Koreában élő nők nőttek, ők húsz centiméterrel lettek magasabbak, míg a férfiak esetében Irán áll az első helyen, ott száz év alatt az átlagos testmagasság 16,5 centivel nőtt. A magassági versenyben jelenleg a férfiaknál – ahogy az már szóba került – a hollandok állnak az első helyen 182,5 centiméterrel. A nők közül a legmagasabbak a lengyelek, akik átlagosan átlagosan 169,8 centiméterre nőnek. A magassági ranglistán Magyarország jelenleg a 38. helyen áll. Az egész társadalmat nézve az átlagos testmagasság 170,5 centi. A fiúk átlagosan 177,3, míg lányok 163,7 centire nőnek.
Ez a nagy ütemű növekedés az elmúlt években mérséklődött, ami többek között annak tulajdonítható, hogy az emberek – a környezeti változásoktól és az életszínvonal javulásától függetlenül – kezdik elérni azt a felső határt, amin túl már nem tudunk nőni.