Magyar idő szerint szerda hajnalban debütált a Twitteren Tucker Carlson amerikai tévés sztárműsorvezető új, online műsora, a Tucker on Twitter. Az első epizód a cikk írásakor szűk 13 óra alatt 54,5 milliós nézettségnél járt, ami brutális szám, még úgy is, hogy maga a tulajdonos, Elon Musk is megosztotta a maga 140 millió követőjével, és a Twitter algoritmusa az ő bejegyzéseit mindig különösen szereti.
De miért fontos vagy érdekes egy amerikai tévés Twitterre költözése nekünk itthon, Magyarországon? Nos, Carlson 20 éve az amerikai tévézés egyik legismertebb alakja (itt írtunk bővebben a karrierjéről), 2016 óta pedig a Fox News, a legnézettebb hírtévé első számú arca volt, aki tízmillióknak magyarázta minden este, főműsoridőben, hogy hogyan is kell érteni a híreket. Amúgy pedig Orbán Viktornak is nagy rajongója, tavaly helyszíni riportban számolt be az amerikai nézőknek arról, milyen csodálatos illiberális mennyországot épít Európa közepén, követendő példát mutatva Amerikának is. (Az persze kérdés, hogy ez őszinte csodálat-e, vagy olyan, mint a Trump iránti, ami a képernyőn valósággal lángolt, de a privát sms-eiben már nem annyira.)
Idén tavasszal, javarészt az ő ténykedése miatt kényszerült arra a csatorna, hogy 800 millió dollárt fizessen egy peren kívüli megegyezésben a Dominion nevű szavazógépgyártó cégnek, mert azt állították róluk, hogy elcsalták az elnökválasztást. Egy héttel később kirúgták Tucker Carlsont, aki újabb egy hét múlva bejelentette, hogy Twitteren indít új műsort.
Egy hónap telt el azóta, és most meg is jelent az első epizód a Tucker on Twitterből, azzal az ígérettel, hogy ez ássa majd meg a maistream média és a politikai-közéleti tévézés sírját:
A show mindössze tíz és fél perces, és technikailag meghökkentően puritán: Tucker a sufnijában ül, és mereven a kamerába nézve beszél, néha egy-egy vágás erejéig archív videókkal tarkítva. Se egy grafika, se egy rendes háttér, bármi vizuális bónusz, nincs vendég se, csak egy hosszú monológ. Mintha a százmillió dolláros vagyonú megasztár azt akarná mutatni, hogy ő is pont olyan, mint bármelyik kezdő youtuber/podcaster/streamer, csak kicsit még esetlenebb. Vagy azt, hogy ne a külsőségekre figyeljünk, hanem arra, amit mond.
A műsor egészen aktuális témával indít, a Nova Kahovka-i vízi erőmű gátjának felrobbantásával. Ki állhat a terrorcselekmény mögött? – teszi fel a kérdést Carlson a műsor 30. másodpercében, és a 31.-ben meg is adja a választ: az ukránok. Indoklás: az erőmű „gyakorlatilag az oroszoké volt”, mert 70 éve a szovjetek építették, és most is megszállt területen volt, Vlagyimir Putyin pedig nem hülye, hogy saját magát támadja meg. Erős indítás, és még egy perc se telt el.
(Hogy miért diktálja azt a logika, hogy az oroszok robbantottak, arról itt és itt írtunk részletesen.)
Tucker ezzel át is köt az amerikai mainstream média gyalázására (aminek húsz éven át volt a legismertebb és legjobban fizetett sztárja), ami szerinte csak azt sikoltozza, hogy „Putyin gonosz, Putyin gonosz!”, miközben szentté avatja az ukránokat és Volodimir Zelenszkijt. Az ukrán elnököt konkrétan úgy írja le, hogy
„izzadt, patkányszerű, humoristából lett keresztényüldöző oligarcha”,
ami még az Origo rendkívüli hírein edződve is egészen új szint az orosz propagandában, az orosz köztévén is elhangozhatott volna.
A média hazudik és eltitkolja az igazán fontos dolgokat, hogy rasszizmusról, klímaváltozásról és hasonló álproblémákról beszéljen – sulykolja a fő mondanivalót Carlson, megemlítve néhányat az igazán fontos és eltitkolt témákból is: Ki szervezte valójában a Black Lives Matter-tüntetéseket? Mi történt valójában 9/11-kor az ikertornyoknál? Ki ölte meg Kennedy elnököt?
Hét percnél járunk, kicsit túl a műsoridő felén, és jöhet a nap második nagy témája: az ufók. Konkrétan az, hogy egy volt amerikai hírszerző szerint az amerikai kormány birtokában van több idegen űrjármű (Tucker ezt megtoldja még azzal, hogy évtizedek óta ezek alapján mennek a Pentagon fegyverfejlesztései, ami konkrétan a Függetlenség napja című film sztorija). Carlson szerint ezt a média agyonhallgatja – annak ellenére, hogy a Google szó szerint több száz találatot ad rá a világsajtóból. (Mi itt írtunk róla.)
Innentől aztán a monológ teljes önparódiába csap át. Carlson kijelenti, hogy az ufós szivárogtatás tényszerűen igaz – miközben egy perccel azelőtt még azért ostorozta a médiát, mert ott bemondásra kell elhinni a narratívát, és tilos kételkedni. Emberek szűk csoportja kontrollálja a hozzáférést a fontos információkhoz – ostorozza a médiát, a Twitteren, ahol konkrétan egy személyben Elon Musk napi szeszélye kontrollálja, hogy ki milyen információkhoz jut vagy nem jut. Végül kijelenti, hogy az USA definíció szerint nem demokrácia, és leginkább a hetvenes évek Szovjetuniójához hasonlít.
A Tucker on Twitter első epizódja Musk aktív rásegítésével nyilván rekordnézettséget fog hozni, és sokat méricskélik majd a Fox tévés nézettségéhez (még ha almát a körtével is az összehasonlítás), de a kérdés inkább az, hogy hosszabb távon milyen lesz a show fogadtatása. Tucker Carlson igazi erejét és jelentőségét az adta, hogy a tévében, főműsoridőben, a tévé, mint intézmény tekintélyével, hitelességével megtámogatva adta elő pont ugyanazokat az összeesküvés-elméleteket és oroszbarát narratívákat, amiket kismillió youtuber, streamer, podcaster az interneten. Most, hogy kiesett mögüle a tévé, már csak egy közülük. Egy random fickó az interneten, aki ufókról magyaráz és az oroszoknak drukkol – bár az kétségtelen, hogy éppen ő a leghangosabb ebben a mezőnyben.